Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-01 / 224. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 324. SZÁM. KELETlUjsm 0 A bukaresti Parcul Carol mintavásár alkalmával használja ki az 50 százalékos kedvezményt a vasúton, valamint a Grand Hotel Lafayette előnyös árait, melyeket úgy a szobáknál, mint éttermében és kávéházában nyújt. — Még nem átázik Moszkvába Románia oroszországi követe. Bukarestből jelentik: Konstancán át a Regele Carol hajóval megérkezett Edmond Ciuntu ankarai követ, akit moszkvai meghatalmazott miniszterré neveztek ki. Ciuntu október végéig Bukarestben marad, mikor állomáshelyére, Oroszországba utazik. — SeypeL és Dollfass-miauzoleumot állítottak fel Bécsben. Bécsből jelentik: Ausztria közönsége kegyeletteljes érdeklődéssel fordul az utóbbi idők két legnagyobb osztrák kancellárja, dr. Scypel és Doll fuss másodszori eltemetése felé. A két nagy kancellár földi maradványait Bécs egyik külső negyedében épített cmléktemplomba helyezik örök nyugalomra. A templomot modern stilban építették, de tornyot nem emeltek, hanem ehelyett az építési költségeket egy népjóléti otthon épitésére fordították. Az otthon közvetlenül a templom mellett van s az egyik helyiségében Dollfuss- ereklyéket helyeztek el. Ott helyezték el azt a díványt is, amelyen Dollfusst meggyilkolták, azokat a ruhákat, amelyeket Dollfuss a gyilkosság idejében viselt és több más emléktár gyat. Az emléktemplomban bárom kripta van s ezek KÖzül az egyik egyelőre üresen marad A két nagy államférfi földi maradványait már fel is ravatalozták a Szent István tempómban. — ifjasági nap a Zsollároskertben. A hidcl- vei református lelkészt hivatal közli: Vasárnap, szeptember 30-án nagy ifjúsági napot tartanak a Zsoltároskertben, Délelőtt 9 órakor az összes iskolások számára vasárnapi iskola lesz, melynek keretében dr. Kolumfcán Mária orvosnő tart előadást a gyermekeknek. Az előadás után emlékezet-versenyt rendezünk a jelenlevőkkel, hol a nyertesek jutalomban részesülnek. Minden iskolás legyen jelen. Ezután a felnőttek számára 11—12-ig istentisztelet lesz. Délben a buffetné! rengeteg szőlő is lesz ide-oda felfűzve, melyet csőszök fognak őrizni a jókedvű szüretelni igyekvők örömére. Délután játékok, énekszámok, szavalatok, tornamutatványok lesznek, melyeknek kapcsán dr. Győrke Árpád orvos tartja meg í órára kitűzött ifjúsági előadását. Az előadás után a Zwingli- dalárda fog énekelni. Az ünnepséget este 6—7-ig zárt áhitat rekeszti be, amit Mózes András vallástanár fog -égezni. — MAROSVASARHELYl ORVOSI HÍR Dr. Sükösd Endre orr-, fül-, gége-szakorvos, Operateur f. év okt. 1-től Sir. Sft. Gheorghe— Szentgyörgn ucca 6. szám alatt (postával szem ben) folytatja rendeléseit 10—12, 3—5-ig. — Hőhullám Angliában és Franciaországban. Londonból jelentik: Angliában annak ellenére, hogy szeptember végén vagyunk, hőhullám érkezett. Londonban 27 C. fok a hőmérséklet az árnyékban s az éjjeli hőmérséklet is körülbelül 22—23 fok. Az uszodákat újra megnyitották. Franciaországban is megérkezett a hőhullám, Parisban 35—36 C. fok a meleg. Nagy meleg van Közép- és Délfranciaország- ban is. Ellenben a La Manche csatorna vidékén is, Bretagneban lényegesen hűvösebb az időjárás. Budapesten a hőmérséklet 23 C. fok. • Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, bélrekedés- nél, anyagcserezavaroknál, a természetes „f erenc József“ keserüviz rendbehozza a gyomort és megszaoa- ditja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. — A megvadult lovak áldozatai. Ploestiböl jelentik: A Ploeşti—Bukarest közötti országúton Susana kolostor közelében Aleacu Stata paraszt szekerébe fogott lovai megbokrosodtak és árokba fordították a szekeret, amelynek utasai közül egy meghalt, egyet pedig haldokolva szállítottak kórházba. — Vasárnap este N. Szele Irén és Kollár Károly hangversenyez a/ Ujságiróklubban. Ma csto magasszinvonalu zenei esemény lesz az Ujságiróklubban: N. Szele Irén, ez a kiváló képességű és gazdag hangszerelésül zongoraművésznő és Kollár Károly, a virtuóz hegedű- művész tartják meg együttes zene-estélyiiket. A két, egymást kiegészítő művész Paganini, Weber és Schubert nemes fajsúlyú szonatináit adják elő. A hangverseny fél 11-kor kezdődik. — Kémkedés miatt kivégeztek egy magyar orvost Oroszországban. Budapestről jelentik: A magyar lapok már hónapok óta foglalkoznak dr. Kemény László Szovjetoroszországban tartózkodó orvos ügyével, akiről már többször terjesztették a hirt, hogy a G. P. U. ki végeztette. Az orvos Magyarországon tartózkodó, orosz származású felesége a genfi vöröskereszthez fordult, hogy derítsen világosságot a zavaros ügyben. A genfi vöröskereszt hivatalosan közölte, hogy az orosz hatóságok a magyar orvost kémkedés gyanújával kivégezték. — ORVOSI HÍR. Dr. Vass Zoltán fogorvos hazaérkezett és rendeléseit folytatja Str. Duca (Egyetem ucca) 3■ sz. alatt. Telefon: 430. — Az unitárius theológlai akadémia 1931 — 35. tanévi megnyitó ünnepélye október 1-éi, d. e. 11 órakor lesz, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak. I Elővigyázatos ember csak SáT *nél tisztutatiaVÄilill». festeti ruháját. A macska Irta: Pap Károly A nagy, rideg udvaron, a házmesterlakás mellett, egy asszonyka állt meg, karján a kicsinyével. Valahol fent volt látogatóban, a gyerek állította meg; a gyereket pedig a macska. A fekete állat fent ült egy magas vakablakban. A gyerek előbb rémülten kapaszkodott az anyja nyakába s úgy rebegte: — Mam-ma... mam ma... Két m-mel. Az egyik m: nyilván ez lehetett a macska. Ez volt a félelme s ebben volt benne a kíváncsisága is. Aztán anyja arcába nézett. Valami rettentő mosollyal, vájjon mit szól az a titokzatos fekete szörnyeteghez? Az anya dalolva, énekelve biztatta a kicsit: — La-la-la ... ez a macska bácsi! A macskabácsi jó bácsi! Fekete bácsi, de jó bácsi... Ugy-e macska bácsi? S karján a gyermekkel közelebb ment a macskához. A gyermek még mindig nem eresztette el tanyja nyakát. De azért most már bátran nézett föl a macskára. — Jó napot, jó napot! — mondta negédesen az anya. — Mit szól az én kis fiamhoz? A gyermek megszokta, hogy az anyja dalára, szavára megmozduljanak a dolgok. Otthon is igy volt. Ha az anya dalolt, megszólalt az óra: kling-klang. Ha az anya megfogta a csörgőt s dalolt az is megszólalt: csr... csr... Ha az anya dalolt, a labda gurult, ugrott, A tűz lobbant, a viz forrott. De a titokzatos fekete szörnyeteg odafent a vakablakban nem mutatott meg semmit sem magából, nem adott semmi