Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-11 / 232. szám

Nehány szó az uj közigazgatási törvényhez

Irtás Dr. Soós István

A lapok híradása szerint a kormány tárgyalásokat folytat a különböző pártokkal abban az irányban, hogy egy olyan közigazgatási törvényt szavazzanak meg, amely a közigazgatás stabilitását legalább tiz évre biztosítja.

Végre tizenöt év után rájött a kormány arra, amit úgy én, mint mások számtalan cikkben hangsúlyoztunk, hogy stabilitás nélkül nem lehet egészséges közigazgatást, nem lehet egészséges községi politikát elképzelni és a minden évben változó kormányok s az azokkal változó községi tanácsok nemcsak, hogy nem alkalmasak arra, hogy a szükséges fejlődést a közigazgatás terén biztosítsák, hanem egyenesen elsorvasztják a községek kulturális és gazdasági életét úgy, hogy ma városaink életében mindenütt a visszafejlődés konstatálható.

Evekkel ezelőtt kifejtettem és többször hangsúlyoztam, hogy a két pillér, amire egy egészséges közigazgatást és egészséges községi politikát fektetni lehet a stabilitás biztosítása és a községi autonómia megadása.

A polgárság a. saját bőrén tapasztalja, hogy mit jelent az, midőn a város vagy község vezetését minden évben uj emberek veszik át, akik egyrészt nem értenek a közigazgatáshoz, s mire betanulnak, már menniök kell, másrészt uj tervekkel, uj eszmékkel jönnek, anélkül, hogy számolnának a törvényes lehetőséggel, amiből állandó baj, kellemetlenség és végül is a városi élet visszafejlődése származik.

Azt látjuk mindenütt, hogy produktív élet csak ott lehetséges, ahol egy állandó rezsmi van, amely nemcsak hogy terveket tud kidolgozni, hanem kellő ideje van annak a végrehajtására is.

Látjuk ezt nagyobb vonatkozásban Olaszországban, Magyarországon és más országokban, ahol egy állandó kormányzati rezsim alatt megindult a fejlődés, haladás, építkezés és egy nyugodt, biztos alapokon nyugvó evolúció.

Még az ország kormányzásában is sajnálatos dolog, hogy átlag évenként változnak a kormányok és átlag évenként vannak választások és nincs egy stabil folytonosság az ügyek vezetésében, hát még egy község életében, hol tulajdonképpen a poli- tikának nincs semmi helye s ahol csak egyetlen egy politika lehet, egészséges, becsületes és tisztességes város-politika.

A jó közigazgatás nemcsak az akták gyors és pontos elintézésében rejlik, hanem a városi vagyonkezelés megfelelő racionális adminisztrálásában is, a város-fejlesztési program kidolgozásában és végrehajtásában.

Sajnos, én nem nagyon bizok egy pártközi megállapodásban, mert egyrészt a két legnagyobb pártot óriási elvi különbségek választják el egymástól, a közigazgatás alaptervei tekintetében, másrészt olyan akadályok is vannak, mint pl. a tisztviselők kérdése, amelyek megnehezítik és súlyosbítják az egyébként helyes elvnek megvalósítását..

Mert a stabilitáson kívül a községi autonómia helyreállítása és biztosítása is feltétlenül szükséges, nevezetesen, hogy a város polgáraiból választott tanács vigye az ügyeket és ez a községi választott tanács pénzügyi szempontból is megfelelő autonómiát kapjon, mert ha gúzsba van kötve a keze, mint ahogy volt az eddigi tanácsok idejében, úgy nem tud produkálni semmit sem.

'A liberális pártnak inkább a centralisztikus közigazgatás felé hajlik a felfogása, mig a nemzeti parasztpárt a decentralizáció elvét vallja, amely az autonómiának tágabb teret ad és amely szerintem a fejlődést inkább biztosítja.

Az az irányzat, amely a centralisztikus rendszer mellett tör lándzsát, főleg azzal érvel, hogy kisebbségi lakossággal biró helyeken a közigazgatás átmegy a kisebbségek kezére, amely az állam szempontjából veszedelmes.

Hát ez a felfogás az eddigi 15 év alatt nem- osak, hogy nem igazolódott be, hanem ellenkezőleg minden józan és objektív embernek azt kellett konstatálni, hogy azok a kisebbségi elemek, ame2

Kuutujsm

XVII ÉVFOLYAM. 232. SZÁM.

lyek a közigazgatás vezetésébe beleszólhattak, lojálisán és objektiven illeszkedtek be a közigazgatás keretébe, szivükön viselték a közérdeket, soha az állam érdeke ellen nem vétettek, soha politikai megmozdulást a közigazgatás keretében nem fejtettek ki, úgy, hogy egyetlen egy tanácsot sem oszlattak fel ez alatt a 15 év alatt azért, mert politikai jellegű határozatot hozott volna, vagy az állam érdeke ellen bármit is tett volna.

Az állam orgánumainak az volna elsősorban az állam érdekében a feladata, hogy ezen kisebbségi erők és értékek továbbá a mult tapasztalatainak helyes felhasználásával egy harmonikus és megértő közigazgatási keretet létesítsenek, ahol a polgárság látván, hogy az ott ö általa választott emberek vezetik az ügyeket, kedvvel és lelkesedéssel fog csatlakozni minden olyan mozgalomhoz, amely az ő városának fejlesztését, fejlődését előmozdítja s amely egyúttal az állam érdekét is szolgálja, megnyílik az áldozatkészsége és szívesen áldoz olyan közintézményekre, amelyekről tudja, hogy a saját érdekét fogja szolgálni s végeredményében az ő polgártársainak boldogitását idézi elő.

Nézzük meg az eddigi rendszerek eredményét. Mit lehetett itt produkálni? Micsoda közintézmények létesültek? Úgyszólván semmi, mert az a tanács, amit a polgárság küldött be, nem tudott dolgozni s produkálni, nem lévén hozzá ideje, viszont a kinevezett ideiglenes tanácsok részben nem tudtak produkálni, mert nem volt meg rá a törvényes lehetőségük, részben nem bírván a polgárok bizalmát, a polgárság nem szivesen áldozott az ő általuk tervezett intézményekre, sőt elfásult lélekkel, közömbösen, tűrte, hogy történjék, ami történik s csak akkor szisszent fel, amikor egy újabb taxa vagy egy újabb igazságtalan rendelkezés folytán eleven húsába vágtak.

Városfejlesztésről, fejlődésről, nem lehet szó akkor, midőn egy város élén olyan kinevezett, a polgárság nyakába ültőtett vezetőség van, amelyik nem ismeri ennek a polgárságnak gondolkozás- módját, nemcsak hogy nincs harmónia a polgárság és vezetőség között, hanem legtöbbször ellenséges érzület uralkodik és fogcsikorgatva néz farkasszemet a kormány kegyéből kinevezett tanács

a város polgárságával.

Ha tehát a kormány és elsősorban Tatarescu miniszterelnök ezt a helyzetet meg akarja szüntetni, úgy feltétlenül valósítsa meg azt a két alap- elvet, ami nélkül egészséges várospolitika el nem képzelhető és pedig a stabilitást és széleskörű községi autonómiát, mert csakis ezen elvek mellett lehet elképzelni az ügyel: rendes mederbe való terelését s a mai egészségtelen, sőt katasztrofális rendszer megszüntetését.

Ne féljenek a kisebbségi lakosságoktól, sőt használják fel azon értékeket, amelyeket ezen kisebbségi lakosság tud nyújtani és vessék meg az alapját egy harmonikus, békés és megértő közigazgatásnak.

Ha most sem sikerül ezt megvalósítani és marad az eddigi rendszer, úgy csak a teljes visszafejlődés fog bekövetkezni, már pedig a mindenkori román kormányok felelősek és lelkiismeretükkel kell számoljanak, ha a városok és községek élete nem fejlődést, hanem stagnálást és dekadenciát fogja mutatni.

Az első lépés pedig a helyes útra való lépéshez az volna, hogy mindenütt kiírják a választásokat és megadják a lehetőséget, hogy eltűnjenek a Comisia interimare-k, s helyüket egy hat, évre választott tanács foglalja el, amely tanács hat évig működésében meg nem bolygatva el tudná a romokat takarítani és meg tudná a fejlődés útját és irányát jelölni.

Hiába akar a kormány uj egészséges elveket bevezetni, hogyha mindjárt az első lépésnél a választott községi tanácsok működésénél megretten, vagy félmunkát végez, mert akkor a célját nem tudja elérni.

Figyelemmel és érdeklődéssel várjuk, hogy mi lesz, vájjon az eddigi stagnálásból lesz-e egy egészséges ut a jövőbe, vagy pedig minden marad a régiben. Videant consules...! \

4M

I Megszületett a cigănyfasizmns

A romák Mussoliniié fasiszta kéz felemeléssel üdvözölte Dicső• szentmdrtonban híveit és azt az állítást kockáztatta meg, hogy a cigányok terjesztették el Európában a kultúrát

(Dicsőszentmárton, okt- 9.) Az utóbbi időben gyakran megismétlődő cigánykongresszusok során Dieső- szentmártonra is sor került. Ámbár még mindig nem lehet világosan látni a szervezkedés célját, mert a szónokok nagy általánosságok hangoztatásán túl nem jutnak el, a cigányok körében, mégis nags’- lelkesedéssel találkozik a mozgalom. Dicsőszentmárton is valóságos vásári képet mutatott vasárnap és a városba egész napon át szakadatlanul érkeztek a cigányok, illetve ahogy a szervezkedés vezetői mondják: romák küldöttségei.

A dicsőszentmártoni gyűlés egyébként valamennyire megmutatta a mozgalom igazi arcát, mert annak ellenére, hogy az itt megjelent cigányok jelentékeny része magyar anyanyelvű, egyetlen magyar beszéd sem hangzott el. Most is ott volt G. A. Lazarescu Lazu- rice, aki a „a romák nagyvajdájának“ mondja magát, valamint más regáti cigánynotabilitá- sok. A felállított emelvényen foglalt helyet Zima András, az erdélyi egyesület elnöke, Szikra György „erdélyi propagandafőnök“ és több erdélyi vármegye cigányegyesületének elnöke.

Tatar Emil dicsőszentmártoni görög katho- likus lelkész tartotta megnyitó beszédét s utána tiz uj zászlót szenteltek felA tulajdonképpeni kongresszuson Zima András balázsfalvi építész magasztalta Lazarescu nagyvajda érdemeit, akit az egybegyült

tömeg zajosan megtapsolt. Lazarescu minden

alkalommal, amikor éljenezték, fasiszta kézfelemeléssel köszönte meg „alattvalói“ hűség- nyilatkozatát.

A város nevében Stroia helyettes polgár- mester beszélt, Lazarescu Lazurica nagyvajda pedig a cigány dicsőséget igyekezett feltámasztani, azt fejtegetvén, hogy a cigány nyelv a szanszkrit nyelvvel rokon és a cigánykultura már akkor magas fokon állott, amikor mlás népeknél erről még beszélni sem lehetett. Azt a merész állítást is megkockáztatta, hogy századokkal ezelőtt vándorlásuk közben a cigányok terjesztették a kidturát Európa legtávolabbi vidékein. Egyebekben cigányiskolát követelt és a lelkesedés mámorában nem kevesebbet mondott, minthogy „ pontos adatok szerint“ Romániában egymilliókétszázezer cigány él.

Persze volt bankett is, utána pedig műsoros előadás és bálíme tehát megszülettek a cigány fasiszták, azzal a csekély különbséggel, hogy a mi fasisztáink népük dicsőségét nem hajlandók zengze- tes cigány nyelven hirdetni. A cigányok Mussolinija egyebekben sokkal kevesebbel be fogja érni, mint nagynevű kollegája, öt teljesen ki fogja elégíteni, ha liberális listán mandátum hoz jutorvosok, mérnökök: Minden magyar, német, francia, angol folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál Cluj. A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetói, Cluj.