Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-28 / 247. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 247. SZÁM. KEienujsxG 3 1’i irţwrv ■ I Aracflielescii miniszter kia dl a a rendeleteft 41 maffyar fanerőfe siyelwiísgá- jánaic súlyos ItoveficeatiMiéiiYeiFŐl A* efhukfaloll tanárok Újból vizsgázbafnaL, a tanítóktól azon- I»an megtagadta ezt a kegyeimet — Akik indokolatlanul nem jelentek meg a vizsgán, azokat már januártól eltiltja a tanítástól (Kolozsvár, október 26.) A kisebbségi, fele­kezeti iskolák tanárainak és tanítóinak nyelv­vizsgája súlyos veszedelem felhőit hozta az egész kisebbségi létre. A vizsgák komoly tor­túráin a nyár folyamán, úgy ahogy, keresztül­mentek a szegény tanárok és tanítók. Komor kérdésként állott előttünk, hogy mi lesz a sor­suk azoknak, akiket elbuktattak, vagy elbuk­tatnak s az ő sorsuk egyúttal az iskolák sorsát is jelenti, mert a tömeges buktatással elbuktat­hatták az iskolákat is. Most megjelent Anghelescu miniszternek egy rendeleté a felekezeti iskolák tanerőinek a sorsáról. Ebben nincsen szó az állami isko­lákban működő, levizsgáztatott kisebbségi taní­tókról. De nincsen szó ebben a rendeletben ar­ról az Ígéretről, mely emberies gondoskodást helyezett kilátásba az elbuktatott tanerők élet­egzisztenciájának a megmentéséről. A minisz­ter határozott kijelentéseket tett olyan Ígéret­tel, hogy az elbuktatottak számára lehetővé teszi az újabb vizsgát. Ez a mostani rendelet az uj vizsgát csak a középiskolai tanárok szá­mára helyezi kilátásba, azonban elvágja az útját annak, hogy a szeren­csétlen tanítók újból vizsgára állhas­sanak, mert követeli ezeknek az iskolai év végével való elbocsátását. ' • Mi oka lehet a miniszternek arra, hogy nagyobb ellenséges indulatot tanúsítson a taní­tókkal szemben, mint a tanárokkal? A magyar­ság nem tekintheti végleges döntésnek ezt a rendeletet és mindent el kell követni a mentő jogorvoslatért. Sok más súlyos pontja van még e rendeletnek. Azt követeli például, hogy azo­kat, akiknek a vizsgáról való távolmaradását nem fogadta el indokoltnak a minisztérium, már most téli időben tegyék ki állá­saikból. A drákói rendelkezések minden' részletét meg­ismerheti az olvasó a rendelet szövegéből, amit szószer int közlünk s ami a következőképpen hangzik: 1. Tekintettel az elemi oktatási törvény 226-ik paragrafusának rendelkezéseire és a középiskolai oktatásról szóló törvény 132-ik paragrafusának rendelkezéseire, összefüggés­ben a magánoktatási törvény 125-ik paragrafu­sával, amelyeknek alapján uj román nyelvvizs­gák voltak 1934 augusztus 1—15-e között,’ ama magán- és felekezeti iskolai tanitók és tanárok számára, akikről a náluk tartott ellenőrzés al­kalmával megállapittatott, hogy nem beszélik a román nyelvet az érvényben levő törvény ál­tal a foglalkozásuk gyakorlására megkövetelt mértékben; tekintettel arra, hogy a felekezeti és magániskolák vizsgára megidézett tanítói­nak és tanárainak egy része nem jelentkezett a törvényben előirt batáridőig; tekintettel arra, hogy a vizsgára jelentkezettek egyrésze sikerrel vizsgázott, más része nem tudta bizony­ságát adni a román nyelvben való kellő jártas­ságának; tekintettel az oktatás érdekeire, külö­nösen olyan tárgyaknál és osztályokban, ahol ezeket a tárgyakat román nyelven adják elő, mászrészről pedig arra a tényre, hogy a magán- és felekezeti iskolák fentartói személyzet hiá­nyában nem tudnák azonnal helyettesíteni a vizsgán elbukott tanítókat és tanárokat; végül pedig tekintettel arra, hogy nem akarjuk azo­kat a tanítókat és tanárokat megfosztani a ■vizsgára való jelentkezéstől, akik az 1934. évi augusztusi vizsgákon elháríthatatlan, idejében bejelentett g a minisztériumtól elismert akadályok miatt nem jelentek meg, utoljára vizs­gára jelentkezhetnek a vizsga befejező időszakán, amely. 1935. évi január 9—15. napjain lesz. 2. Azokat a magán- és felekezeti iskolai anárokat és tanítókat, akiket az 1934 augusz­tusi román nyelvvizsgára megidéztek, de nem jelentek meg és idejében nem indokolták távol- maradásukat, (Páris, október 26.) A párisi spanyol követ a francia külügyminisztériumban tiltakozott az el­len, hogy a katalán menekültek Toulouse-ban ha­talmas tüntetést rendeztek Spanyolország ellen. A városházára katalán zászlókat tűztek ki e a városházát teleragasztották Spanyolországot ócsárló falragaszokkal. Végül pedig nagyarányú tüntető felvonulást rendeztek. A francia belügy­minisztérium a spanyol kormány diplomáciai lé­pésére körrendeletét adott ki, amely szerint a (Gyulafehérvár, október 26.) A Curentul — mint megírtuk, — abgól az alkalomból, hogy Majláth püspök a Gyulafehérvár közelé­ben felállított királyi tribünről végignézte a hadgyakorlatokból visszatért csapatok disz- felvonulását és hogy a defilálás közvetlen be­fejezése előtt távozott a tribünről, éles táma­dásban részesítette Erdély ősz, galamblelkü püspökét. A Curentul cikkírója, aki a dolgo­kat rendkívül szereti görbítő tükörben tárni az olvasók elé, ha kisebbségiekről van szó, bölcsen elhallgatja, hogy az udvarnál is jól­ismert egyházfejedelem meghívást kapott a diszfelvonuláson való részvételre és hogy bete­gen bár, de éppen a király iránti mély lojali­tásától vezéreltetve, mégis megjelent az ünne­pi aktuson. Azt sem vette észre, hogy a nyolc­van felé járó egyházfő korán reggel érkezett 1935 jannár 1-étől másokkal kell helyet­tesíteni. 3. Azok a felekezeti és magániskolái taná­rok, akik a román nyelvet, román történelmet és Románia földrajzát tanítják, ha az 1934 augusztusi vizsgán elbuktak, nem taníthatják többé ezeket a tan­tárgyakat Azok a magán- és felekezeti középiskolai tanárok, akik más tárgyakat adnak elő, mint amiket a harmadik (előbbi) pont felsorolt, ha elbuktak a román nyelvvizsgán, 1935 szeptem­ber 1-étől csak abban az esetben működhetnek, ha a román nyelvben való kellő jártasságukat bebizonyítják a minisztérium által megszsr= vezeti njabb vizsga alkalmával, amit ezeknek a tanároknak a kérésére tartanajk­A magán- és felekezeti elemi iskolák ama tanítói, akik az 1934 augusztusi román nyelv­vizsgán elbuktak, az 1934—35. iskolai év folya­mán csak az I. és II. osztályokban taníthatnak, azonban 1935 szeptember 1-én másokkal kell őket helyettesíteni. A minisztérium felekezeti és magánoktatási ügyosztályának vezetője megbízást kap a jelen rendelet végrehajtására. spanyol menekültek jiem kaphatnak letelepülési engedélyt a Loirtól délre eső megyékben s a mene­külteket rendőri ellenőrzés alá helyezik. Párisi jelentés szerint Alfonz spanyol exM- rály a francia fővárosba érkezett, tárgyalásokat kezdett a spanyol legitimistákkal: Állítólag a ki­rály vissza akar térni Spanyolországba, hogy újra elfoglalja a trónt s ezért behatóan érdeklődik a spanyolországi helyzet iránt. ki a tribünhöz és Hogy közvetlenül a félkettő­kor végződő felvonulás előtt távozott a tribün­ről, miután erőt vett rajta a magas korral együtt járó fáradtság, főleg, miután amúgy is gyengélkedett és miután már előtte a szintén magaskoru Urzica yörögkatholikus gyulaié- hérvári főesperes hasonlóképpen eltávozott. Az ilyen mellékkörülményeiket azonban ugy- látszik sohasem akarják észrevenni a Curen­tul toliforgatói. Ezekután csak azon csodálko­zunk, hogy a Curentul miért nem kifogásolta azt, hogy a hadsereg vezérkarának, Tatarescu miniszterelnöknek, más minisztereknek és ide­gen katonai attaséknak a részvételével megtar­tott bankettre is meghivták Majláth püspököt, aki ebből az alkalomból pincéjének legjobb asszuborával járult hozzá az ünnepélyes han­gulat emeléséhez. Ehhez mit szól a Curantul? VAiUasH kaphat 10,000 lej értékben egy valódi,új aranyórát lánccal, vagy ■ ©lj)©§©*t Ilii^ W EPI ezen értékig tetszés szerint választható valódi aranyékszert. jg» __csak a felszerelési készkiadások ellenében, megtanulhatja a lég­ii 5lBiQlfliIlGil6©S©FI| modernebb párisi nőiruha és összes febérnemílek szabászatát hiva­tott szaktanártól. Ezen tanfolyamokon teljesen ingyen kaphat egy finom nöiruhát vagy köpenyt, a saját mértékére, remek szabással, ha csatlakozik a „Record“ cipőkrém mint hazai gyáriparvállalat nem anyagi, csa­pán erkölcsi pártfogói közé. Azonnal győződjék meg személyesen: Cluj, Manţu ucca 22 Szám alatt. Kereskedőknek legolcsóbb versenyáraki Alfonz király vissza akar térni Spanyolországba Párisba érkezett, bogy a spanyol legitimistákkal tárgyaljon Gyulafehérváron nagy megbotránkozást keltett •, a Majláth püspök ellent bukaresti támadás Az agg püspök egyiüőben távozott az ünnepségről a g, kath. föesperessel

Next

/
Oldalképek
Tartalom