Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-27 / 246. szám
XVII ÉVFOLYAM. 216. SZÁM Keleti UjsAQ 7 * Boncza Berta tragikus élete és tragikus haldia Egy megkezdett életregény és sok-sok szenvedés emléke maradt Ady Endre volt felesége után örökségül csak a hozzá legközelebb álló barátoknak mutatta meg, mert gyilkos karrikaturái voltak Budapest irodalmi életének. Sokszor mondogatta, hogy a saját életének regényét is csak ő Írhatja "meg. Amit eddig Írtak róla, abban volt sok jóakarat is, sok rossz is. Amit ő akart írni magáról, az leplezetlen őszinteségével bizonyára magasan felülmúlta volna a hivatásos életrajzírók munkáját. Hozzá is kezdett ehhez a regényhez, ki tudja befejezte-e? Ahogy mi ismertük Boncza Bertát, ez a kép sem érdektelen. A születése óta anyátlan árvát ép úgy sajnálni és szeretni kellett benne, mint a szertelen és mégis szeretnivaló, nagyon gyöngéd és nagyon szeszélyes Ady Endre feleségét, aki mellett már- tirium és egyben nem e világra termett öröm volt számára az élet. Aki nagyon jó és gyermekesen gonosz, nagyon erős és tehetetlenül akaratgyönge tudott lenni egyszerre. Aki férj, apa, szerető, testvér, játszópajtás, végzet és átok volt egy személyben a gyermeklányra, kit a svájci nevelőintézetben szőtt lányálmofe vezettek karjaiba, a költőtől az Az apa látni sem akarja gyermekét Az apa rá sem tud nézni a gyermekre, akinek | világra jötte anyja életébe került. Évekig haza sem látogat Csúcsára s a gyermeket nagyanyja neveli. Azt a gyűlöletet igyekszik beleoltani, amelyet ő táplált magában bátyja és veje iránt. A gyermek mindazonáltal kitűnő nevelést kap, csak azt nem kapja meg senkitől, amire a gyermekiélek legjobban szomjazik, a békés otthont, a szeretetteljes családi élet légkörét. Később, hogy apja közelebbről megismeri, megszeretik egymást, de az apát a maga politikai és üzleti ügyei állandóan elvonják hazulról és a kislány nagyanyja és idős nagynénjei társaságára van utalva. Valóságos megváltás számái'a, hogy genfi nevelőintézetbe kerül. Életének ezentúl következő részletei már túlontúl ismertek. A genfi intézet vakációira esnek kolozsvári bálozásai. Itt már-már menyasz- szonya lesz egy ma kitűnő hirü fiatal orvosnak. Akkoriban Genfben jogásákodük Tabéry Géza. (-) A 13 éves beszsrábiai hitlerista meggyilkolta édesanyját és nővérét emberhez. A nagy költőtől a nagyon gyönge, nagyon beteg emberhez. Ady Endrénc martir édesanyja Boncza Miklós nagy ur volt. Kormánypárti képviselő, a belügyminisztérium félhivatalos köz- igazgatási lapjának szerkesztő tulajdonosa. Megállapodott ember, már tűi a negyvenen, makacs unitárius, kemény hajlithatatlan és erőszakos. Neki még minden sikerült, amit életében feltett magában. Legerőszakosabb gesztusa a házasság volt. Tulajdon nővére alig felserdült lányát, még a nevelőintézetből egyszerűen magához kényszerűi. Váltig ellenkező nővérét azzal is megfenyegeti, hogy nyomorba taszítja, megvon tőle minden anyagi segítséget, ha lánya kezét megtagadja tőle. Az özvegy végül is enged, de lánya esküvője pillanatától, halálos ellensége lesz testvérének és egyben vejének. A szép Török Bertából Boncza Miklósné lesz és Boncza Miklós diadalának első mámorában felépitteti számára a csúcsai várat, ott a Kőrösre néző hegyfokon. Várurnőt csinál belőle, hogy feledtesse vele a köztük tátongó több, mint húszéves korkülönbséget és _ egy másik asszony, aki valahol egy Pest környéki villában él s akiről tudta, hogy gyermekkel is megajándékozta a korábbi életben férjét. Török Berta nem volt ilyen szerencsés. Az esküvő után egy évre már temették a csúcsai várban. Eltemették a vár fiatal úrnőjét egy héttel azután, hogy életet adott kislányának, Boncza Bertuskának. Vele is folytat egyidőben ostobácska, fellengős levelezéseket. Ide kerülnek el Ady Endre első versei s megindul közöttük ismeretlenül az a levélváltás, melynek aztán házasság lesz a vége. * Ez a gyermekkor és ez az ifjúkor adja meg a későbbi Boncza Berta arcképének legjellegzetesebb vonásait. Az elkényeztetett gyermek és a nagyon megpróbált ember vonásai keverednek össze ezen a képen. Akinek az élet anyagiakban és külső sikerekben látszatra megadott mindent, hogy belső életére, lelkivilágára ütést, ütés után mérjen. Ezért volt a kacagó élénkség mély, szürke szemeiben s ezért a gunyoros, nem ritkán megvető mosoly a szája szögletén. Érdekes kettősség, mely végigvonul egész életén és minden cselekedetén. S talán ebből magyarázható, hogy csak barátai és csak ellenségei vannak. (Budapest, október 25.) A budai János-sza- aatóriumba a Diósárok-menti csöndes Szamóca uceából eszméletlen szőke asszonyt szállítottak be az elmúlt hét végén. Az orvosok agyvérzést állapítottak meg a betegnél, aki pár napi szenvedés után meghalt. A halott Márffy Ödönné, Boncza Berta, Ady Endre szőke Csinszkája, aki követte a pár hónappal ezelőtt elköltözött Léda asszonyt a Halálhajón. Pár nappal ezelőtt tért vissza bajorországi nyaralásából férjével és nem is sejtette, hogy Budapest felé tartó vonata koporsója felé vitte mindegyre közelebb. Régi kolozsvári bálok A halálhír Erdélvszerte megdöbbentő erővel hatott. A Boncza-család gyökerei mélyen lenyúlnak az erdélyi talajba. Boncza Bertának ma is igen sok rokona és jóbarátja él Erdélyben, ahol leányéveit töltötte s még mint fiatalasszony is vissza-visszatért néhány hónapra a csúcsai kastélyba első férjével, akinek néhány feledhetetlen verse az irodalomtörténet számára is megörökíti ezeket a háborús csúcsai hónapokat. Mint eladólány a kolozsvári báloknak volt egyik körülrajongott táncosnője s viharos jegyességük idején is sűrűn megfordultak itt, hogy jó embereiktől tanácsokat kérjenek, mi módon lágyíthatnák meg a hajlithatatlannak mutatkozó édesapa, Boncza Miklós szivét. Aztán jött a történelmi vihar, mely egyszerre szakította el szinte még gyermekfővel férjétől és szülőföldjétől. A csúcsai kastély uj költőtulajdonost kapott, ezúttal Goga Oetavian személyében és a fiatal özvegynek néhány antik bútordarabon kívül csak az emlékei maradtak meg Csúcsából és egy kis hűséges román cselédlány, a fekete Vonyika. -Férje után nagyanyját is hamarosan elveszitette, aki kora gyermeksége óta anyja helyett, anyja volt, hogy egyesegyedül kelljen szembeszállnia az egyre nehezebbé vált időkkel az idegen nagyváros kőrengetegében. Szendrey Júliától — Boncza Bertáig A budapesti köztudat erőnek-erejével analógiát keresett sorsában a Szendrey Júliáéval. Minden szem őt figyelte, minden érdeklődés feléje fordult, irigységgel vegyes kárörömmel: mit fog most csinálni magával „a költő özvegye“, aki három évvel korábban tűnt fel a vidéki névtelenségből, hogy szerelemre és hírnévre éhes pesti favoritok előtt befusson Ady Endre karjainak kikötőjébe. És az Ady Csinszkája makacsul nem akarta megjátszani a költő özvegye hálás szerepét, A forradalmat követő években tetőfokán tombolt az Ady- láz, a nagyvárosban szerte Adyt énekelték, szavalták, ünnepelték, de a Csinszka szőke fejét nem lehetett ott látni egyetlen ilyen ünnepségen sem. Visszavonult fájdalmával Veres Pálné uccai lakásának négy fala közé, aztán váratlanul, ahogy elsőizben csinálta, uj élettársat talált magának Márffy Ödön festőművészben. És a Márffy oldalán Csinszka ugyanazt a lelkesen ösztönző szerepet töltötte be, mint korábban Ady mellett. Azóta már tiz esztendő telt el, Boncza Berta negyven éves és íme, a halál már megjelent szanatóriumi ágya mellett. Meg akarta Írni életregényét (Bukarest, október 25.) Néhány nappal ezelőtt Beszarábiában a Cetatea-Alba melletti Tarutino városkában meggyilkolva találták Heid Rebeka asszonyt és Olga nevű leányát. A csendőrség az asszony fiát, Emanuelt megkötözve és betömött szájjal találta meg egy csűrben. A 18 éves fiatalember elmesélte, hogy banditák támadták meg a házat. Ö nem akarta elárulni, hol tartják a pénzt, mire a banditák megkötözték és ott hagyták. Később hallotta anyja és húga kiáltozását, azután minden elcsendesedett. A hatóságok nem adtak hitelt szavainak és a bevezetett vizsgálat kiderítette. hogy Emanuel Heid többször megöléssel fényé- gette meg anyját, ha nem ad neki pénzt. Sikerült az asszony pénzét megtalálni olyan helyen, ahova csak a fiatalember rejthette el. A bizonyítékok alapján a kiskorúak bírósága már Ítéletet is hozott és 15 évi börtönre Ítélte Emannel Heidot. A helységnek, amelyben a gyilkosság történt, a lakósok többsége német. A borzalmas gyilkosság fiatal tetteséről azt jelentik a sajtóhírek, hogy a helység hitlerista szervezetében tevékenykedett s az anyától is azon a cimen követelt pénzt, hogy az ifjúsági szervezet céljaira kívánja juttatni. Révész Béla, Ady Lajos, Földessy Gyula s még annyi sok más hivatott és hivatlan Ady-kom- mentátor bőségesen kimerítette a magyar közönség számára mindazt, ami Boncza Berta életéből Ady Endréhez tartozott. Ami azelőtt történt, az maga is kész regény, egy erdélyi uricsalád dicsőségének és hanyatlásának regénye. Csinszka, aki pár évvel ezelőtt Mikes Lajos és Vészi József biztatására verskötettel lépett a nyilvánosság elé, maga is tehetséges iró lett volna, ha finom Ízlése parancsára önként háttérbe nem vonul Ady Endre mellett. A verskötet jóval többet mond a hozzáértőknek megszokott női dilettántizmusnál. Emellett tehetségesen rajzolt. Ezeket a rajzait azonban mmrmmrun<towm m»p mn in rmuru i r« • «tumili v Schaubek 1934 Alkalmi vétel : bélyeg a f bumok Nr 16. Vllága’bum .......... 550 lap 800*— Nr 16/1. Európa .................. 810 lap 560*— Nr 68, Világalbum, ifjúsági 300 lap 560*— Nr. 67. Világa1 bum. ifjúsági 250 lap 330’— ,\r. 52. Világalbum, ifjúsági 160 lap t93*— (kezdők részére) le] lej lej lej lej » Mogtokinthotö c C/vJ, Ofilea Viaiorioi 27, II* emelőt 3, ra 1
