Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-16 / 263. szám
Taxa poştală plătită In numera: Nex 24-236—1927. íctjpvisel őhá2 BUDAPEST V. Péntek, 1934« november IS. — dm 5 Előfizetési árak belföldön: negyedévre 200, egy hóra 70 Ifej-. MagyaTopaíágon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre lSTSör'^gy* hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. XVII. ÉVFOLYAM. - 263. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÄSZ ENDE E. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Lehúzott bankredőnyök Belgrádban a második jegyzéket nyújtotta át a magyar követ Tatarescu súlyos külpolitikai krízistől tart — Jugoszlávia a Népszövetség elé akarja vinni a kiálygy síkosság felelősségének kérdését Napról-ngpra mind nagyobb csoportok állanak a bankok kapui előtt, amelyeken nem olyan köny- nyü átjutni a pénztárhoz. Lehúzták a baukredő- nyöket, hogy a tömeges behatolást megakadályozzák. Itt is, más városokban is, mindenütt az országban s még a jegybank fiókjainál is. Csak egyenként, vagy négyesével, ötösével lehet bejutni. Néhol ott látni a rendőrt is a bezáit bankajtő előtt. Ha a régebbi, de nem nagyon régi világban, mindössze a jó néhány év előtti időben, lehúzták csali egyetlenegy pénzintézetnek a redőnyeit, amelyek előtt emberek gyülekeztek, megrázó esemény volt. Az egész gazdasági élet széles területének eseménye, amelynek hatása olyan messzire terjedt ki, amilyen nagy volt a pénzintézet ügyleti köre. Bankredőnyöket lehuzatni, egyet jelentett rengeteg embernek a tönkretételével s a hitelvilág hálózati rendszerében a nagyon nagy távolságra kiható rázkódtatásokkal. Nemcsak itt, errefelé, hanem mindenütt a világon. Egy-egy amerikai bank bezárásának a ritka hire pillanatok alatt futott át a tengeri kábeluton Európába, ahol az üzleti összefüggések révén rendesen előidézett valamilyen mérvű, lokális rázkódtatást. A tőkegyűjtés takarékoskodó ambíciójának hazájában, Franciaországban egy-egy bankajtónak a befelé igye- kezők orra előtt történt bezárása valósággal fellázította a francia kispolgárok tömegeit, izgalomba hozta a párisi sajtó sajátos lelkét. Majdnem íőr- rongásszerü tüneteket kavart fel. A Panama-botrány is igy pattant ki, a Stavisky-féle bünbot- ránynak a bombája is igy robbant. Mindkét esetnek abban volt a lényege, hogy bankokat zártak le s pénzek vesztek oda a bezárt bankajtók mögött. A többi mind csak az okok vizsgálatánál dérült ki s ez okok között megtalálták a politika korrupciós magvait. Ha nem csukták volna be a bankajtókat, talán semmi sem derül ki s a világ nemzetközi szótára szegényebb lenne egy szóval: panama. Nálunk most lehúzzák a bankredőnyöket s nincsen ebben semmi rossz. Sőt el lehet mondani, hogy azok az uccai járókelők is, akiknek semmi köze a konverzióhoz, reményeket fűznek ahhoz, hogy a bankok előtt olyan nagy csoportosulásokat láthatnak. A válság meggyötört, megviselt leikei nagy várakozásukban lesik azokat a tüneteket, amelyekből a javulást olvashatják ki. Most nem pénzért ostromolják a bankokat, hanem pénzt akarnak befizetni s bármilyen jelentéktelen kis összegek is azok, amiket a falusi emberek egyénenként behoznak a bankba, mégis pénz gyűl és halmozódik, olyan pénz, amely már nem áll meg egy helyben. Attól a pillanattól kezdve, amelyben a bankpénztár márványtáblájára lefizették, megkezdi körforgó útját és a forgalmi vérkeringés funkciójába kerül. Legalább is ezt várjuk ezektől a befizetésektől. Azonban azt a városi középosztályt, amely reménységeket képes fűzni a bank- előtti csoportosulásokhoz, egy másik érzés is el fog, a falu fizető vándorlásának a látására. Es c fájdalom jelentkezni fog a közgazdasági élet zavaró tünetei között. Mert a konverziónak az a legnagyobb hibája, hogy a kedvezményéből kizártak társadalmi rétegeit pedig úgy megterhelte, hogy tehetetlenül nyögnek alatta. Amikor számba lehet venni majd a tőkeveszteségeket és azoknak a látható következményeit, akkor talán ezeknél is (Kolozsvár, november 14.) Tatarescu miniszterelnök külpolit kai felvilágosításokat adott a kormány tagjainak a miniszteri értekezleten s a bukaresti sajtó közleményei szerint elmondotta, hogy a kö eljövőben súlyos külpolitikai krízis várható. A bukaresti sajtó értesülései szerint br Jete átette, ^ hogy Jugoszlávia olyan lépés megtétele előtt áll, amely a nemzetközi feszültségnek igen komoly eseménye lesz. Jegyzék készül a marseillei merénylet felelősségéről. A Népszövetséghez, hir szerint. Ha a Népszövetség elé kerül az ügy, akármilyen módon is, akkor remélni lehet, hogy a tárgyilagosságnak ma olyan szükséges feltételeiről gondoskodnak azok, akik Európa békéjéért elsősorban felelősek. A Jugoszlávia és Magyarország közötti viszonyra ad némi felvilágositást az a budapesti hir, mely szerint a tömeges kiutasítások miatt már a második jegyzéket nyújtotta át a belgrádi magyar követ a jugoszláv külügyminiszternek. Ennek a Bukarestből jelentik: ATatarescu lakásán tartott tegnapi miniszteri értekezleten a parlament elnöki tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak. Az értekezleten Tatarescu tájékoztatta a többi minisztereket a nemzetközi helyzetről, amit elég kritikusnak mondott. A Saar-kérdés élénken foglalkoztatja az európai diplomáciai köröket. Félő, hogy a statusquo fenntartása esetén, Németország olyan lépést tesz, ami megzavarná a békét. Másrészről a kormány úgy értesült, hogy Jugoszlávia Népszövetség elé viszi a marseillei merénylet politikai felelősségének kérdését és l\*AAAAlAlAAAlâÂiaAl*AAAAAA*AAAAJiAAAl*l* súlyosabb zavarként fog jelentkezni, a fogyasztók rétegének a megnyomorítana és a hitelélet rend- behozatala előtt ez fog állani egyik akadályként. Még csak egy-két nap és számba lehet venni, hogy mennyit hozott a konverziónak ez az első fizető napja. Milyen összeget jelent azoknak a száma, akik még igy sem fizethettek. A végösszeg kiszámításához azonban idő kell. Hiszen, aki nem fizethetett most, annak csak a most esedékessé vált részlete vált végrehajthatóvá, a konverziós kedvezményt két részlet elhanyagolásával vesziti helyzetnek a nyugvó pont felé vezetésére a nagyhatalmak hivatottak, a Népszövetség keretein belül. Tatarescu miniszterelnök a saarvidéki népszavazással kapcsolatosan is nagy bonyodalom eshetőségétől tart, mert állítólag azt hiszi, hogy Németország nem nyugodna bele a népszavazásnak rája nézve kedvezőtlen eredményébe. Parisban megbeszélték a belgrádi lépés tervit Párisi távirat közli: Laval külügyminiszter szerdán fogadta Spalajkovits jugoszláv követet s Jugoszlávia ama szándékát beszélte meg vele, hogy a belgrádi kormány a marseillei merénylet ügyét a Nép- szövetség elé viszi. A francia kormány behatóan foglalkozik Jugoszláviának ezzel a szándékával. bizonyítani fogja más államok részességét ab* ban. Azt hiszik, hogy Jugoszlávia lépése szintén feszültséget fog okozni a nemzetközi világban. Tatarescu bejelentette, hogy a hónap vége felé felállítják a bukaresti orosz és a moszkvai román követségeket. A két követ Varsóban fog találkozni egymással, majd folytatják útjukat állomáshelyeikre. Két mapyarjeryzék ment Bslgrádba Budapestről jelentik: Jugoszláviából egymásután utasitják ki a magyar alattvalókat, el. Bizonyos azonban az, hogy a konverzió alatt eddig azt értették, hogy nem kell fizetni. Most a konverziós nap a fizetést jelenti. A tömegek csoportosulása azt mutatja, hogy az adós nép akar fizetni, ha tud és várja maga is a pénzforgás megindulását. A bankredőnyöket azért húzták le, mert a fizetni akarás tömegakarat lett. Milyen hibás volt az a kormányzati gazdaságpolitika, amely annakidején olyan terhessé tette az igénybe vett hitelt, hogy képtelenség volt eleget tenni a vállait kötelezettségeknek. Tatarescu súlyos külpolitikai eseményektől tart
