Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-12 / 260. szám
XVII. ÉVFOLT AM. 260. SZÁM. KEZEnUrsm 13 ......................................■minim—uill.MII.LU Heti étlap HÉTFŐ: Paradicsomleves, paprikás csirke galuskával, alma kompót. Vacsora: Sajtos puliszka. KEDD: Karalábés borjubecsinált, lekváros derelye. Vacsora: Pirított borjumáj savanyúsággal. SZERDA: Burgonyaleves, sertéskotlett kelkáposzta tiS- zelékkel, szóló. Vacsora: Velős omlett. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, húsos palacsinta vegyes kompot. Vacsora: Friss májas, véres és kolbász káposzta cikával. PÉNTEK: Bableves, rántott harcsa, burgonya salátával, alma. Vacsora: Halmajonnéz, liptói körözött. SZOMBAT: Borsopüré füstölt oldalassal, fánk. Vacsora: Vaj, sonka, dió mézzel. VASARNAP: Májgombócleves, nyúl vadasait petófi gombóccal, dobos torta. Vacsora: Nyulpásté- tom tartár szószszai, alma. Étel-receptek Burgonyafánk. 4 dkg. vajat tálban habosra keverünk, 4 szép nagy főtt burgonyát áttörünk szitán, a vajhoz téve 4 tojássárgával és 4 dkg. élesztővel együtt jól összekeverük. Azután 20 dkg. grizes lisztet beleteszünk, hogy jó kemény tészta legyen belőle és az egészet kitünően eldolgozva meleg helyen kelni hagyjuk. Ha megkelt jól meglisztezett deszkára tesszük, kisujj- nyi szélesre kinyújtjuk, nagyobb fánkvágóval kiszaggatjuk, egyik tésztára rátesszük a tölteléket, a másik- tésztát ráborítjuk és egy kisebb fánkvágóval ismét kiszaggatjuk. Lábosban bő forró zsirban sütjük. A fedőt rátéve míg a fánk felemelkedik, megfordítás után fedő nélkül sütjük. Töltelék: Egy borjuvelőt megtisztítva forró zsirban megpároljuk, megsózzuk, ha kihűl 2 tojást hozzákeverünk, reszelt pármai sajttal hintve forrón tálaljuk. Vagdalt sonkával is lehet tölteni. Tejfeles rétes. Jó rétes tésztát készítünk, azután 12 dkg. vajat, 4 tojássárgával habosra keverünk és 5 del. tejfelt, a négy tojás habját, 12 dkg. mazsolát, 12 dkg. mandulát és 10 dkg. cukrot keverünk hozzá. Ezzel töltjük a rétest. OjVIEQA A VILÁG LEGPONTOSABB ÓRÁJA írja: Dr. Dévainé, Erdős Baske A kötött holmikról Ilyenkor télen rendszerint minden ügyes háziasz- szony, leány köt vagy horgol magának, vagy hozzátartozóinak egy pttílovert, vagy kesztyűt, vagy egyéb hasznos meleg dolgokat. Az idén különösen nagy divat az otthon készült pullover, annál is inkább, mert olcsóbb lett a pamut dekája és igy ha olyan pullovert akarunk készíteni, ami az Ízlésünknek megfelel, otthon 4 P-től keadödőleg már kihozhatjuk, míg ha üzletben venni akarjuk, 19—20 P-töl kezdődik. Az idén különösen sok újítás van a kötött divat terén. Különösen a sportolni szerető hölgyek figyelmébe ajánlom. Divatos ugyanis egy kötött mellény, aminek csak háta és eleje ran, ujja nélkül, a vállon összegombolódik és ezt rá lehet venni pullover fölé vagy rendes ruha fölé is, úgy hogy ha az ember nagyon fázik, ez meleget ad anélkül, hogy erősítené az illetőt s ha elmegy kirándulás után még valahova, egyszerűen legombolja a vállon és rajta marad az elegáns ruha. Kedvesek és roppant egyszerűek ş kézzelkötött vagy horgolt külön gallérok, amelyet még szövetruhára is alkalmaznak. Mindenesetre sokkal olcsóbb, mintha készen vesznek gallért georgetteböl, vagy más anyagból s már is téliesen néz ki a ruha. Ha valaki többet szán erre és azt akarja, hogy sokáig tartson és divatos legyeH a gallér, angorábót köti. Nagyon szép ea a bolyhos fonal! Nagyszerű megoldásokat lehet látni. Egyszerű pulloverre egészen válligérő körgallér, vagy sálszerüen rádolgozva, ugyanolyan színű kesztyűvel, sapkával, vagy sportzoknival. Hogy mennyiért lehet kihozni? Pl. kesztyűt ő—8 dekából ki lehet hozni, de akár sapkát is összesen 1.50—1.80 pengőért. Nagyon viselik a copfszerii kötést pulloverek díszítésére. Olyan kedvesen néz ki a vastag fonalból! Egész kötött ruhák épp oly jól sikerülnek és épp oly divatosak, mint eddig. Általában azt tapasztalom, hogy az Idén valahogy többen foglalkoznak kézimunkával, mint eddig. A kézimunkaüzletek mindig zsúfolásig tele vannak, nem Is csoda, annyira leegyszerűsödtek a kézimunkák, any- nyira olcsók az anyagok, hogy nem érdemes készen venni. Itt vannak mindjárt ezek a divatos tUUfüzéses anyagok. Függönynek, teritőnek, milyen egyszerűek! Vegyünk csak egyszerű tüll anyagot s maradék vastag fonalainkból fantáziánkra bízott motívumokat füzünk belé. Annyi hangulat van ezekben a térítőkben! így állunk a párnákkal Is. Nem kell már hónapokig dolgozni egy gobelin párnán, nagy öltéses, modern, egye- nesvonalu dolgok dominálnak tarka összevisszaságban. Ma okosabbak a háziasszonyok, mint hajdan nagyanyáink. Ma már nem foglalkozunk egy nagyobb térítővel oly sokáig, hogy szemünket elrontsuk, hátunk megfájduljon a hosszú Ideig tartó öltögetéeektől. Ma a térítők, a függönyök, abroszok, divatja annyira egyéni, hogy pl. ha valakinek a pettyek tetszenek, vagy ahhoz van kedve, vesz egy abroszra valót és kedve szerint elszórt pettyekkel telehimzl. Avagy ha inkább a hangulatos Ids virágokat szereti jobban, kigondol, vagy előnyomat néhány mintát, egészen távol egymástól, máris kész a teritő. * Amerikában ma már minden ruházati, háztartási, divat és egyéb szükségleti cikket árjegyzék alapján rendel a gondos háziasszony, mert az amerikai áruházak olyan tökéletes ábrákkal ellátott árjegyzékeket bocsájtanak ki, hogy ezek nyomán nyugodtan Írásban is feladható a rendelés. Ezt az irányt követi a Corvin Aruház (Bu- ' dapest, VIII. Blaha Lujza-tér 1.) most megjelent uj árjegyzéke, mely felöleli mindazon árucikkeket, melyre családnak, háztartásnak szüksége van. Ma már átment a köztudatba, hogy a Corvin Áruház mily nagy súlyt fektet az áruk jő minőségére és egyre növekszik azoknak a száma, akik vásárlásnál a minőségre helyezik a fósulyt. önmagának tesz tehát minden magyar asz- szony jó szolgálatot, ha levelezőlapon bekéri az uj képes árjegyzéket, melyet bárkinek bérmentve küld a Corvin Áruház s ha jóminőségü magyar árut akar, úgy az amerikai háziasszonyok példáján okulva, az árjegyzék alapján a Corvin Áruházhoz fordul. Hivatposla 28 éves. Fekete rövid bundáját nyugodtan viselheti, vegyen hozzá fekete szövet szoknyát, az mindig elegáns. A beküldött rózsaszínű, anyag már nem nagyon divatos, de azért azt hiszem kibírja a festést. Festesse feketére vagy zöldre. Megjegyzem, ha áldozna a fekete bundához és szoknyához egy fehér szatin blúzt, akkor ha megcsináltatja a bársony szoknyát ahhoz is igen elegáns viselet délutánra Is. A bársony szoknyát okvetlen csináltassa meg, s a beküldött estélyiruha anyagokból csináltasson egy selyem kazakkot, akkor még esti ruhája is van. A gyöngy nem annyira, inkább a fémes láncok divatosak. Fekete cipőt, kalapot, kesztyűt vegyen a bundához és akár drapp, vagy szürke harisnyát. Üdvözlet. Egy könnycsepp Irta: Sasdi Sándor Az ablak alatt az állomásfőnök baromfia lármáz, idebent, a hűvös váróteremben pedig hangos beszéd hallatszik. Pipázó férfiak ülnek a padokon. Paraszti-féle meg egy-két mesterember, aki vasat, patkószeget, lécet vagy talpbőrt megy be vásárolni a városbaNem valami világrengető ügyet tárgyalnak. Csak éppen, amit igy ősz-ntón, télt-várón szokás. Hogy a buzavetés elkészült, a kukorica ára felment, a rét meg olyan szépen zöldéi, hogy akár harmadszor is bele lehetne akasztani a kaszát. Még az időjárás sem olyan, mint régen volt. Akár tűzre lehetne dobni a naptárt, ahol egy is akad. Nagyon hangoskodik a beszéd időjárásról, vetésről, pénzszükségről, adóbőségről, amikor nyílik az ajtó- Megtágulnak a tekintetek, amint a kakastollaskalapu csendőrök belépnek. Érthető a csodálkozás, merthogy láncon vezetnek egy bakancsos embert. Az ember két kezén szorosan átfonva a lánc, a végét meg a kunkori bajuszu csendőr tartja. Ijedt, szőke kis ember a megláncolt. Pusztai cseléd lehet. Gyújtogatott talán, de úgy is történhetett, hogy gyilkolt. Talán épen az intézőt, merthogy a szentmihályi fertálykor nem tetejezte meg mérésnél a nyolcadost, vagy szemetes búzát öntött a zsákokba. Hitványtestü kis ember. Bizonyosan baltával gyilkolt. Ha csak etetés közben a szalmahányó vellával nem. Ilyesféléket gondolnak, még cifrábbakat is, de kérdezni nem mernek. Hogyisne! A szivük js meghidegedett a kakastollasok láttán, a szavuk meg úgy elfogyott, mintha szél futta volna, A fölfűzött csendőrszurony előtt meghunyászkodik a nagybajuszu Vendel is, pedig az hires verekedőA kopasz Buzdi, aki előbb még a jegyzőt szidta az adószedés miatt és olyasféléket emlegetett, hogy jegenyére kellene huzni mind, aki urféle, most a piszkos padlót nézi, mintha az őszi legyek lusta mászkálásán kivül egyébre se volna érdemes ügyelni. A bénakezü kovács, aki bal kezébe szorítja az üllő mellett a kalapácsot, mert a másikat ellőtték a Doberdón, nem tátja már nagyra a száját, hogy a boltosok lenyúzzák a szegény mesterembert, hogy megvesszőzni kellene valamennyit, mert a sing vasat szünettelenül drágítják. A pipáját böködi a bénakezü kovács, rézfedelű pipáját, amely nem szelei és annál nagyobb bosszúság ez, mert még csak a csinyálóját se szidhatja. Az asszonynép, még a szájas Vieze Mari is; úgy lapul a fal mellett, mint, amikor a spitálban azt várta, hogy az okulárés doktor nagy késsel messe föl a hasát. A Gombiék menyecskéje, aki uras plüss-kabátot akar venni a városban, összehúzott szemöldök alól néz a csendőrök között megroskadtan ülő emberre. Nagyon is eszébe jut most, hogy a kabátra való pénz jórészét úgy lopkodta az ura bukszájából, pedig hát nem jár érte akasztófa, mert a részeges Farkas úgyis elissza, amit fuvarral keres. Bágyadt őszi legyek dongának a váróterem ablakán, azoknak a muzsikája hallatszik csak- Nincs, aki szólni merne. Néznek egymásra, a megláncolt emberre, a viliódzó szuronyokra és ha fel merne kelni: futna kifelé valamennyi, a Gombiék menyecskéje még a zsebkendőjét is a pádon feledné, pedig abba van belekötve a plüskabátra szánt lopott pénz, Ebben a megfeszült csöndben lemászik a Szálas Kati öléből a kisunokája. Lány-e, fiu-e; nehéz volna kitalálni. Szoknya fodrosodik rajta kövér kis lábán kötött tutyi, a haja meg gyűrűkbe göndörödik, mint az anyjáé, a szeplős Veroné. Nem sok vászontalpat szaggathatott még el a Szálas Kati kisunokája, mert a lépése bizonytalan, mint, aki nemrég tanulta a gyalogközlekedés tudományát. Tippen-toppan a lépése, akár a kacsáé. Gu- rigázik a két kis láb egyenesen a csendőrök felé. Bütykösujju kezét nyújtaná érte a Szálas Kati, de a kisgyerek meg se áll a kakastollasokig és félrehajtva kócos-buksi fejét néz a nagy csákókra. De a következő percben jobb mulatság kínálkozik számára. Meglátja a láncot az ijedtarcu ember kezén. Kövérkés ujjai feléje nyúlnak és már rázza is, csörgeti a láncot nagy örömmel. Játéknak nézi. Egyenesen az ő számára hozták ide. Fölnevet és száján kihabosodik az első fogak fehérsége. A játékos csörgetés meg a gyerekkacaj úgy virágosodik ki a megfeszült csendből, mint a tél dermedéséből az első kásásvirág meg a jószagu vad jácint. A kunkori bajuszu csendőr simítja a gyűrűző hajat, a bénakezü kovács is megtalálja a szavát, a kopasz Buzdi megint nagyra tátja a száját, a Gombiék menyecskéje viháncolva nevet és úgy feszeng helyén, mintha már is az uj plüsskabátban büszkélkedne. Az őszi nap szétfolyó sugára táncol a repedéses padlón, a nagybajuszu Vendel meg fütyürészni kezdi az uj nótátCsak a megláncolt ember ül az előbbi ros- kadt némaságban. A jó Mária tudja, mire gondol. Csak nézi a láncot csörgető kisgyereket és szemén legördül egy tiszta könnycsepp.
