Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-14 / 261. szám
Franciaországban vfres lOnlciescicHci, Len ionban fegyverek lázas kovácsolásával ünnepelték a fegyverszünet emlékét Leleplezések és rádióbeszédek hangzottak el — „Lámpavasra Herriottal!“ 2____________ ___________________ Knfrt-msm (Páris, november 12.) A fegyverszünet évfordulóján véres összeütközések voltak Francia- országban. Páriában hatalmas tömeg tüntetett Doumergue mellett és a. radikálisok ellen. Sűrűn hangzottak a kiáltások: — Lámpcnmra Herriottal! Narrbonne-ban a jobb- és baloldali elemek ütköztek össze, nyolc sebesülés történt. Lillebe.i a jobb és baloldaliak összeütközése következtében tizenkét ember súlyosan megsebesült. Hatalmas tüntetések voltak Marseilleben is. Simon intelme. Simon angol külügyminiszter a fegyverszünet tizenhatodik évfordulóján nagy rádióbeszédet mondott, amelyet az amerikai rádió is közvetített. Rámutatott arra, hogy a háború folytonos emlegetése és a háoorus fenyegetőzések, nem használnak a békének. — Hasznos dolog volna — mondta, __a jó szomszédi viszony ápolása, mert csak nemzetközi együttműködéssel lehet megőrizni a béliét. Leleplezések a békém üről. Londoni jelentések szerint Angliában más előkelőségek is mondottak beszédeket ebből az alkalomból. A yorki érsek az elsietett békében farába meg a hibát. Beszédét a Press Association külön kiadásban közölte. Boothey konzervatív képviselő arról beszélt, hogy nagy csapás volt Európa népeire a békemü hibája. A műnek legnagyobb hibája az, hogy keserű, fáradt és cinikus aggastyánokra bízták a megszerkesztését, akik a kíméletlen kizsákmányolást tartották szem előtt. Dublinben és egész Írországban nagy angoi- ellenes tüntetések voltak. Több helyen elégették az angol zászlót. Pope amerikai szenátor Washingtonban mondott drámai hangulatú beszédet. Elmondotta, hogy a közel jövőben ki fog derülni az a tény: a világháború kitöréséért nagyfokú felelősség terheli az angol hadiipar ügynököt is. Benes csehszlovák külügyminiszter rádióbeszédét is közvetítette az amerikai rádió. Hangsúlyozta, hogy semmiféle nemzetközi szervezetből nem lehet kiküszöbölni az ellenért ékeket, de azért mégis fel kell tenni a kérdést, hogy nem lehet-e kiküszöbölni a háborút? (London, november 12.) A lapok megállapítják, hogy a fegyverszünet évfordulója a fegyverkezés jegyében folyt le., A Wickers hadianyag- gyárban a munkát csak a hatóságilag elrendelt 2 percre függesztették fel, különben éjjel-nappal lázasan dolgoztak, mert egy európai állam sürgős megrendelésein dolgoztak. Ennek az államnak ragy ágyú, gépfegyver és gázbomba megrendelését kell most az angol hadianyag-gyárnak lebonyolítania. XVII. ÉVFOLYAM. 261. SZÁM. Matuskát újabb öt napi söiétzárkával büntették Tiszteletlenül viselkedett a tárgyaláson — Szérum, amelytől a vádlott csak az igazat vallja (Budapest, no vena bér 12. Saját tud.) Hétfőn délelőtt tiz órakor kezdődött meg a Matuska-per tárgyalásának hetedik napja. Dr. Lévai védő nagy feltünéstkeltő indítványt tett. Kérte a bíróságtól, hogy dr. Gärtner Pál ellenőrző orvosszakértő, a törvényszéki orvosok felügyelete mellett Stromonium-injekciót adjon be Matuskának, amely teljesen veszélytelen és az a hatása, hogy a vádlott csak az igazat fogja mondani. Az injekciót sikerrel próbálták ki külföldön már több alkalommal is. A biróság a kérést elutasította, mire a védő semmiségi panaszt jelentett be. Németh Ignác haraszti asztalost hallgatják ki, aki többször vásárolt Matuska csemegekereskedésében. Matuska gyakran megkérdezte, hogy miért kel fel olyan korán, mire ő azt mondotta, hogy a Népszavát szokta korán reggel olvasni. Matuska ezt hevesen ellenezte s azt mondotta, hogy legjobb volna felrobbantani a szociáldemokrata pártot. Nagyon vallásos ember volt, aki a tanút is meg akarta téríteni. Az elnök megkérdi a tanútól, hogy tagja-e a szociáldemokrata pártnak? — Tagja vagyok — válaszolja a tanú. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy a forradalom után nem vett részt a mozgalomban. Az elnök iratot vesz elő, amely azt bizonyitja, hogy Németh Ignác, mint a kommün alatti lakáshivatali tisztviselő a rend helyreállítása után vizsgálati fogházban volt. A tanú erre és több más kérdésre sem akar emlékezni. Az elnök intézkedésére Németh Ignác egyelőre nem hagyhatja el a törvényszék épületét. Larányi Ernőt hallgatják ki ezután, aki impresszáriója volt a Leó néven szereplő Kiss József hipnotizőrnek. Régóta ismerte Leót, de nem tartotta valami tehetséges hipnotizőrnek. A háború alatt a délvidéki városokban végzett hipnotizőr mutatványokat. 1925-ben a budapesti Newyork-kávéházban találkozott vele ismét. Akkor mutatta be a tanúnak Matuskát, akiről azt mondotta, hogy jó médium és kérte a tanút, hogy finanszírozza, mint impresszárió mutatványos kőrútjukat. Többször hipnotizálta Matuskát s azzal dicsekedett, hogy any- nyira hatalmában van, hogy akár a parlamentet is felrobbanthatja vele■ A tanú egyszer Leó val együtt utazott a vonaton s akkor azt kérdezte tőle Leó, hogy mit szólna, ha felrobbantaná a vonatot? A tanú azt is megemlíti, hogy 1917-ben Leó Debrecenben egy fiatalemberrel kiraboltatott egy üzletetAz elnök ezután felteszi a kérdést Matuská- hoz, hogy most már mondja el nyíltan és őszintén: miért, kikkel és milyen céllal követte el a merényleteket? Matuska hangsúlyozza, hogy eddig is csak az igazat mondta. Az elnök Matuska sokat hangoztatott vallásosságára és emberi érzéseire apellál és kéri, hogy szálljon magába. Matuska: Én számitok a biróság... Elnök: Ne számítson maga semmire, a biróság szuverén! Ezután az elnök adatokat sorol fel arra nézve, hogy Matuska jó barátsággal volt egy Emil Braun nevii kommunistával. Matuska azt válaszolja, hogy csak később tudta meg róla, hogy kommunista, s akkor összeveszett vele. Az elnök még több kérdést tesz fel, de Matuska nem figyel oda. mert egy piros blu- zos nő jött be a terembe, aki leült az újságírók asztalához s Matuska a nőt vette szemügyre. Elnök: Felháborító, hogy maga még itt is kokettál a hőkkel és nem figyel a kérdéseimre. Ezért ötnepi sötétzárkát kap! Matuska, szokása szerint, bocsánatot kér, majd az elnök több jegyzőkönyvet olvas fel s jelentéktelen tanúvallomásokat vétet jegyzőkönyvre. Simon bukásával számolnak Angliában Angol kérésre rendelték el a saarmenti francia csapat- felvonulást — Angol-francia-belga egyezményt kö öltek légi támadás esetére (London, november 12.) Az angol fővárosban Simon külügyminiszter lemondásáról beszélnek. A „Daily Herald“ szerint Baldwin veszi át a külügyi tárcát, aki értésére adta Simonnak, hogy a kormányban való további jelenléte árt a kormány tekintélyének. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a kormányhoz közel álló „Times“ élesen bírálta Simon alsóházi beszédét, amelyben az angol magán-hadiipart vette pártfogásába. A saarvidéki mozgósítás kipattant titka. ■ A „Daily Mail“ feltünéstkeltő cikkben leplezi le, hogy az északfraneiaországi csapatösz- szevonásokat az angol kormány kérésére eszközölték. Ez a francia kormány lépését egészen más világításba helyezi, mint ahogyan Simon parlamenti beszédében mondotta. A lap szerint az angol kormány azért kérte a francia csapatösszevonásokat, mert félti Knoxnak, a Saar-vidék angol főkor- mányzójának életét. CSÖKÄLLÖ ARCPIROSÍTÓ. VÄL&SSZÜK e VUVÄLÜ GYÁRT Ma int uruj toraţiuu auitAftgjT» Már néhány hónap óta több angol detektív őrzi Knox személyi biztonságát, de ugylátszik, hogy az angol kormány ezt nem tartja elegendőnek. Az angol kormány a francia kormánynál Franciaországnak 1926-ban a Népzövetség- nél vállalt kötelezettségére hivatkozott. Feltétel a németek részére. A „Daily Herald“ értesülései szerint az angol kormány közölte Riebbentroppal, Hitler megbízottjával, hogy Anglia kész tárgyalni a lefegyverzés kérdésében Németország olyan mérvű fegyverkezése alapján, amilyent Német országnak a békeszerződések alapján meg lehet engedni és azzal a feltétellel, hogy Németország térjen vissza a Népszövetségbe. Légiháboru egyezménye. Párásból jelentik: A „Paris Midi“ londoni tudósítója táviratozza, hogy a francia, angol és belga vezérkarok között egyezmény jött létre technikai együttműködésre vonatkozólag légitámadás esetére. Az egyezményről már Barthou is tárgyalt londoni látogatása alkalmával, de Weygand tábornok kötötte meg. Hollandia is meghívást kapott a csatlakozásra, de egyelőre tartózkodó álláspontra helyezkedett. A „Paris Midi“ az egyezményt Anglia azon igyekezetével magyarázza, hogy biztosítsa légi védelmét és megemlíti Baldwin ismert beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy Anglia határai a Rajnánál vannak.