hangot, se nem mozdult. Mandulavá- gásu opái szemével távoli fenséggel meredt maga elé. Bizonyára Egyiptomra gondolt, ahol ő és a fajtája szentek, istenek voltak- Mit jelenthetett volna neki egy ilyen semmi anya az ő semmi kicsinyével?... Az asszonyka most anyanyelvén kezdte csalogatni a macskát: cicc, cicc, gyere le szépen. Miau, miau! Mutass valami szépet a kicsinek! De a macska fülét se mozdította. — Jaj édesem, — mondta az anya a kicsinek — úgy látszik, rossz a kedve a macskabácsinak! Kevés az egér, mind elbújt! Majd ha jobb kedve lesz, újra jövünk. — S szeretett volna menni a dolgára, de a kicsi fenyegetően sirni kezdett. Az asszony hát bekopogott a házmesterlakásba. Ruszné, a házmesterné, kijött a küszöbre. Végignézett az anyán és gyermekén, s nem szólt, nem is kérdezett. Nem szerette a gyermekeket. Aki neki volt. azt eltemette, a többiek meg csak bőgnek és plszkitanak. Csak várta, hogy mit akar az anya ezzel a szép gyerekkel. Az pedig negédesen kérlelte: — Nem volna olyan szives, egy kicsit lehívni a macskát? A bubinak? Hadd simogassa meg! A házmesterné szeme ridegen tapadt a kisfiúra, aztán egyenesen a szemébe nézett, s keményen mondta: — Nem szokott ö onnét lejönni: s még hozzátette: Ha lejön, úgyis csak a pincébe megy Az anya negédesen kérdezte: — Talán ha a nevén szólítanánk! — Nincs annak neve! — Valami becézöneve sincs neki? — Nincs annak semmi. Olyan mint más macska. Különben se szereti a gyereket, — mondta, aztán mégegyszer belenézett a gyerek szemébe s befordult a konyhájára Az asszonyka még hívogatta egy ideig az áliatot, a gyermek izgatottan hadonászott, de az egyiptomi isten csak nem mozdult. Szeme most zölden bámult, aztán megint pirosán, kéken, de csak bámultAkkor az anya fölnézett az égre: — Mindjárt esik az eső! Né! Ni! Már esik! — kiáltotta s mig a gyerek feltekintett az eső után, gyorsan kivitte őt magával az anya. De az ucca felől már hallatszott a keserű sírás. Éppen most a macska fülére egv bogár szállt. A macska megrezzentette a fülét s megint nem mozdult. Most kijött a házmesterné. Körülnézett a nagy, rideg, tiszta udvaron. Aztán a macskára. — Mit bámulsz? — szólt oda mogorván, kötekedőn. — Erigyj a dolgodra! A macska nem értette. Mit akar vele? Hiszen nincs se dél, se este. Olyankor szokott ö a dolgára menni: a pincébe egerészni. Mióta csak emlékszik, sohasem ment máskor, se elöl)!» se utóbb, mint a déli harangszókor s az esteli harangszóra. Megegyeztek ők már ebben az asszonnyal régesrég. Nem mozdult hát. Nézte az asszonyt. Ez azonban seprőt hozott s megrázta a macska felé: — Mit bámulsz? Mondom erigy! Vagy talán meghúzzam neked a harangot? Előbb nem is mennél? — Feléje sújtott a seprővel. A macska meglepetten bámulta s hátrébb húzódott a vakablakban. Mit akar ez a seprővel? Soha ez még öt nem fenyegette a seprővel, nem is volt erre sohasem szükség. Tudta ő mindig a maga dolgát. De az asszony megint feléje sújtott. Hát mit tegyek? — bámult a macska. Majd meggondoltan s egy megvető tekintettel leugrott a vakablakból s lassan, csodálkozva eltűnt a pinceablakban. Az asszony utánanézett, aztán megint befordult a konyhájába. Alig telt néhány perc, jön az asszonyka vissza a kicsijével. S megint bekopog a liáz- mesterajtón.