Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-06 / 228. szám

XFJ7. ÉVFOLYAM. SSS. SZÁM. &ElETlUjsm 3 7% francia Icöií^rél^ff»ié«Y narlViou sorozatos kudarcai miatt a külügyminiszter yisszaronulását sürgeti Meg a francia fclliivalalos is elégedetlen Ilari Sión politika* szereplésével A román események állandóan nyugtalanítják a franciákat — IMémetország állítólag közeledik Olaszországhoz és ÍO éves fegyverszünetet ajánl fel az osztrák kérdésben (Paris, október 4.) A Barthou által beveze­tett uj francia külpolitika kellemetlen meg­lepetéseket hozott a mult hetekben. Elsősorban a lengyelek magatartása a keleti paktum ügyé­ben, azután Beek bombája Genfben a kisebb­ségi kérdésben, végül pedig Titulescu háttérbe- szorulása a román külpolitika irányításában, a francia közvéleményt teljesen Barthou ellen hangolták. A fiancia lapok általában nagy aggodalommal figyelik a romániai kormány­válságot s a legérdekesebb, hogy még a francia külügyminisztérium szó­csöve, a Le Temps is Barthou-ellenes hangokat üt meg. 'A lap aggodalmaskodva is reméli, hogy Titu­lescu mégiscsak talpra ugrik s a román kül­politikát visszaiiányitja a francia érdekek felé­mondanivalója van, hogy ,,elég volt.“ Arra a kinosan ügyetlen elszólására, amelyet a genfi újságírók bankettjén mondott, célozva Svájc­nak és más államoknak a szovjet felvételével szemben elfoglalt ellenzéki álláspontjára, jog­gal tehetik fel a kérdést Genfben, hogy ez volna-e Franciaország? Erre a franciák csak azt jelelhetik: Xem, Barthou ur nem Francia- ország! Ezután Boissy az igazi francia tapin­tatról elmélkedik, majd felteszi a kérdést: Vájjon szerencsés dolog-e erre a hetvenéves lurkóra bízni Franciaország képviseletét? Kü­lönösen akkor, amikor Barthou szemben találja magát Mussolinival, aki nem viccel, nem csinál szónoki kiruccanásokat, hanem vállalja a fele­lősséget azért, amit kimond és szilárdan áll népe élén. Elképzelni is szörnyű, hogy ml lesz annak a hatása ha Barthou olasz földön is olyan szónoki kiruccanásokat tesz, mint amilyent Genfben tett?“ Ismét a keleti szerződés ügye A londoni Daily Telegraph úgy értesül, hogy Barthou újra felveszi a tárgyalásokat Németországgal és Lengyelországgal a keleti szerződés ügyében, mert a németek és lengyelek válasza nem zárja ki az újabb tárgyalásokat. Erre az időre az orosz szövetségre vonatkozó tárgyalásokat szünetelteti, mert a franciák tudják azt, hogy ez a tervbe vett szövetkezés a lengyeleket végleg felbőszíti és nem lesznek hajlandók tárgyalni a keleti szerződésről, sőt a francia-lengyel szerződést is azonnal felmondják- Azzal is tisztában van a francia diplomácia, hogy Lengyelország Németország nélkül nem Írja alá a keleti egyezményt, a francia kül­politika most a legnagyobb erőfeszítéseket teszi a lengyel-francia viszony megjavítására, annál is inkább, mert ettől a Franciaország és Németország közötti viszony megjavulását is várja. A keleteurópai helyzet súlyos feladatot ró a francia diplomáciára, különösen nehéz az osztrák kérdés, amellyel kapcsolatban Franciaország és a kisantantállamok kollektiv szerződést szeretnének létre­hozni, viszont Olaszország szabadkezet akar magának biztosítani. Ebben a kérdésben egyik legelső feladat a jugoszláv-olasz viszonyt kibontakozáshoz ve. zetni. Románia külpolitikájában Duca halála óta árnyékként húzódik végig a fran­ciak iránti clhidegiilés — állapítja meg a lap s ez a német propagan­dának tudható be, de a dologért Barthou is felelős. A jobboldali és kormányt támogató Le Hour felteszi a kérdést, hogy okos dolog volt-e ,,bevinni a farkasokat (oroszokat) a bárány akolba, hogy véde­kezzenek a német tigris ellen, vájjon uiegbarátkozik-e a román bárány az orosz farkas jelenlétével?“ Még nem biztos, hogy Jugoszlávia és Románia kicsuszik-e a francia politika érdekköréből. Mindenesetre sok függ attól, hogy Barthou fel tudja e használni Sándor jugoszláv király párisi látogatását arra, hogy az elkövetett hi­bákat jóvá tegye? Barthou liirek szerint elhalasztja római útját, hogy Sándor király párisi látogatását felhasználja az olasz-jugoszláv feszültség eny­hítésére. Mindenesetre a francia közvélemény nem sokat vár Sándor király látogatá­sától és ez a látogatás egyáltalán nem nyugtatja mag. A „veszélyes miniszter“ A Comoedia főszerkesztője, Gabriel Boissy „Louis Barthou ur a veszélyes minisz­ter“ cimü vezércikkében foglalkozik Barthou külpolitikájával. Cikkének kiinduló pontja Barthounak romániai útja alkalmával tanúsí­tott magyarellenes magatartása, amelyet a eikkiró legsúlyosabban elitéi s azt mondja, hogy Barthou elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a francia sajtónak kötelessége „megállj“-t vezényelni. Ezek a szónoki kiruccanások, különösen a lengyelországi, később pedig a romániai ki­ruccanás, nagyon sokat ártottak a francia kül­politikának s Franciaország „képviselője“ szó­noki elragadtatásaival x-endkivüli mértékben felizgatta a hiszékeny erdélyieket. Barthou­nak tudnia kellene, hogy nem ura a francia népnek, hanem csak képviselője s csak annyira kötelezheti magát, amennyire felhatalmazása van. Fiatalos temperamentumát rossz nyelvűek „szenilisének neveznék. Barthou genfi szerep­lésére a francia közvéleménynek csak annyi angol lap Tifulescu yisüifayoiuilá- sának Hátteréről (London, október 4.) A Daily Telegraph Montreux-ban tartózkodó tudósítója cikket ir Titulescu lemondásának titokban tartott előz­ményeiről. Ismeretes, hogy a román külügy­miniszter a genfi tanácskozások után Mon- treuxban üdült. Az angol újságíró szerint Ti­tulescu lemondását a Tatarescuval való né­zeteltérés okozta. Titulescu ugyanis a legme- revebb antirevizionizmus képviselője és min­denáron ki akar tartani Franciaország mel­lett, mert Franciaország esküdt ellensége minden revíziónak. Ez összeütközésbe hozta Titulescut Tatarescuval, különösen akkor, amikor Titulescu szembehelyezkedett Beck- nek a kisebbségi kérdésben tett genfi bejelentésével, mert abban precedenst látott a revízióra nézve. Mikor ezt a magatartását itthon bírálták, Ti­tulescu megirta lemondó levelét. A levél még szeptember 28-ról kelt, de Tatarescn nem hozta azt nyilvános­ságra, hanem lemondott, hogy bizonyítsa az uralko­dónak iránta érzett bizalmát. Németország egyelőre nem tér viasza a Népszövetségbe (Genf, október 4.) Tegnapi számunkban hirt adtunk arról, hogy egy német küldöttség Genfbe érkezéséből a francia sajtó azt követ­keztette, hogy Németország vissza akar térni a Népszövetségbe. Most maguk a francia la­pok állapítják meg, hogy ez a feltevés téves volt, mert a német kiküldöttek a népszövetségi ligák uniójának épületének leleplezésére men­tek Genfbe és népszövetségi körökkel nem tár­gyalnak. A Havas távirati iroda szerint Né­metországnak csak egyszerűen el kell küldeni Félrevezetik, ha „OLLAu helyett silány utánzatot ajánlanak. kiküldöttjeit a Népszövetséghez, ha be akar lépni, mert formailag most is tagja a Népszö­vetségnek s a német kiküldöttek karosszéke most is ott áll, habár üresen. Az őrültség szelleme söpör végig Európán (London, október 4.) Henderson ama kije­lentésére, hogy az angol munkáspárt közös munkás frontba akarja egyesíteni a világ né­peit, a Times megjegyzi, hogy jelenleg az őrülettel határos katonai szellem söpör végig Európán, tehát az ilyen tervezgetés korai. Ez ellen n©= gativ irányban Anglia annyit tehet, hogy a legtökéletesebben kiépíti védelmi erőit, pozi­tiv irányban pedig annyit, hogy Locarne mintájára elősegíti a regionális biztonsági szerződések megkötését, amelyekből fokozato­san ki lehet fejleszteni az európai szolidari­tást, Az angol lap az európai háborús szel­lem bizonyítására hivatkozik a francia erőd­vonalak kiépítésére, a lengyel köztársasági el­nöknek a polgári lakosság mozgósítására vo­natkozó rendeletére, Mussolininak az olasz férfilakosságnak nyolcéves kortól való mili- tarizálására és Szovjetoroszország, Németor­szág s más államok örült iramú fegyverke­zésére. Ribbentropp lábornok Rómába megy (Paris, október 4.) Politikai körökben hire jár, hogy újabb erőfeszítéseket tesz Németor­szág, hogy Olaszország barátságát megnyerje Állítólag Németország 1« esztendős fegyver- szünetet akar felajánlani Ausztriának. Hire jár, hogy Hitler bizalma« embere, Ribben­tropp tábornok rövidesen Rómába utazik, hogy Mussolinival a megegyezésről tárgyal­jon. E híreket a római német kolónia tagjai között terjesztik. Hivatalos politikai körök e hírek valódiságáról még nem tudtak meg­győződni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom