Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-22 / 242. szám

KEIETI'UJSISG XVII. ÉVFOLYAM. 243. SZÁM. Vándor anekdoták a magyar anekdotakincsben írta: György Lajos dr. György Lajos dr.-nak, a m. tód, akadémia tagjának „A magyar anek­dota története és egyetemes kapcsola— latal“ címmel rendkívül érdekes könyve jelent meg a „Studium“ kiadásában Budapesten. A könyv egyik fejezete 250 híres anekdota forrását és vándor- utját kutatja fel. Ezt a fejezetet ve­zeti be az érdekes elmefuttatás. Mint a népdal és népmese, mint a közmon­dás és a szólásmód, az anekdota is nyugtala­nul kóborolja a világot. Térben és időben rend­kívül gazdagon és bámulatos változatossággal zajlik az élete. Az ötletes éle, az elmés tréfa, az emberi gyarlóságokon mosolygó vagy az életviszonyokat humoros szemlélettel tekintő anekdota, a tapasztalati igazságokon nyugvó példa s az erkölcsiség örök törvényeit találóan kifejező parabola nem merül feledésbe ós so­hasem ragad meg egy helyen, hanem ország­ról országra vándorol, világrészből világrészbe kerül, időről időre, népektől népekhez kalan­dozik. Nincs előtte akadály s nem ismer korlá­tokat. Vetődjék a földkerekség bármelyik pont­jára, mindjárt gyökeret ver s rögtön otthon érzi magát. Útjában természetesen sok módo­suláson esik keresztül. Egyszer a formája sínyli meg az ide-odakányődást, máskor a tar­talmát viseli meg a rendetlen életmódja, de szívós természete általában veszteség nélkül állja a vándorlás viszontagságait. Sőt rend­szerint még uj vonásokba öltözködik s friss színekbe takaródzik, mert csodálatos rugal­massággal simul minden környezethez: bár­mely korhoz, bármely Ízléshez és bármely hely­hez, a különféle szemléletekhez és az eltérő világnézetekhez. Ez a magyarázata annak, hogy Keleten és Nyugaton, az ókorban és a középkorban, az újkorban és a közelmúltban csaknem azonos mozzanatokkal jelentkező anekdotás történetekre akadunk, egy és ugyan­azon típusnak egybeszövődő különféle válto­zataira. Ezeket mindig érdemes egybevetni és összetételüket megvizsgálni, mert jellegzetesen verődnek vissza rajtuk a helyszíni sajátságok, az időbeli távolságok és a különböző művelő­dési körök elkülönítő vonásai. Amikor köny­vekben találkozunk velük vagy élőszóban hall­juk őket, meg sem fordul az eszünkben, hogy milyen szétágazó tisztes mult húzódik meg mö­göttük. Meghallgatjuk, esetleg mcsolygunk rajtuk, de komolyabban nem törődünk velük s gyorsan megfeledkezünk róluk. Pedig ren­geteg világot járó vándortárgy, évezredekre visszatekintő mult, az örök emberi kedély mélysége és szellemes fordulatossága, a nép­humor éles megfigyelése és természetes meg­nyilatkozása, művelődéstörténeti szinvegyület a koronként változó Ízlés különbözősége és be­szédes eszmetörténeti adatsor rejtőzik az anekdota kevés figyelemre méltatott halma­zában. Az anekdota szövevényes múltját s nem is sejtett külső és belső gazdag életét csak pár évtizede látjuk tisztán a tudományos kutatás sokoldalú megvilágításában- A világháborút megelőző és követő években kiváló gonddal készült gyűjtemények jelentek meg; francia, angol, német, olasz és középkori latin kritikai kiadások tárták föl a sokáig hozzáférhetetlen forrásokat. Ezek igen terjedelmes tájékozta tűst nyújtanak a nyugati műveltség elmúlt évezredeiben a minden európai népnél nagy felkapottságnak örvendő legjellemzőbb dara­bokról. Tanulmányozva őket, az emberi kedély halhatatlan tárgyainak örök hullámzásából, a. nemzeti határokat átlépő anekdota világot vándorló viselkedéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar anyagban is kell lenni olyan lerakódásnak, melyben eredménye­sen nyomozható a népek közös tulajdonához tartozó vándorelemek színes fölhalmozódása. Bizonyosra vehető, hogy a tervszerűen haladó kutató munkának föltétlenül találnia kell olyan réteget, melynek a föltárása az egyete­mes néphumor magyar változatsorát fogja megmutatni. A magyar anekdota forrásainak beható ta­nulmányozása csakugyan egy sereg olyan ér­dekes tárgyat dob a felszínre, amelyek további messzi tájakra és óriási terjedelmű vándorút távlatába terelik érdeklődésünket. Ezek a sok­szor kifogástalan magyar külsejű és szerény föllépésük mögött előkelő kapcsolatokat és nagy világlátottságot rejtegető darabok meg­győzően igazolják, hogy a magyar népszellem is feldolgozta és magához hasonitotta azokat a tréfás elemeket és jellemző tárgyakat, me­lyek a francia, olasz, német, angol és más euró­pai meg keleti népek kedélyvilágának gazdag megnyilatkozásához tartoznak és szinte kizá­rólagos tulajdonának látszanak. Sajnos, nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint né­mely keleti vagy nyugati nép irodalma, mely már az ókorban vagy legkésőbb az újkor ele­jén összeszedte, lejegyezte és tulajdonába vette az akkor már évszázados múltú vándortár­gyakat. Csakhogy ugyanazon típusokat iro­dalmunk különböző helyeiről mi is egybe tud­juk terelni és ki tudjuk mutatni, hogy a ma­gyar kedélyvilágnak is megvan az a népies tartalma, mely föltalálható Keleten, olvasható a középkori latin gyűjteményekben s az egész világra kiterjedve szemlélhető a francia fab- liauban, az olasz novellában, a humanista^ fa­cetiában, a német schwankban és az újkor anekdotatipusában. A magyar anekdota-anyag egyike a tanul­mányozásra legérdemesebb területeknek, mert igen sok vándortárgyat kapcsol irodalmunkba, nevezetes mozzanatokat fog egybe és jelentős vonatkozásokat köt le. Benne Keletet és Nyu­gatot bejárt hírneves tárgyakkal ismerkedünk meg, az ókor anekdotatermő helyeire találunk, BUJKÁLÓ TAVASZ Mint detelö bivalyok sötéten hevernek udvarunk vénében a tavalyi kazlak. Lomha mozdulással a téli hó levedlett a kazlak válla: ól s nem fagyott meg aznap. Kutak gémjén, kdváián mitévő-tanácsot tarló tak a varjak: tavasz lesz, vagy nem lesz? És a; rögtönzött gyűlés k r-kár-kárt karácsolt meri a 'halár felöl zsongott a tavasz-nesz. Mint egy sutéi sz ksvéuy kószált a vidéken napok óta a szél, aunyoros-röhögve, de hidra feszengett birkózó hírében, mert egy haragos zöld somfa rügy ledöfte, A fák csupasz ága közt táto’iszáju, mafla veréb-család guggolt esip-csip-csip-csirip-neszt zajongva s az emberek a sarat da asztva íarcsdclni kezdték: tavasz lesz... tavasz lesz,.. Ta> asz lesz! Hát tavasz le*z,—sóhajtott az ember s nehéz modulatlal subáját ledobta az ú szélre, ahol épv vele szemtöl-szemben fi szülés át olt a napfényben ragyogva... BARD ÉS CYA LUPÁD Ma ültem benn a négy fal közt kemény padkáján a gyötrő gondo útnak: _ mondd, Istenem, mi les:, ha ösztövér csontjaim a munkában elaggnak. Ha ács volnék, tán bárd 6s gyalvpad vénhedne vélem, mint két jóbarát, kik végszükségben öreg társukat két szerszám árán csak megváltanák. De Icöltö-sorsot, szenvedést leinek adhatnék át, hogy magam azalatt gyorsan iramló esztendőimet beérném, mint szarvast az agarak. Nagy álmodozó, versek mestere szétszórtam lelkem s szerszámaimat s lopva közelgő öregségemet nem válthatja meg sem bárdsem gyalupad. Zsíros, pattanásos arcbőrhöz púder helyett kénpuder a francia fabliau nyomaira akadunk, majd a középkori predikációs példairodalommal és a népies gyökerű schwankkal kerülünk kapcso­latba. Igen sűrítek az olasz novella legkivá­lóbb mestereivel megállapítható érintkezések s nem ritkák az olyan vonások, melyek a vi­lághírű tréfacsinálók — Naszreddin, Arlotto, Gonella, Eulenspiegel — nevével tapadtak meg a köztudatban. A különböző helyekre, külön­böző időkre és különféle rétegekbe nyúló ada­tok egy része a keleti humor érdekes világát tárja föl, más része a középkor ábrázatát ra- gyogtatja meg; itt-ott a szerzetes-tréfák alap- tónusába szövődő erkölcsi tendencia, majd a renaissance kedélymélysége, féktelen jókedve, a humanista facetia szellemessége, az elmúlt korok nyers ízlésére valló schwank trágársága s a valamikor divatos udvari- és népmulatta- tók rendjének vaskos ötletessége villan ki anekdotáink magyar vonásai mögül. Kimutat­ható, hogy az egyetemes néphumor és tárgyi invenció számos vándor motívuma rakódott le a magyar anekdota széles rétegében. Meg lehet látni, hogy milyen külső elemek szívód­tak föl a magyar humor ereibe s azok milyen jellemző módosulásokkal formálódtak át ke­délyvilágunkban, mi benne az általános em­beri megnyilatkozás s mi benne az idők szel­lemét, a korok bélyegét mutató s a barangolá­sok emlékeiből hozzátapadt vonás- Mindez pe­dig azért fontos, mert a vándoranekdotákon keresztül vezet az ut a magyar humor tiszta lényegének megismeréséhez. Százszámra hordhatók össze a magyar anekdotaanyagből évszázados sőt évezredes múltú olyan vándortárgyak, melyeknek élete Kelet és Nyugat népei között ágazik szét a szüntelen érdeklődés szakadatlan hullámzásá­ban. A kutatás, bár tömegesen mutatott rá az egyetemes összefüggésekre (1. Andrád, Kóuyi, Arlotto, Eulenspiegel, Naszreddin, Poggio), még teljesen nem dolgozta fel a kiaknázhatat- lan anyagot. A szétszórt részletmunkák rend szerezése s a magyar anekdota kapcsolatainak kidolgozása teheti csak lehetővé és más szem­pontú tanulmányozás elmélyedő munkáját. Ez a cél vezetett, mikor az évezredes múltú s az egész világra kiterjedő 250 vándor tárgy at cso­portosítottam lexikonszerű összeállításban. Az anekdotakincsünkből kifejtett ez az egyetemes réteg a magyar néplélelc kapcsolatainak nagy távlatokba nyúló gazdagságát tünteti iol. Ter­mészetesen csak a leghíresebb tárgyakra s a háttér legkiemelkedőbb pontjainak feltünteté­sére szorítkoztam, de mindenütt adtam a leg­fontosabb irodalmi utalásokat s a magyar le­lőhelyek felkutatott adatsorát. Szűkszavú ugyan ez az összegezés, de igy is fényt vet anekdota-anyagunk gazdag tartalmára, nagy értékére és jellegzetes világára. W^VWiV,1» VWYWV '■> W4W+Í * Átalány (pansai) fürdökurák iludapeten. Buda­pest három világhírű gyógyfürdője: a Szent-Gellért- Gyógyfürdő, a Szent-Lukáts-Gyógyfürdő és a Margit­szigeti Gyógyfürdő és Szanatórium, valamint a Sváb­hegyi Szanatórium is bevezette a müveit nyugaton oly népszerűvé és közkedveltté vált átalány fürdőkurákat. A kurázó vendég igen kedvezményes egységes áron kapja meg mindazt, ami fürdökurájához kell: lakást, ellátást, gyógyfürdőket, ivókúrákat, orvosi kurairányi- tást, azonkívül ingyenes vízumot, a magyar vonalakon féláru vasúti jegyet oda és vissza stb. stb. Az összes költségek az utolsó bániig egységes összegben egyszerre fizethetők ki, ami lehetővé teszi a biztos költségszámí­tást és pénzbeosztást. Ezen pausálkurákat ismertető mai hirdetésünket olvasóink figyelmébe ajánljuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom