Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-01 / 224. szám

XVII ÉVFOLYAM. 221 SZÁM. KiiETtUjsm 7 drága mulatság les* ez a halászat. Az előkelő, főher­cegi vadászatok zsákmányaihoz sem elég a szenvedély, a vállalkozás és a tudás. Azért is fizetni kell. Tizezer lőj minden elejtett zergének a váltságdíja. Aki kirá­lyok szórakozásába akar belekóstolni, annak legyen pénze is hozzá. Akárkinek igy sem adják meg a va­dászatra az engedélyt, Csak mostanában jelentkezett ismert revü németországi autógyáros, hogy eljönne zergékre vadászni ebbe az országba. Pénzt hozott volna Megtagadták tőle. Maradjon a polgári időtöltéseknél. Az ország lakói. A zergén kivü! van most más értékes ritkasága ennek a sziklavilágnak. — A vadjuh — mondják a pásztorok. Az alpesi muflonok. Hozatták őket. Húsz darabot vettek, fejenként harmincezer lejért. Felhozták ide, szélnek eresztették, hogy éljenek meg, ahogyan tud­nak és szaporodjanak. A benépesítés költséges tervé­nek eredménye azonban még kétséges. A donnu Béla nyilvántartása szerint már jónehányat megetf.ek a far­kasok, másokkal más baj esett s ha szaporítottak is, összes számuk nem több tizenhatnál. Eddig többe ke­rült ez az állomány félmilliónál, Majd ha annyi lesz be­lőle, hogy föurak vadászhatnak ezekre is és ha akkor is divatban lesz még a főúri vadászat, akkor biztosan megveszik alaposan az elejtett muflonnak is árát. Act- dig csak a farkasok tudják, milyen izü a húsa, de nem fizetnek érte. Zergeország eredeti, benszülött népességének a statisztikája szintén szomorú képet mutat. Pusztulás­nak indult á retyezáti zergefaj s Cseh Béla kormányzó erről olyan szomorú szeretettel beszélt, mint aki egész leikéből sajnálni tudja a gondjaira bízott vadonnak ne­mes vadjait. — Vannak, akik hiszik, hogy ma is kétezer a zer- gék száma. De csak volt. A háború előtt. Most az én számításom szerint nincsen több hatszáznál. Nagy a pusztulás. Nem lehet most gondjukat viselni. Szóval: az emberek háborúja vészként ütött be oda is, ahova ágyút nem lehet felvontatok Mert a há­ború óta elszaporodtak a farkasok s a vadorzók, nem lehet rendet tartani a vadas terület határain. S más ehhez hasonló körülmények az okai. Fehér gső, csendes eső. Mi csak a halászatra váltottunk írást, de a tavak halaiból sem pusztítunk ki sokat. A sereghajtó bará­tunknak egyetlen egyet sikerült kifognia. Ebből ugyan húsz embert nem tud megvendégelni. A menedékház­nak ennyi a lakója. Ezt az egyet is olyan átíázva, olyan savanyu arccal hozza, hogy látszik rajta, inkább elszenvedne egy kigyómarást, csakhogy egy kis alko­hollal melegíthesse fel rezgő beleit. Ekkorra már nem­csak a halászatnak, de sétának, kirándulásnak, min­den kimászkálásnak vége. Megcsendesedett a szél és megeredt az eső. Zuhog. Porzik a zuhatag a tó kerek nagy víztükrén. Ä menedékház nappalra kényelmes hajlékot ad. Vasúti kocsi a formája s az ember szinte keresi a felírást rajta: 6 lónak, 40 embernek. Rövi- debb azonban ez az alkotmány annál, semhogy ilyen nagy számokat Írhatnánk fe! rá. Nappalra kényelme­sen elülhet benne a húsz ember, de éjjelre ennyi fek­vőhelyet csak úgy lehet kiszorítani, ha mindenki azon az oldalán marad, amelyikre fekszik s nem tart igényt a forgásra, A szakadó eső elvonul, de a szél uj megle­petést hajt felénk, Fehér jégesőt. Nagy darabos manna hull, fehérlenek a kopár helyek tőle, Aztán uj eső mossa le a fehér rétegeket. És kiderül az idő. Lányok könyvtára Csak 30 lej kötetei a Courths*Mahler regényeinek Jutta megváltása A megváltó szeretet A kitagadott A gyöngysor Győzelem Barátnők A sidneyi aranyember Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop u. 5. Vidékieknek a pénz és 10-— lej portó beküldése esetén azonnal szállitjrk. 15Í)-— lej értékű könyvrendelésnél a szállítás portómé ntes Az összeg előre küldendő be. Utánvételezés nincs legelőn a juhokat a legnagyobb veszedelem fenyegeti: a MÉTELYKOR GALBINOL le küzdi a mételyt l A métely okozta károk óriásiak. A legelőn a juhok minden pilla­natban ki vannak téve a veszély­nek. hogy lenyeljék azt a rend­kívül apró kis férget, amely a máj^ és a lép megkeményedését, a vérkeringés teljes megszűnését okozza és a juh menthetetlenül elhull. Minthogy a mételykor ra­gályos, sokszor egész nyájakat tesz tönkre. E veszély ellen csak GALBINOL küzd sikerrel. Egy-egy kapszula Galbinol minden juhnak elegen­dő, hogy megszűnjön a métely­kor veszedelme. Rendkívül olcsó, biztos megelőző és gyógyító hatású, alaposan ki van próbálva, a GALBINOL olyan orvosság, amely az ön va­gyonának a megóvásához a mé­telykór radikális leküzdésével nagy mértékben hozzájárul. Kapható az ország min­den gyógyszertárában is drogucriájában. Sipos Domokos emlékünnepére a dicsöszentmártoni magyar egyesületek nem vonulhatnak fel zászlók alatt A prefektus az utolsó pillanatban tiltotta be a felvonulást (Dicsőszentmárton, szept. 29.) Nagyszabású ünnepség keretében rójja le Dieső- szentmárton és egész Er­dély magyarsága szeptem­ber 30-án kegyeletét a ko­rán elhunyt erdélyi iró, Sipos Domokos emlékével szemben. A maros vásár­helyi Kemény Zsigmond irodalmi társaság által állított emlékoszlopot leplezik le és a ren­dezésből derekasan kivette részét a dicsőszent- mártoni unitárius nők szövetsége is, amely gyűjtést indított, hogy Sipos Domokos sirhant- ját betonpárkánnyal vegyék körül. Az ünnep­séget máris megzavarta egy kellemetlen ható­sági intézkedés Úgy tervezték, hogy vasárnap délután az egyesületek zászlóik alatt vonulnak ki a temetőbe a leleplezési ünnepségekre. A piefektura az utolsó pillanatban rendeletet küldött, amelyben szigorúan megtiltja a fel- vonulást■ Vasárnap délután fél négy órai kezdettel leplezik le a köztemetőben a síremléket. Az avató beszédet Szentimrei Jenő tartja. Azutá^ Adorján Gábor ref. lelkész megáldja a sirhan- tot. Az emlékünnepélyen részt vesznek az összes dicsőszent mái toni magyar egyesületek. Este fél kilenc órai kezdettel tartják meg a Kemény Zsigmond társaság emlékünnepélyéti 4 w KMNH Nem mindig irredenlsz-mns- amit a csendőr­őrmester annak lát A székelyudvarhelyi törvényszék felsaenleUe a népdaléneklés miatt bevádolt négy székely gazdát (Székelyudvarhely, szeptember 29.) Teg­nap tárgyalta a székelyudvarhelyi törvény­szék László Dénes, Cşâka József városfalvi, Benedek Albert és ifj. Egyed Dániel oklándi lakosok ügyét, akiket az oklándi csendőrőr mester jelentett fel irredentizmus címén. A négy székely gazda január 3-án Oklándon özv. Szolga Jánosné korcsmájában mulatott és jó­kedvükben elénekelték, azt a nótát; hogy: „Magyarország gyászba van borulva Azt az Isten gyászba borította■ Borítsa be az egész világot, Ne szeresse senki se a babámot-" * A korcsmában jelenlevő őrmester felhábo- üodva szakította félbe a nótázást és feljelen­tette a négy gazdát. A törvényszék azonban megállapította, hogy a nóta nem irredenta, ha nem inkább szerelmes és a gazdáknak se volt szándékában irredentizmust csinálni és ezért mind a négyüket felmentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom