Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-13 / 234. szám

XVII. ÉVFOLYAM. ZU. SZÁM, A Duna-Delia ja KliETiUjsire 7 A zilahi törvényszék egy 1888-acliki telekkönyvi útivas „sza­bálytalansága“ alapián Ítélte az ál­lamnak a szil úgy Somlyói gimnáziumot Ghibu „speciális“ miniszteri megbízás alapján képviselte a tárgyaláson a kincstárt — A szilágysomlyói városházán nem tud fák, hogy a minoriták 1731 óta laknak a városban (Kolozsvár, okt. 11.) Coslinescu közegész­ségügyi miniszter, Moldovan Lconte. a szená­tus elnökének kíséretében október 14-én hiva­talos kirándulást rendez a Duna Deltájához és a kirándulás résztvevői többnapos prog­ram keretében megtekintik a gazdaságban és szépségben is világhírű mocsarat, amelyhez hasonlót Afrikában a Nílus, Amerikában a Missisippi, Ázsiában pedig a Ganges rejteget. Az élményekben és látnivalókban gazdagnak Ígérkező kirándulás Erdély részére azért je­lent különös fontosságot, mert a Touring Club elnökének ajánlatára az Erdélyi Kárpát Egye­sület elnöke, illetve annak megbízottja hivata­losan is közölni fogja a miniszterrel, hogy a nyugati államok mintájára nekünk is van negyvenhárom éves múlttal rendelkező turis- tacgyesülctünk, ahol a megértés, testvéries együttérzés már eddig is sok alkotást eredmé­nyezett. A Duna Deltája sok kiveszőiéiben levő kincset őriz. Horváth Endre „Árpádiasában" a fejedelmi Ár­pád süvegén „hószinü kócsag" lobogott, Vörösmarty a hármas bérc uráról mondja: „...Ki lobogtat kol- csagot, ékes nyuszt kalpagja fölött, ragyogó nagy gyöngybe szegezve", Petőfi hajnalnak, az ékes leven­tének kócsagot tűz kalapjára, Gyöngyösi István Mu­rányi Vénusában feljegyzi, hogy a lovakat is feldíszí­tették vele: szép medályos kócsag a lova fejében, ma­gának is olyan fénylik süvegében, II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes alkalmakkor is kócsagot hordott fövegén. Tóth Kálmán szerelme tárgyáról így ir: „Mert Te nem vagy büszke kócsag, kis gerlice vagy Te óh csak." A kócsagról szóló néphiedelmet a rég elmúlt időkből szé­pén jellemzi Tóth Kálmán: „Síró hattyú voltam szen­vedésem taván. Hanem ezután büszke kócsag le­szek. Legdrágább tolláit kitépi a madár, ha gyilkos óntól összevéreztetett," Az irodalmi példák szépen örökítették meg a Duna—Tisza ösmocsarainak e büszke és szép ma­darait, amelyek a Duna Deltájában ma még élnek és jövőjükért aggódnak. Októberi éjsza­kákon a Duna Deltájában alvó magyar ember­nek a daru bus krugatására eszébe jut: „Daru madár, ha elszállasz dél felé . . . Darumadár fönt az égen . . . Magasan repül a daru ..." Csónakkal bolyongva a Delta milliónyi tündérró­zsája között, fenn csak a kék ég látható. Körülöttünk uj növénytipusok fantasztikus bujasággal lepik el a viz fenekét, felületét, melyek közül a Nimplieak, Stra- tiotesek, Ceratophyllumumok, Rannunculusok, Kolo- canok az ismertetesebbek. Megdöbbentő a vadon a maga impozáns nagyságában. Ameddig csak ellá­tunk, mindenütt nád és nád. Az ember nemcsak látja, de érzi is, hogy ez a rengeteg nádas érintetlen maradt a maga ősi mivoltában, A buja növényzet miatt még a kis, hegyes orrú lotka (így hívják a 11- pován orosz halászok a csónakot) sem tud minde­nütt áthatolni, A viz alatt 2—3 méteres hináros mély­ség tátong különféle halakkal benépesítetten. — Szo­rongó érzéssel