Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-08 / 230. szám

TVIL ÉVFOLYAM. 230. SZÁM. KntnUjsm 5 Világlapok Néhány nappal ezelőtt a Vasárnapi krónika hely­zetképet rajzol* meg a magyarországi sajtóról. Nem érdektelen, ha a helyzetképet kiegészítjük azzal., hogy azokról a világlapokról Írjunk, amelyeket lépten-nye- mon idéz a ml sajtónk is és amely szemmel látható­lag nemcsak regisztrálja az eseményeket, de jelentős I részt kér a világpolitika irányításában és formálásá­ban. Ezeknek a világlapoknak óriási befolyásuk van. Egyrészt azért, mert munkatársaik közé számíthatják azokat a közírókat, akik számos aktív politikussal egyenértékű munkát végeznek el, másrészt pedig, mert milliós példányszámaik vannak és olyan nyelve­ken jelennek meg, amelyen öt kontinens minden or­szágában olvasnak. A legbefolyásosabbak minden esetre e világlapok között Is az angol lapok, a Daily Mail például két millió példányban jelenik meg. Ez a lap több más lappal együtt Rothermere lord vezetése alatt áll. Ro- thermere konzervatív lapot szerkeszt és különböző trükkökkel, előfizetőknek nyújtandó élet-, baleset­biztosításokkal, különböző jutalmakkal és pályázatok­kal állandóan fokozza a lap iránti érdeklődést. Sokkal kevesebb példányszámban jelenik meg, de nyilvánva­lóan még ma Is a legnagyobb befolyása a Tinies­nek van. A Times egyik legrégibb lapja Angliának és van egy olyan erénye, amely e lapot iskolai példájává teszi minden lapnak: megbízhatósága. A Times min­denről tájékoztatja az olvasót, de sohasem él olyan esz- köszökkel, amelyek a mindenáron szenzáeiócsinálás szándékát célozzák. Igen fontos hirek szürkén, egyha- sábosan jelennek meg; ha a hir érdekes, az olvasó amúgy is megtalálja. Bizonyos tradicionális beosztása van a lapnak, amely lehetővé teszi, hogy a Times-ol- vasó ebben a hatalmas betiilabirinthusban azonnal megtalálja azt a témakört, amely őt legjobban ér­dekli. Tíz évvel ezelőtt) amikor a Labour-kormány elsö- lzben jelentette meg, mint hivatalos orgánumot a Daily Heraldot, e lapnak nem volt több példányszáma százötvenezernél. Ma mindenesetre közel félmillió pél­dányszámban fogy, ék hol van például a Daily Express- tol, a másik ujságkirálynak, lord Breavverbrocknak a lapjától, amelynek jelenlegi példányszáma 1 millió 775 ezer. Ea a lap mindenesetre „frissebb“ a Timesnél és különösen a sporttudősitásai elevenek. A lap vezető­sége óriási összegeket áldoz, hogy a tudósítói minden nemzetközi sporteseménynél ott legyenek és a lapnak nem egyszer ezer fontot is megér, hogy egy félórával hamarább közölje az eseményeket, mint más lap. Idé­zetekből ismeri az olvasó a News Cronicle-t is, amely uj lap és mégis régi. E lap ugyanis nem más, mint az ismert Daily Newsnek és a Daily Cronicle-nck össze­olvasztott formája. E lapnak példányszáma közel más­félmillió. A komoly lapok közül kiemelkedik a Daily Telegraph, de példánysizáma aránylag csekély: alig há­romszázezer. Bedig olcsó, úgynevezett pennys-lap. A politikailag számottevő lapok közé tartozik a Morning Fost is, az öskonzerviitlvok lapja, amelynek előfizetői száma statisztikai adatok szerint 127, 444. A francia laptipus mindenesetre egészen más, mint »» angol, mert minden ország lapja nemcsak az or­szág politikai gondolkodását, de egész lelki alkatának vonásait is híven visseatükrözteti. A mozgékony, min­den iránt érdeklődő, temperamentumos francia, aki­nek nincs sok ideje, loogy kényelmesen elolvassa lapját elejétől végig, inkább csak a cimeket futja át és aki mindenesetre többet tölt el az uccán, mint az angol, (az angol voltaképpen a maga home-jában érzi jól ma­gát) a maga lelkiségének megfelelő sajtót termelt ki. Franciaországnak a hangzatos címekkel ellátott bui- várdsajtőra volt szüksége A régebbi bulvárdlapokat. a Fetit Journalt, a Mattat, a Journalt a mi közönségünk is eléggé ismeri. E lapok példányszántai ingadozónk, volt időpont, amikor mind a három lap elérte a két­milliót, de most már alatta vannak e számnak. Az újsütetű esttlapok között legnagyobb sikere van a Pa- rls-Soimak, amely legyőzte a népszerű estilapot, az intransigeantot és már közel kétmillió péidán.yszám- mal vezet az összes cstilapok között. E lap nagyszerű ' * kelfös célt szolgál: Még a legegészségesebb ember sem kerülhtti el mindig is telje­sei, hogy szája ne legyen kelle­metlen szagú, akár azért, mert dohányozott, vagy olyan ételt evett, amely kellemetlen szaga, esetleg más okból. Ennek legbiztosabban elejti veheti, ha száját Odot-szdj vízzel rendszeresen öblögeti. < >. 