Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-25 / 244. szám

XVII, ÉVFOLYAM. UL SZÁM. KE£Efí*r/Mú 5 Miért kellett meghalni a hetvenéves Kabdebó Péternek? Két nappal ezelőtt kijelentette, hogy élve nem hagyja el azt a házat, ahol húsz évig élt — A végzetes teres inas előlti éjszakán akasztotta fel ma^ál a vök nagyszebeni bankigazgató (Kolozsvár, október 23.) Egy finom, kedves öreg ur lépett ki az éjszaka az élők sorából, olyan .hangtalanul és csendesen, mint amilyen az élete volt. Elmúlt már hetvenéves, de még mindig olyan volt, mintha skatulyából vették volna ki, A ruhája mindig tiszta, rendes, sőt elegáns, oldal­szakálla mindig frissen nyirt, az uccán mosolyog­va üdvözölte barátait és ismerőseit, akiknek a száma egyre jobban megfogyatkozott. Mert, ha valaki hetvenéves elmúlt, akkor bizony nagyon kevesen tartják számon a kortársak közül és ezek a kortársak sem igen láthatók az uccán, otthon­ülők és ritkán jönnek össze évtársaikkal. Ez az öreg ur azonban kivétel volt a maga korosztályá­ban. Már korán reggel felkelt és elindult megszo­kott kőrútjára, amelynek állomásai a piac, az adóhivatal, a szerkesztőségek és hasonló hivatali helyiségek voltak. Kabdebó Péter volt ugyanis Weress Ferenc dr. orvos, volt egyetemi tanár há- nának a mindenese, ö intézte a professzor ur bo­nyolult adóügyeit, _mert minden kisebbségi pol­gár adóügye bonyolult_legtöbbször ő végezte a piaci bevásárlásokat és ve jenek megbízásából ő vitte be a szerkesztőségekbe a zenetársaság kom­münikéjét is. Mindezt a sokoldalú tevékenységet jókedvűen, egy húsz- vagy huszonötéves ember mozgékonyságával és frisseségével bonyolította le és amint szembetalálkoztunk vele az uccán, vagy beszélgetésbe elegyedtünk Kabdebó bácsival, maga volt a lelki kiegyensúlyozottság és életvidámság. Az ilyen öreg urakra szokták mondani, hogy „clél ez még harminc évig is.“ Es ez az élet szakadt meg most váratlanul, tragikus hirtelenséggel. Amit hi­vatalos stílusban úgy lehetne röviden megfogal­mazni, hogy „Kabdebó Péter volt bankigazgató az éjszaka öngyilkosságot követett el, hálószobájában felakasztotta magát.“ Egy regi bankbukás Kabdebó Péter hosszú életének volt egy feje­zete, amelyről ő sem szívesen beszélt, de mások számára is kényelmetlen volt felemlegetni. Pedig Kabdebó Péternek nem volt oka szégyenleni. Testvérének a mult század kilencvenes éveiben bankháza volt Nagyszebenben és ennek a bank­nak volt az igazgatója Kabdebó Péter. Hossz hite­lezések miatt azonban megingott a bankház s ha­marosan kiderült, hogy a szanálás lehetetlen. Azt mondják, hogy Kabdebó Péter, aki különben is csak a bank működésének utolsó időszakában lé­pett be a tisztviselői karba, könnyűszerrel tisz­tázhatta volna magát, annál is inkább, mert nem ő volt a bankház tulajdonosa, de korrektsége és testvére iránt érzett szolidaritása nem engedte meg, hogy kivonja magát a konzekvenciák alól. Pedig a mai idők bankbukásainak s az ezekkel kapcsolatos zavaros bűnügyek méreteivel nem is lehetett összehasonlítani a régi nagyszebeni bank­összeomlást, amelyet éppen az jellemzett, hogy vezetői mindent elkövettek a betétesek és részvé- nysek kártalanítása érdekében. Hogy ez teljes mértékben nem sikerült, Kabdebó Péter sem ke­rülhette cl a biinügyi felelősségrevonást. Életének ez a nagy törése aztán vörös fonalként vonult végig további életutján. Szegény Kabdebó Péter azt képzelte, hogy az ő dolgáról mindenki tud, vi­szont ő nem állhatott oda minden egyes emberhez, hogy elmagyarázza a mult századbeli bankbukás kulisszatitkait és bebizonyítsa a maga ártatlan­ságát. Egyébként, amikor az igazságszolgáltatással rendezte a maga dolgát, felköltözött Budapestre. Ott vállalt szerény alkalmaztatást és becsülettel tett eleget a bizalmi állás által előirt kívánsá­goknak. Soha senkinek sem panaszkodott, pedig lett volna rá oka. A megpróbáltatás éveiben boldog házasélete is összeomlott, felesége elvált tőle. Gyer­mekeinek fejlődését és az életben való előhaladá- sát csak távolról figyelhette. Egyik leánya dr. Weress Ferenc kolozsvári orvoshoz ment felesé­gül és csak leánya leveleiből értesült arról, hogy unokái születtek, veje pályáján egyre emelkedett és végül is egyetemi katedrát kapott. Dr. Weress Ferencné aztán hazahívta édesapját. Férje is készséggel ment bele abba, hogy Kabdebó Péter ezentúl nála lakjon. Vissza, Kolozsvárra. A volt bankigazgató tehát visszaköltözött Budapestről Erdélybe, Kolozsvárra. Ennek már húsz éve. A hosszú kálvária járás után boldog volt, hogy ismét családi otthonra talált és a szives vendéglátást a maga módján igyekezett viszo­nozni. Lassanként teljesen az ő kezébe került a Weress-ház összes gazdasági ügyeinek intézése. Ö tartotta nyilván a házbérek esedékességeit, tár­gyalt az adókivető bizottsággal és általában ő volt a lebonyolítója a Weress-ház kis és nagy Az egészség és takarékosság szakácskönyve Polgári háztartások és kifőzések részére Leszállított ára 12 lej Az év szakai szerint beszerezhető, tápér- ték szerint megválo­gatott tápanyagkból, gondosan menü- rendszerbe fog­lalt szakácskönyv. Kapható a KELETI UJSAO kiadóhivatalában Kolozsvár. Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek 15 lej előzetes beküldése esetén portómentesen azonnal szállítjuk. — Utánvéttel nem küldünk. gazdasági ügyeinek. Közben teljes szivével vett részt második ott­honának örömeiben és bánataiban. A legjóságo­sabb nagyapa, a leggondosabb apa volt. Hosszú évekkel ezelőtt tragikus módon meghalt dr. We­ress Ferencné. Egy hirtelen, orvul érkezett man- dulagyulladás, amellyel szemben az orvostudo­mány tehetetlennek bizonyult és általános vér- mérgezéssé súlyosbodott, kiragadta a szép fiatal asszonyt az élők sorából. A gyász napjai elmúltak, de a tragikus ha­láleset nem hozott változást a ház életében. We­ress Ferenc kijelentette apósa előtt, hogy továbbra is rokonának, vendégének tekinti. Azóta a hálás Kabdebó Péter még nagyobb buzgalommal tett eleget annak a kötelezettségének, amelynek telje­sítését önként és teljes lélekkel vállalta. Én csak mint halott távozom a háztól 91 Közben az' évek teltek és a Weress-ház életé­ben sem múltak el nyomtalanul. Weress professzor másodszor is megházasodott, de a házasság egye­lőre Kabdebó Péter helyzetében változást nem hozott. Bizonyos kontraverziák azonban mégis származtak abból, hogy a ház uj úrnője idegen volt férje első feleségének édesapjától és ennek a szituációnak diszharmonikus voltát az öreg ur is érezte. így merült fél az a gondolat, hogy elköl­tözik a házból, amelyben egyfolytában húsz évig élt. ö maga is belátta, hogy más megoldás nem kínálkozik, de sehogy sem tudta elhatározni ma­gát a végleges szakításra. Pedig gyermekei már meg is egyeztek abban, hogy gondoskodnak a la­kásáról és eltartásáról és ilyenformán gondjai ezután sem lettek volna. Minél inkább közeledett azonban a házból való távozás ideje, annál rosszkedvübb, magába- zárkózottabb lett Kabdebó Péter. Valakinek azt mondta, hogy ha elköltözik, mindenki azt fogja mondani, hogy nem sáfárkodott hűségesen vejé- nek vagyonával, ezt pedig nem tudná elviselni. Két nappal ezelőtt ezt a kijelentést tette: _ En már csak mint halott fogok távozni innen! Mivel azonban más alkalommal hajlandósá­got mutatott az elköltözésre, ezeknek a szavaknak mélyebb jelentőséget senki sem tulajdonított. A végzetes terminns. Kedden volt esedékes a hurcolkodás. Hozzá­tartozói már lakást is szereztek az öreg urnák, aki látszólag bele is egyezett a kérdés ilyen mó­don való megoldásába. Minden valószinüség sze­rint azonban ekkor már megfogamzott benne az a kemény elhatározás, hogy „élve nem megy ki a házból.“ Az öngyilkosság Hétfőn este volt feleségénél, özvegy Jockl Károlynénál vacsorázott Kabdebó Péter, meg­dicsérte a kitűnő karalábéfőzeléket és egyet­len célzást sem tett végzetes szándékára. In­nen hazament és bezárkózott szobájába. Ma reggel aztán a házbeliek bezörgettek a szobába és mikor nem kaptak választ, fel feszítették az ajtót. A szerencsétlen, sokat szenvedett Kabdebó Pétert holtan, megmerevedett tagok­kal találták: felakasztotta magát a szoba ab­lakfájára■ Levelet nem hagyott hátra, de az öngyilkosság okát mégis meg lehetett állapí­tani az utóbbi hetekben tett elejtett célzásai­ból. Hogy mikor követte el az öngyilkosságot Kabdebó Péter, azt egész precizitással nem le­het megmondani, de a rendőrség feltevése sze­rint már a kora hajnali, órákban meghalt. A tragikus haláleset hire általános rész­vétet keltett Kolozsváron. A hirtelen elhunyt Kabdebó Péter leányai: Lukács magyar tá­bornokim, báró Feilitsch Budolfné, (egyetlen fia, Kabdebó Tibor, Nagyszebenben élő test­vére: Kabdebó Oszkár és veje, dr. Weress Fe­renc orvosprofesszor gyászolják. VWVWW*AA/Vv^WuT^WWWWVWW* * Akar Ön egészségesen étkezni? Akkor keresse fel a „Dieta“ vegetárius éttermet, Str. N. Iorga 2. szám alatt, ahol a legizletesebb cs legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezheti. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos 25 lej, vacsora 2 fogásos 20 lej. tXHXJo: x jl«j f.«.wyjr)in)m-cxw»- 3:53 xj m nxnxt iff Schaubeh 1934 Alkalmi vétel: bélyegalbumait Nr. 16. Világalbum ........ 550 lap 800•— lej Nr. 16/1. Európa ................... 310 lap 560•— lej Nr. 68. Világalbum, ifjúsági 300 lap 560'— Nr. 67. Viiágaibum. ifjúsági Nr, 52. Világalbum, ifjúsági (kezdők részére) 250 lap 330'- 160 lap 19 5-­lej lej lej » Megtekinthető:Cluj, Ca'oa Victoriei 27, II, emelet 9, m I

Next

/
Oldalképek
Tartalom