Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-05 / 227. szám
i KnEltüJSKO XVII. ÉVFOLYAM 29?. SZÁM, Az ötvenéves budapesti Operahúz Rafinai Miklós nyilatkozata az Operaház múltjáról és jövőjéről Ybl Miklós mesés csarnokában, Po’.yliyin* * ■nia oltárán örömtüzek gyulnak újra. Magyar földön első állandó hajlékában, a Magyar Kir. Operaházban, most íili ötvenedik születésnapját a zene múzsája. Lobog, lángol az áldozati tűz, melyet minden kulturember hódoló szere- téte táplál; az igaz művészet örök tüze, melynél minden hivő lélek megtalálja a maga melegségét, örömét, vagy vigaszát. Igaz ünnep. Igaz, mert gyarlóságaink fölött áll s ünnep, mert mindenkié. A zenei szerkesztés törvényei Örök hatályúak mindenütt s a zenei igazságok nemzetköziek, mindenkié hát ez az ünnep, akit csak egyszer is magával ragadott a legprimitívebb ösztön, a lélek másként megnyilatkozni ry_ár nem tudó szférájába, a tiszta zene külön világába. Az ünnep mindenkié, de nekünk mégis több most benne a részünk, mint bárki másnak. Nemcsak azért, mert a budapesti Operaház jubilál, hanem mert a magyar zeneművészet is ünnepel. Hiába köteleznek a zenei szerkesztés törvényei mindenkit egyformán, megtalálja mégis előbb vagy utóbb minden faj az utat, egyéni vonatkozását egyénisége, karaktere és zenéje között. Hiszen éppen ez az a jelleg, mels' a világ különféle tájain a zene ezer- fajta zamatját adja. Ezért patetikus zene a német, csupa dallam és temperamentum az olasz, ínyenc finomság a francia és — csak még ki nem élt-népek őszenéjénél föltalálhatóan — hangsúlyozott ritmusú s a szenvedélyek kirobbanásának megfelelő széles skálájú a magyar zene. Az operavilág mostani nemzetközi ünnepén a magyar zenetörténelem nagyjaié a pon- tifikáió szerep. Hatalmas zenekincsünkből egy rövid este kicsiny ezüst csokor bemutatását teszi lehetővé csupán, de szóhoz jut Liszt Ferenciül s Erkeltől napjainkig mégis mindenki, aki az örök zene meseországából csak egyetlen darabot is átvarázsolt a földre s érthetővé, elérhetővé tett mindenki számára. A hatásaiban legsokoldalúbb zeneművé? Bzeti forrna ünnepel az Operaházban. Melyik művészet tud annyi arcot mutatni — kérdi Romain Rolland — mint az-opera, melynek színpadán az irodalom, zene, tánc, festészet, építészet és szobrászat egységesen, cgyiitthatóan jelenik meg; hol drámai, máskor meg epikus, vagy pedig Urai formában, de a zene és szöveg mindig egyenrangúan. Mindegyik elmondja, ami a másikból hiányzik s kéz a kézben növelik elemi erővel a cselekményt ope- (Tá.vá. Ezért lett az opera olyan népszerűimért számtalan kifejezési formájával — egyik vágy a másik utón — mindenkihez megtalálta az utatFölkerestem Eadnai Miklóst, az opera jubiláns igazgatóját, — kinek tízéves munkája az Operaház nem képzelt fénykorát teremtette meg, — hogy az Operaház múltjáról és jövőjéről szóljon néhány szót- Színészek, újságírók, muzsikusok, rendezők nagy zűrzavara főhadiszállás képét kölcsönzi a máskor ünnepélyes helynek, ahol sikerül Eadnai Miklós igazgatót végre elérni, aki a telefon néhány intermezzo ja mellett közvetlen közlékenységgel a következőket mondja: „A mult legnagyobb eredménye az, hogy az Operaház a maga ötven évével s régi otthonában a Nemzeti Színházban eltöltött másik ötven évével elérte s- utolérte a német és olasz operakulturát. mely pedig már Ö00 éves. Ezalatt az idő alatt annyi kiváló és ki nem meri- . tett, mondhatnám szűzi tehetséget termelt ki, mely képes mindazt a sok nehéz föladatot megoldani, azt az igazi művészetet adni, melyet még ötven évvel ezelőtt is csak idegen erők tudtak itt nyújtani. Ma kész a magyar együttes, mely nemzeti hivatást teljesít, de képes Mozart klasszikusan finom, Verdi dallamos és Wagner robosztus énekbeszédjét is magyar nyelven olyan énekstílusban visszaadni, hogy az abban a stílusban, ami őket saját nemzetük előadásain jellemzi, nem törik meg. így teljesít a budapesti Operaliáz nemzeti és nemzetközi hivatást. Egyrészt a magyar dal és tánc megbecsülését szolgálja, melyek oly kivételes és elütő formában fejlődnek, hogy köréjük már egész irodalom nőtt ki és elvezet ezen a művészeten keresztül mindenkit az útra, hogy megtalálja a magyar opera saját világát, hisz a magyar dal és tánc reprezentánsai nemcsak vendégek, de állandó tagként is szerepelnek Európa számos színpadán. Emellett azonban nemzetközi hivatása is van az Operaháznak, hogy magunkba oltsa, a magyar talajba átültesse az operairodalom igazgyöngyeit, Mozartot, Verdit, Wagnert, akiken az egész mai ope- rakultura nyugszik, mert hiszen az olasz veris- ták: Mascagni, Leoncavallo, Puccinitól kezdve Strauss Richardig mind-mind ezen a hármas pilléren emelkednek. Az Operaház igyekezett lépést tartani a kortársakkal is, kiknél érezhető volt a művészet fejlődésébe való belekapcsolódás- (Pesten debütált a világsikerhez Puccini Pillangó- kisasszonya is) Ennek a — felelősségteljes, de kötelességszerü — föladatnak akartam én is magyar nyelvben és eredeti stílusban megfelelni, mert korszerű müvek teljes körképét megadni tanulságos és érdekes- Az uj forma, vagy megoldás föltárása termékeny a magyar komponistákra is. Egy további föladat, mely egyúttal örök kérdés és kötelesség a dalszínház számára, a magyar dal- és táncjáték jövőjének biztosítása. El kell érni — amihez különben a legjobb utón vagyunk, — hogy világjáró művészeinkhez hasonlóan a magyar táncjátékok és operák is fészket találjanak Európa nagy színpadjain. Különös gonddal és szeretettel foglalkozom Liszt Ferenc müveinek színpadra való alkalmazásával- Célunk — s ez nemzetközi érdekünk is — hogy minél népszerűbb formában reprezentálhassuk ma a nagy magyar értékeket. Liszt rapszódiáival kezdtük, melyből kettő „Pesti karnevál“ és a „Magyar ábrándok“ ínár színre is került. Ezáltal a már kiveszőben levő igazi népviseletet és nemzeti táncokat is fenntartjuk cs konzerválni tudjuk. Most van folyamatban a „Krisztus Oratórium“ szcenirozása, mely tavasszal szabadtéri előadás keretében szintén bemutatásra kerül, úgyszintén Liszt egyik szimfóniája, mely mint pantomimia fog a színpadra bevonulni. Elvem, hogy nem színházaknak készült darabokból kell szabadtéri előadást rendezni, hanem kell, hogy a szabadtéri előadás különös követelményeinek megfelelően irt szabadtéri darabok külön uj műfajt teremtsenek. Az Operaház a mai nehéz időkben jelentős stabilitást és az elmúlt nehéz évekhez képest nagyfokú emelkedést ért el. Az európai színházi zeneélet körforgásába sikerült a legintenzivebben. belekapcsolódnia ugyannyira, hogy a pesti Operaház, mint az igaz zeneművészet fellegvára, annak egyik állandó pontja lett. A külföld kétségtelen értékelését és elismerését mi sem bizonyltja jobban, mint, hogy nürnbergi szereplése óta, Londonból, Amszterdamból, Barcelonából, Németország számos városából, sőt Délafrikábói egyre-másra kapja a hosszabb vendégszereplésre szóló meghívásokat. A teljes magyar operaházi együttes barcelonai vendégszereplése még az idei színházi évadban megvalósul és remélhető, hogy Londonra is futni fog majd az időből.“ Eadnai Miklós igazgató fölvilágositásai ponthoz értek. Az Operaházról mint kedves gyermekéről a legnagyobb szeretettel mesélt és önmagáról hallgatott, pedig ő is jubilál. Tiz nehéz — nemcsak az Operaház, hanem a világ életében is a legnehezebb — esztendőn át vitte a magyar Operaházat olyan művészi és nemzetközileg elismert magasságba, amilyenre még nem volt példa- Saját személyét és munkáját háttérben hagyja. Céljai ideálisak. Puritán és korrekt gondolkozást!. Szerzeményeit — melyek pedig elődjénél már műsoron voltak, — elő nem adatná, mert vágya, hogy csak a többi magyar komponisták megelégedettek legyenek. Az élet groteszksége, hogy ő, aki s zene templomában emberfeletti munka között él, saját színpadi vázlataihoz hozzá nem tud jutni s ki tudja, hogy mikor kerülhetnek azok újból munka alá. A zenei igazság és az ötvenéves magyar Operaház nemzetközi ünnepér. igaztalanok lennénk, ha az elismerésben és ünnepi hangulatban Eadnai Miklósról, >az örök kultúra egyik legnagyobb magyar harcosáról megfeledkeznénk. Dr, Papp Etele. T^indkét menetrend kapható * * az ország összes könyv- és ujságánisitó helyein, menetjegyirodáiban. — Külföldön az összes menetjegyirodákban s jobb könyvkereskedésekben. Levélbeli megrendelésre — az összegnek bélyegekben való melléklése esetén — portómentesen küldi a kiadóhivatal: Braşov, Strada Voevodul Mihai 25. MEGJELENTA HERMES vasúti menetrendkőngv XXXIMk téli kiadása! Érvényes 1934. október 7-től! Tartalmazza a C.F.R. összes vasútvonalainak, valamint a Nemzetközi Vasutaknak új téli menetrendjeit; a személy-, gyors-, rapid-, express-, keskenyvágányu- és motoros- vonatok jegyeinek árait; bérlet-, menettérti- és hálókocsi jegyek díjszabásait és azok váltására vonatkozó összes tudnivalókat román-, magyar és német nyelven, könnyen kezelhető, praktikus összeállításban! Betüsoros állomási névjegyzék a jelenlegi és régi állomásnevek feltüntetésével, 2 térkép! Bel- és külföldi szállodai kalauz. Teljes! Tökéletes! Pontos! A 200 oldalas, komplett vasúti útmutató ára 45*— lej. Fenti menetrendkönyven kivül ugyancsak megjelent a ti „Hermes Zsebmenetrend is, mely kivonatosan tartalmazza a C.F.R. összes vasútvonalainak új téli menetrendjeit. Könnyen áttes inthető, egyszerű, pontos és ára csak 20‘— lej.