1). Éptógben farija a fogakat is a szájat ţ Vádi az egész szervezetet, meri megöli szájban a baktériumokat. a E/ zen okok miatt használnak az intéllektuellek, a felsőbb társadalmi réteghez tartozók túlnyomóan Odol szájvizet. Mert az intelligens ember tudja, mennyire fontos az egészséges száj, mert a száj a kapu a tüdő­höz és a gyomorhoz. Az Odol szájvízben egyesitett erőteljes és mégis illő esszenciák, amelyek izét oly kellemessé teszik, hatásukban messze tulmennek csak a fogak tisztításán. Dezinficiálják a foghust, az ínyt a nyelvet, mandulákat és a garatot, biztos védelmet nyújtanak mindenféle bacillussal szemben, amelyek a tüdőbe és a gyomorba akarnak hatolni. Széjtav ax «I ellenség, «mely a (ogaltsi lassan »«rombolja. Az Odol szájvíz iritpakaddlyozza a szájsav képződésit alkalikus hatása folytán. i'ja* hírszolgáltatásával és még brillíánsabb képanyagával érte el a nagy sikert. Mellette a Fetit Farisien a másik vezető lap, amely a világ egyik legelterjedtebb lapja, mert példányszáma állandóan kétmillió felett van. Ez a lap különben a Paris Soirral együtt a francia nagy­ipar, sőt mondjuk helyesebben a francia hadiipar, a Comitet des forges szolgálatában ált és ezért különösen a politikai információs-szolgálatot tartja fontosnak. Coty lapja a L'Ami de Feuple, amely annakidején dum- ping-olcsőságával sok borsot tört a többi francia la­pok orra alá, most már hanyatlófélben van, azt hiszem, meg is szűnt. Az uj lapok között mind sűrűbben emle­getik a Le Jourt, amely szintén a nagytőke szolgálatá­ban áll. De ki győzné sorra venni mindazokat a fran­cia lapokat, amelyekről még az az európai olvasó is tudomást szerez, aki nem tud franciául? Ki ne Ismerné a Tempset, a rendkívül komolyan szerkesztett francia félhivatalost, az Echo de rarist, amelyben a félelme­tes Pertinax dörgi el Cassandra jóslatait, a Journal de Debates-ot, amelynek mélyen a múltba nyúló irodalmi hagyományai vannak, a Stavisky-pör óta oly gyakran emlegetik Volontet és Libertét — ezeknek igazgatóit áilitólag Stavisky vesztegette meg — Quotidien-t az Oeuvret-t, az utóbbiak köztudni oás szerint a baloldal­nak a lapjai. Ki ne hallotta volna emlegetni a francia szociáldemokraták hivatalos orgánumát a Le Populai- rét, vagy a kommunisták lapját, a Humanilét, amelyet pontosan harminc évvel ezelőtt a meggyilkolt 3*) ciaiista vezér -Iacres alapított. Vagy ki ne hallott volna az Action Franeaise-röl, a francia royalisták lapjáról, amely az „integrál hazafiság" jegyében nem egyszer igen mosdatlan szájjal (bár tagadhatatlan szellemesség- geli ostorozza a világot és mindazokat, akik nem Lem) Daudet vagy Mauras álláspontján támaszkodnak. Ez a lap sokszor olyan lármát csap maga körül, mintha legalább egy félmillió példányban megjelenne, holott példányszánta nem több, mint harminc-negyvenezer. A francia sajtó technikai beosztásában kimondottan kétirányú. Es ezek az irányok élesen elválnak egymás­tól. Az egyik: a presse de informations — ide tartoz­nak főként a mammuth-példányszámu bulvárdlapok. A másik: a presse de d'opinions, amely politikailag akarja befolyásolni (és ezt a másik irányú sajtóval szemben nem is tagadja) a közvéleményt. A francia sajtó úgy­szólván teljesen a fővárosba koncentrálódik, szemben például a német sajtóval, amely különböző városok su­gárvonalaiból tevődik össze. Mégis van egy francia vi­déki lap, amely tekintélyben vetekedik a francia ve­zető lapokkal is. Ez a Depeche de Toulouze, amely az egész francia délvidék véleményeinek a kifejezője éa amely naponta tizennyolcizben „mutál“, hogy harminc departament igényeit kielégítse és mindenhova ideje­korán eljusson. Ez a lap az ország belpolitikai közhan­gulatának kitermelésénél jelentékeny szerepet játszott és játszik, leghatékonyabb megszólaltatöja a francia radikalizmusnak. Csupán két ország sajtójáról szóiottunk. Pedig kel­lene beszélnünk a német, olasz, amerikai, japán és 8 spanyol sajtóról is. De erről majd csak egy más alka­lommal. II.) A jobbik ellensége a jónak ! A liygiénia tudományának legújabb eredménye a Prím erős. *i gondolkodó emberek védőszelleme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom