Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-31 / 249. szám
' r> v i s e 1 flh á 2 BUDAPEST V . Szerda, Î934. október 3Î, — iUoíisetés\ árak ßelioliiim-. Egész* fevre--SÖÜ, félévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LÁP bieíttsutiatí, juttatói vaut! es ojroaxla: «»gyédévre SCO, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy "" " " ^ «áron L. Pop ucca 5. szám. Telelőn: 608. — Levadm.« évre 60, félévre 85, negyedévle 12.BC, egy hónapra 6.50 XVII ÉVFOLYAM. — 249. SZÁM. (Cluj, postaílók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem pssrtaia plAtKA In J N«. *4.166—1037 (tengó. Egyes számok az Urasat elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDSí. kina vissza és nem Is őriz meg a szerkesztősé5, iif sasa sirius! isii példátlanul súlyos Miillsségl iMiifiitíatril Az Országos Magyar Párt elnöke a szilágymegyei magyarság nagy- károiyl gyűlésén mondott nagy beszédet — „A küzdelem ennek a nemzedéknek a feladata, szolgáljon vigasztalásul, hogy igazságos az ügyünk“ — Jósika János báró beszámolója és Wilier József beszéde Az igazság a sváb kérdésben (Nagykároly, okt. 29.) A Magyar Pártnak Nagykárolyban volt vasárnap nagy gyűlése. Szilágymegyének ebben a legnagyobb városában, amely dicső múltú székhelye volt a régi Szat- mármegyének s nemcsak a székhely jelleget vették el tőle, hanem a népességi egyensúly megbontása végett átcsatolták más megyéhez. A hatalmas tömegű szilágymegyei magyarság ezzel a megerősödésével kitartóan állja a kisebbségi küzdelmet, amelynek olyan komor, zord idejét éljük most, amilyen még nem volt az impériumváltozás óta. Ennek a megyének magyarsága körében jelent meg Bethlen György gróf pártelnök, hogy a súlyos idő kisebbségi helyzetéről elmondja komoly megállapításait és küzdelmi céljait. A beszéd Szilágymegyében hangzott el, de szavai az egész magyarsághoz szólanak s beszédének jelentősége igényt tart mindazoknak a figyelmére, akiket érdekel a mi kisebbségi sorsunk s a kisebbségi kérdés. Szilágyban és főképpen Nagykárolyban különös helyi jelentősége van annak a svábkérdésnek, amit itt kavartak fel. A Magyar Párt vezetői itt mondották el a magyarságnak az álláspontját ebben a kérdésben. A leszámolást a magunk részéről. Jósika János bárónak, Szilágymegye képviselőjének, keserű, de határozott gerincességnek a hangján elmondott beszámolóbeszéde hü képét adta annak a rettentő nehézségnek, amibe a magyar küzdelem jutott- Titulescuhoz is intézett igaz szavakat. Wilier József, a magyar parlamenti csoport főtitkára, frenetikus hatású beszédében, mint erre legilletéleesebb egyénisége a Magyar Pártnak, intézte el a sváb kérdés elvi részét- A nagykárolyi nagygyűlésre Szilágymegye minden járási és községi tagozatának a küldöttségei felvonulták. Hatalmas tömeg vett részt a közgyűlésen, a súlyos időhöz méltó komolysággal és elszánt lelkesedéssel. Szilágymegye magyarjai előtt. Előbb a Nagykároly városi, majd a járási tagozat tartotta meg tisztújító közgyűlését, Kölcsey Ferenc újból megválasztott elnöknek, illetőleg Gallasz korelnöknek az elnöklésével, azután Béldi Kálmán gróf, a szilágymegyei tagozat elnöke foglalta el az elnöki széket és a vármegyei tagozat közgyűlését nyitotta meg, bejelentve, hogy a párt országos központja részéről Bethlen György gróf elnök, Inczédy- Joksman Ödön dr. ügyvezető alelnök és Wilier József dr., a parlamenti csoport főtitkára érkeztek meg a közgyűlésre. Ä nagyközönség e bejelentést hosszas éljenzéssel vette tudomásul. Béldi Kálmán elnök elmondotta, hogy az egész Szilágy vármegye megérti Nagykároly városnak azt a fájdalmát, amit a megyei székhely elvesztése fölött érez s mint a megye legnagyobb városában, az együvétartozás érzésének az erősítése végett tartják meg itt a megyei közgyűlést. Elparentálía dr. Falusy Árpád nemrégiben elhalt járási tagozati elnököt, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Majd Kerekes András korelnöknek adta át az elnöki széket, bejelentve, hogy a megyei tisztikar mandátuma lejárt és uj tisztikar megválasztása kerül sorra. Bethlen György gróf beszéde Bethlen György gróf kíséretével ekkor vonult be a terembe, amelynek közönsége hosz- szas ünnepléssel fogadta. A korelnök üdvözlő szavai után Bethlen György gróf nyitotta meg a beszédeknek ş. sorát. Mindenekelőtt üdvözölte Szilágy vármegye magyarságát s elmondotta, hogy régi vágya valósult meg, amikor a pártelnökség meghívására Nagykároly városban a párt gyűlésén megjelenik. Kérte a megjelent küldöttségeket és a közgyűlés szépszámú közönségét, hogy üdvözletét tolmácsolják azoknak is. akik megjelenésükben akadályozva voltak. Soha ilyen súlyos helyzetben. — Áttérve mondanivalóimnak lényegére — mondotta az elnök — legelőbb is meg kell állapítanom, hogy az impériumváltozás óta soha sem voltunk olyan súlyos helyzetben, mint most. Annyira érezzük ezt mindnyájan, hogy nem kell ez állítást bizonyítani. Nem kívánok közismert dolgokat felemlegetni, mert ez fölösleges. Ha röviden a mai helyzetnek történeti kialakulását nézem, azt mondhatom, hogy a gyakori választások az Ígéreteknek licitálásaival vonultak végig. Minden választás után minden kormánynál eg^renlő mértékben jelentkezett az Ígéretekről való teljes megfeledkezés. Az összes pártok külön-külön elmondották, hogy maguk is érzik: a román állam konszolidációjának legfontosabb feladata a kisebbségi kérdés rendezése. Egyik sem vette azonban a fáradságot magának, hogy komoly lépéssel közeledjék a gyökeres megoldáshoz. Hogy csak a legújabb ígéretről tegyek említést, a jelenlegi miniszterelnök úrral februárban volt alkalmam találkozni. Magától mondotta ő, hogy milyen fontosnak tartja a kisebbségi kérdés megoldását s meg akarja tenni a kezdeményező lépéseket.