eveztet az ember, minden reménysége csak az ősemberhez hasonló halászban van, aki a nö­vényzetről leolvasható ezerféle jelről tud tájékozódni a négy méter magas nádlabirinthusban, ahol az úszó szi­getek vagy elzárják az utat, vagy tévútra vezetnek. Ilyen helyeken az örökös viz hazájában, mégis talán a tűz a legveszedelmesebb, mert a halászati célokra szán­dékosan, vagy gondatlanságból gyújtott tüzek, különö­sen éjjel a zeget, mint kitörő vulkánt festik vörösre és ilyenkor, ha szél van, az ott tartózkodó emberre a túz olyan végzetes lehet, mint a hólavina. Van a Deltának olyan része is, ahol a réteg- ről-rétegre lerakódott homok szilárd, szárazföldet alkot, itt keletkezett a hives Deltái őserdő, amely koronája a természet gazdag ajándékának. Halász­sasok, égszínkék szalakóták, fákra felfutó liánok, nyüzsgő kígyók jelzik a térdig süppedő talaj subtropusi környezetét. Természetbarátnak _ távol a nagy világ gyilkosságoktól és rablásoktól mentes zajától, _ tüneményes gyorsasággal telnek a hetek és hóna­pok a Duna Deltán. Az ősi természet hatalmas pompával berendezett tárháza és forrása bősége­sen ontja a tiszta természeti élvezetek megifjitó varázsló italát» Dr. Ferenczi Sándor. (Szilágysomlyó, október 11.) Megírtuk, hogy amikor a nyár elején Ghibu Onisiíor Szilágysom- lyón járt, beadványt intézett a telekkönyvi ható­ságokhoz és a szilágysomlyói minorita gimnázium épület tulajdonjogának az államra való átruházá­sát kérte. Mondanunk sem kell, hogy a telekkönyvi hivatal készséggel tett eleget a felszólításnak, anél­kül, hogy még megpróbálta volna is az ügy jogi hátterét megvizsgálni. A jogosulatlan átírás ellen a minorita rend fellebbezéssel élt, a zilahi törvényszék azonban liét lejes bélyeghiány miatt elutasította a fellebbezést. Ugyancsak fellebbezést jelentett be a nagyvá­radi réme: katholikus püspökség is. Ezt az utóbbi felfolyamodást tárgyalta most a zilahi törvény­szék Jonescu tanácsa. A tárgyaláson a püspökséget dr. Krüger Jenő, a minisztériumot dr. Pop Simon és Ghibu Onisifor képviselte. (Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy érthetetlen előttünk, milyen ala­pon képviseli Ghibu professzor ur a kultuszminisz­A szombati tárgyaláson dr. Krüger Jenő ki­mutatta, hogy az átírás törvénytelen és kérte a törvényes helyzet helyreállítását. Pop Simon dr. azt vitatta, hogy a nagyváradi püspökség jogtalanul avatkozik bele az ügybe, majd Ghibu Onisifor _ mint mondotta, a minisz­térium speciális inegbizottja — Kőhalmi minorita rendházfőnök könyvével igyekezett igazolni, hogy az épület nem a püspökségé, hanem a minoritáké. Felolvasott egy állítólagos miniszteri rendeletet, amely a minorita-rendet, mint Szent Erzsébet „ma­gyar királyné“ alapítását megszünteti és meg­fosztja jogi személyiségétől. Hosszasan vitatta Ghibu azt is, hogy az „r. kath.“ rövidítés nem azt jelenti, hogy római katholikus, hanem, hogy „re­gele catholic“ vagyis királyi katholikus. Ezután azt fejtegette, hogy a vallási és tanulmányi alap az állam rendelkezése alatt áll és így a püspök be­avatkozása jogtalan. Beszédébe bekeverte a te­mesvári piarista-gimnázium ügyét is. Dr. Krüger Jenő Ghibu érvelésének teljes alaptalanságát fejtegette. Kimutatta, hogy a mi­norita-rend sohasem volt tulajdonosa a régi gim­náziumnak. csak az újnak, és az épületnek a val­lási és tanulmányi alaphoz semmi köze sincs. Ä konkordátum szerint is csak a püspökségnek van joga eljárni ebben az ügyben. Háromórás jogi vita után három­perces ítélet. A mintegy három óra hosszáig tartó vita után a törvényszék pár perc alatt hozta meg és hirdette ki határozatát, mely szerint a felfolyamodást azon tóriumot, amikor nem alkalmazottja a miniszté­riumnak és még csak nem is jogász, mert a kolozs­vári egyetem filozófiai fakultásának tanára). Ghibu nr „jogi“ alapja. A tárgyaláson a kultuszminisztérium képvi- seloi a következő álláspontot képviselték: A régi gimnázium épületét a minoriták 1800-ban kapták a Bánfíy-családtól csere utján. Erre a telekre épí­tették fel a múlt század harmadik évtizedében a régi gimnáziumot a püspökök, nagyprépost káp­talan és csekély részben a hívek adományaiból. 1869-ben a telekkönyvi helyszinfelvétel idején az osztrák hivatalnokok tévedésből a kincstár ne­vére Írták át az ingatlant, ezt a tévedést azonban 188S-ban Schlauch bíboros közbenjárására a kincs­tár jogügyi igazgatósága által kiállított bekebele­zési engedély alapján átírták a szilágysomlyói ró­mai katholikus gimnázium nevére. Ghibu ur tel­jesen önkényesen ezt az átírást törvénytelennek minősítette. a címen utasítja el, hogy az 1888-ban történt Át­írás szabályszerű szerződés nélkül történt is ilyen­formán a mostani átírás a helyes. Amire nincs bizonyíték. A nagyváradi püspökség természetesen meg­fellebbezte az ítéletet. Jellemző egyébként, hogy amikor a napokban Kőhalmi Mihály szilágysomlyói minorita-rend fő­nöke a városházáról bizonyítványt akart kivenni arról, hogy a rend már a háború előtt is Szilágy- somlyón székelt, azzal utasították el, hogy a város­nak semmiféle errevonatkozó bizonyítéka nincs. A szilágysomlyói városháza urai tehát, akik alig né­hány év óta laknak Szilágysom]yón, idegennek mondját a szilágysomlyói minorita-rendet, amely közismert történelmi adatok szerint 1731-ben tele­pedett meg a városban. Az eltávolított KiUcsey-emlékmtí a temetőben kapott helyet (Szatmár, október 11.) Megemlékeztünk ar­ról az akcióról, amelyet a revizióellenes liga kezdeményezett Szatmár egyetlen megmaradt emlékoszlopának a nyilvános térről való eltá­volítása iránt. A kérelem elintézéseképpen — közös meg­egyezés alapján — megkezdték a ref. templom mögötti térségen álló Kölcsey-emlékoszlop le­szerelését, amelynek uj helyét a ref. temetőben jelölte ki az egyház. I mumm mvwemmtmmmmmmm A legnagyobb síkor! K> «S Pesten 150 előadás! Péntektől kezdve mindennap« VADVIRÁG Ragyogó mese, elbájoló zene, Szövegkönyv: Andai Ernő és Harmath Imre. Zene: Eisemann Mihály. Címszerep Sólymosán M. ■Bemutatkoznak: Gábor Mara szubrett és Jenei János bonviván. Rendező : Kádár Imre csodás táncok, parádés szereposztás, fővárosias kiállítás, káprázatos toalettek. Vezényel: Dr. Adorján András, karnagy. Sólymosán Magda és Gá­bor Mara táncait betanította Utassy Gizi, a Király Színház balettmestere; a többi tán­cokat Tebán Jáuos, a kolozs­vári Magyar Színház balett­mestere. Díszletek-. Rajnay Sándor és Kudelász Károly. Főszereplők: Sólymosán Magda, Gábor Mara, Benes Ilona, Kos Dodó, Jenei Já­nos, Tompa Béla, Tóth Elek, Tompa Sándor, Rajnay Sán­dor, Tebán János. Háromórás jogi vita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom