Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-01 / 250. szám
2 KjFlETtUjSBCG XVII ÉVFOLYAM. 250. SZÁM. délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Ez a konferencia a Balkán-szövetség állandó tanácsának első rendes ülésszaka. Az ülés déli fél 2 óráig tartott, ülés után a miniszterek Kiazim pasa által adott dezsőnén vettek részt. (Belgrad, október 30 ) Ankarában megkezdődtek a Balkán államok külügyminisztereinek tanácskozásai. Ezzel kapcsolatban a belgrádi Vreme hosszabb cikket irt, amelyben hangsúlyozza, hogy n Balkán-szövetség tanácsának első rendes ülése nemcsak az érdekelt ál lamokra, hanem az általános nemzetközi helyzetre Is nagy hatással lesz agy a béke megőrzésének, mint a gazdasági válság megoldásának szempontjából. A Balkán-szövetség fontos szolgálatokat tesz a békének és a gazdasági együttműködésnek és ez mindennél jobban bizonyltja, hogy szükség van egy ilyen szövetségre. Legszembetűnőbb eredménye az, hogy a Balkán államok újjászületésük óta elsőizben érzik biztonságban magukat. A szövetség a szellemi és (Kolozsvár, október 30. Saját tudósitónktól.) Néhány nap óta Erdélyben tartózkodnak Sergiu Dumitriu. belügyi államtitkár, Gabriel Marinescu. Bukarest rendőrprefektusa és Stan- cescu ezredes, az állambiztonsági hivatal vezérfelügyelője, hogy levizsgáztassák azokat a rendőrségi tisztviselőket és alkalmazottakat, akiket az 1924. évi január 1-e után neveztek ki, de akik az állami gépezet egyszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelőn nem tették le a hivatal ellátásához megkívánt szakvizsgát. A bizottság elsőnek Temesváron vizsgáztatta le a rendőrtisztviselőket, majd október GO-án, kedden Kolozsváron tartották meg a rendőrségi tisztviselők és alkalmazottak képesítési vizsgáját. A vizsga Kolozsváron egész napon át tartott, 125 rendőrégi tisztviselő állott a bizottság elé. köztük maga Puica Victor, Kolozsvár rendőrprefektusa is. A vizsga után Sergiu Dumitriu belügyi államtitkár az esti órákban a vármegyeházán dr. Dunca Jenő prefektus dolgozószobájában fogadta a sajtó képviselőit. — Milyen volt a kolozsvári rendőrvizsga eredménye? — kérdezték az újságírók. — Kolozsváron eddig 125 rendőrségi tisztviselő és alkalmazott tett vizsgát, akik meglepő felkészültségről, széleskörű tudásról tettek tanúbizonyságot. Különösen a Puica kolozsvári rendőrkvesztor irányítása mellett dolgozó kolozsvári rendőrtisztviselők elméleti felkészültsége volt jó. Mindössze egy nyomozó közeg, egy detektív bukott meg a vizsgán. — Azzal vádolták meg a jelenlegi kormányt. — folytatta nyilatkozatát a belügyi államtitkár, — hogy üldözi az erdélyi tisztviselőket. Hogy ez a vád mennyire célzatos, annak bizonysága, hogy Dimitrie Jesan, a belügyminisztérium első vezérigazgatója, aki elérte a legmagasabb állami közhivatalok egyiket. LEGTÖKÉLETESEBB BOROTVAPENGE Sepr. GL N: a BALTHAZAR Bucureşti, Str. Şelari 7 win— I limn—um iMnw■—■minis gazdasági együttműködést célozza és azokat a Balkán államokat is bevonja a munkába, amelyek vonakodtak belépni a szövetségbe. Ezt azáltal teszi lehetővé, hogy elismeri valamennyi Balkán állam egyenjogúságát, elősegíti a Balkán államok közötti árucserét és védi a Balkán államok közös gazdasági érdekeit. (Ankara, október 30) A Republique vezércikkében a következőket írja: Az Ankarában összeülő államférfiak u béke harcosainak elitjéhez tartoznak, akiket semmi sem téríthet el kötelességüktől. Ezeket az embereket a nehézségek edzik meg. Sajnálatos, hogy egyesek nem akarják megérteni, hogy azok, akik ehhez az elithez tartoznak, szolidárisán és őszinte együttműködéssel alapozták meg a békét, abban az Európában, amelyet eddig olyan zavarosnak tekintettek. Anélkül, hogy megtagadták volna nemzetüket, o férfiak megértettek, hogy a dolgok uj rendje jól megfogalmazott nemzetköziségen kell alapuljon, a népek közti szolidaritás és a világ boldogságának szellemében. bukovinai származású... — Mégis sok erdélyi köztisztviselőt helyeztek rendelkezési állományba az utóbbi időben és éppen a rendőrség köréből, — jegyezték meg az újságírók. — Tens', hogy körülbelül husz-huszonöt rendőrségi alkalmazottat elbocsátottunk, de nem azért, mert a csatolt területről származnak, hanem azért, mert nem jelentek meg a szolgálati vizsgán és az elbocsátottak között több a regáti, mint az erdélyi, akiknek a száma alig négy-öt. — válaszolta az államtitkár. És mi van a nyelvvizsgára sorozatosan utasított kisebbségi köztisztviselőkkel? — kérdezte munkatársunk. — A belügyminisztérium fenhatósága alá tartozó kisebbségi tisztviselők nyelvvizsgáin már végétért és pedig kielégítő eredménnyel. — válaszolta az államtitkár. — Van-e az uraknak valami konkrét panaszuk? — kérdezte az államtitkár. — Van államtitkár ur! — mondotta munkatársunk- A cenzura sok helyen indokolatlanul szigorúan bánik a kisebbségi lapokkal A Kolozsváron megjelenő napilapokat megcen- zurázza a helyi cenzor, az újságok Bukarestbe érkeznek, ahol éppen az államtitkár ur felügyelete alatt álló cenzúrahivatal újabb felülvizsgálatnak veti alá és igy a kolozsvári lapok közel 24 órás késéssel érkeznek az előfizetőkhöz és az olvasókhoz. — Most hallom először ezt a panaszt — válaszolta Dumitriu államtitkár, — ha visszaérkezem Bukarestbe, intézkedni fogok enuek a sérelemnek a megszüntetése érdekében. — Mikor szűnik meg- végre a cenzura? kérdezték az újságírók. — Amikor az ostromállapot! — válaszolta mosolyogva az államtitkár. — Mit vár államtitkár ur a belföldi kol- csöntől? — kérdezték a sajtó munkatársai. — Teljes sikert, — hangzott a válasz. Kitűnő befektetésnek ígérkezik a belföldi kölcsön, mert nemcsak kamatot hoz. nemcsak nyereményekkel összekötött, hanem aranyparitásban való visszafizetést is garantál az állam Végül megígérte Sergiu Dumitriu államtitkár, hogy a sajtónak azt a panaszát is orvosolni fogja, amely szerint az erdélyi városokban kiadott és megjelenési engedéllyel Biró .lapoknak a más városokban való darusításához külön ltorportázs engedélyre van szükségükNagy Lajos. 71 Curentul szerint a kíseööségeá rontják ef a román nyefoet A Curentul vezércikkben panaszolja el, hogy a román nyelvet elpariagiasitják. A fellengős hangú cikk minket elsősorban azért érdekel, mert azt a furcsa vádat emeli a kisebbségiek ellen, hogy ők rontják el a román nyelvet. Mikor ilyeneket olvasunk, Önkéntelenül is az jut eszünkbe, hogy a Curentul munkatársainak nincsen témájuk s hosz- szas tollrágás közben leghelyesebbnek találják, ha a kisebbségek ellen kirohanásokat rendeznek, azzal sem törődve, hogy a józan ésszel és logikával homlokegyenest szembefordulnak. Mert hiszen azt senki sem tudja elképzelni, hogy a román irodalom képviselőit, a román újságírókat, vagy a musceli román parasztokat a kisebbségiek tanítanák románul beszélni. Az ilyen ostobaságokat nem is kell cáfolni és akinek csak egy csepp józan esze van, lekicsinylő kézlegyintéssel dobja félre a lapot. Az azonban már közelről érint minket, hogy a Curentul az ilyesmit a kisebbségek ellen hallatlan jogfosztásként akarja kihasználni. Szemfoi’gatóan jelenti ki, hogy nem követeli a román irodalmi nyelv mélységeinek megismerését a kisebbségektől, de a mindennapi nyelvhasználatban kifogástalan beszédet követel. Állítása szerint a kisebbségi tisztviselők ellen bevezetett nyelvvizsga nem hozza meg gyümölcsét. A román tisztviselőknek volna kötelességük a kisebbségeket rákényszeríteni „a román nyelv helyes beszélésére.“ Az olyan kérést. amely a román nyelvet „tortúrának“ teszi ki, félre kell dobni. Ez volna egyik legnagyobbszabásu jogíosztá sunk. Első sorban is a román tisztviselők, nagyon gyakran a kismüveltségü iktatók Ítéletére bíznák, hogy mi az a „mélység“ amelyig a kisebbségeknek már nem k ül lehatolniok. Másodsorban már magában az a tény, hogy e-gy kérést ilyen rímen yisz- sza lehessen utasítani, az alkotmány súlyos sérelmét jelenti, mert az kimondja a jogkeresés szabadságát. A Curentul javaslata azt jelentené, hogy « kisebbségi embernek nem elég a törvénykönyvek védelme, hanem e mellett a jogvédelemnél az államnyelv kifogástalan ismeretéből is vizsgáznia kel lene. Megkérdezzük azonban a Curentultól. mi lesz azokkal a románokkal, akiktől műveltségük alapján nem lehet mgkövetelni a román helyesírás alapos ismeretét ? Mert hiszen azt a Curentul is elismeri. hogy nem lehet mindenki egyetemet végzett ember. A Curentulban van egy másik vezércikk is, amely hasonlóan primitiv észjárásra vall. Ebben is a Termán nyelv elparlagiasodását panaszolja el, majd pedig azon sajnálkozik, hogy a románok könyvtáraiban több idegen nyelvű, vagy pedig idegenből forditott. munka van, mint eredeti romár- irodalmi tennék. Különösen szomorúnak találja, hogy a magánkönyvtárakban úgyszólván-a francia müvek dominálnak. Azt ajánlja, hogy a külföldi könyvekre behozatali illetékeket, rójanak ki. mert példáid egy 250 oldalas francia regény ára 5_12 frankig váltakozik és ez nagy konkurrenciát jeleid. a román könyvnek. „Meg kell védenünk a román irodalmi munkát az idegen munkák és fordítások ellen, amelyek az esztétikai barbárságot és a megfontolás hiányát terjesztik.“ Szóval a Cu- rentulnak nem kell a külföldi irodalom, még a francia sem. Nem akar megismerkedni a világiro- lom remekeivel. Mint érdekességet említjük meg, hogy ugyanez a lap pár hónap előtti számában azt hibáztatta ,hogy a külföldi Írókat még mindig nem fordították le kellő számban román nyelvre, riiig ezzel szemben á magyarok, alig száradt meg a nyomdafesték egy külföldi munkán, azonnal lefordítják anyanyelvűkre és így művelik áz olvasóközönségüket, sőt még az erdélyi románok is kénytelenek magyar fordításokon keresztül megismerkedni a világirodalom halhatatlan íróival. 125 rendőrtisztviselőt vizsgáztatott le Kolozsváron Dumitriu belügyi aíminiszter Csak egy detektív bukott mc; a vizsgán — Az al giiníszter megígérte) h gy orvosolni fogja a kisebbségi lapok terjesztése körüli panaszokat
