Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-13 / 234. szám
2 KeietiüjsXG XVII. ÉVFOLYAM. ZU SIAM. mammammm A horvát-szerb ellentétek a világsajtó tükrében (Róma, október 11.) A Popolo di Roma a merénylettel kapcsolatban a horvát-szerb viszonnyal foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a megnagyobbodott Jugoszláviába horvátokat, szlovéneket, magyarokat s szerbeket is kebeleztek be, akik egy nyugati kultúrájú államban éltek eddig. Viszont a szerbek zöme tipikusan balkáni életmódot folytatott. A háború után a szerbek mindenáron egyesíteni akarták, ezeket a népeket a maguk fensöbbségének kidombori- tásával. Ennek a politikának legfőbb képviselője Sándor király volt, aki eszméjéért meghozta a lehető legnagyobb áldozatot. Iránya azonban téves volt. A merénylet után élesebb az ellentét a horvátok és szerbek között, mint valaha. Az angol sajtó továbbra is nyugalomra int s hangsúlyozza, hogy nemzetközi bonyodalomtól nem kell félni. A merénylet hatását sikerült lokalizálni. A jugoszláv jövő a régensek kezében van, főképpen pedig Pál hercegében, akitől remélni lehet, hogy a különböző nemzetiségek között elsimítja az ellentéteket. A Times úgy látja, hogy a horvát felháborodás elsöpörte a mai Európa két legnagyobb állam - féríiát s azt bizonyítja a merénylet, hogy a horvátok nem mondtak le függetlenségükről. De nemcsak a horvátok, hanem a szerbeknek egy része is elégedetlen a mai állapotokkal. A Daily Telegraph szerint most a nagyszerbek elégedetlenek, mert a régenstanácsban csak Pál herceg az igazi szerb. A Daily Mail értesülése szerint belgrádi körökben a dinár sorsa miatt aggódnak. Belpolitikái nehézségek ban a tömeg az olasz konzulátus elé vonult, zajosan tüntetett és inzultálta az olasz al- konzult. Ezzel szemben egy nagyhatalom belgrádi képviselője, akinek jól értesiiltségéhez kétség nem fér, kijelentette, hogy a mar&eillei merénylet csak egyéni katasztrófája marad a szerencsétlenül járt Sándor királynak, nagyobb katasztrófától azonban nem kell tartani. Az első huszonnégy órában komoly következményeket vártak, de ma már túljutottunk ezen a válságon, épp ellenkezője fog bekövetkezni, mint amitől, tartottunk. A nemzetközi feszültségben enyhülés következik be s a tárgyalások iránti készség is megnövekedett. Bármilyen kormány is jöjjön Jugoszláviában, Francia- országgal tovább folytatják a tanácskozásokat, amelyeknek főtémája Ausztria függetlenségének biztosítása. Az osztrák függetlenség kérdésében az olasz-francia megegyezést éppen a jugoszláv ellentétek hátráltatják s ezek a marscillei események hatása alatt élességükből vesziteni fognak. Legjellemzőbb erre nézve az, hogy az olasz-jugoszláv sajtóharc a merénylet óta elnémult, Franciaország továbbra is azon törekszik, hogy az osztrák függetlenség kérdésében az olasz- jugoszláv ellentéteket kiküszöbölje s olyan megoldási formát találjon, amely mindkét felet kielégíti. A politikusok már a gyakorlati kérdése* két tárgyalják. Uj tervek és javaslatok merültek fel mindkét részről s valószínű, hogy Barthou és Benes tervét komoly tárgyalás alá veszik. Hiro jár annak is, hogy Benes legközelebb Mussolinivel is tárgyal ezekről a tervekről. Már az a tény, hogy tervek merültek fel, biztosítéka a jó szándéknak és az őszinte békepolitikának s éppen ezért állíthatom —• fejezi be nyilatkozatát a jeles diplomata, — hogy a marseillei merénylet nem nő túl az egyéni tragédia jellegénél. A politikusokra gyakorolt hatása azt mutatja, hogy inkább épít', mint rombol a nemzetközi életben. A beavatottak azt is tudják, hogy ezt a nézetet nemcsak az emlitett diplomata vallja, hanem más jelentős tényezők is osztjákA horvát kérdés román megvilágításban Az Adeverul a merénylettel kapcsolatban vezércikket ir „Horvátország és a horvát kérdés cimen“. Röviden ismerteti a horvát nép történetét. A lap szerint Sándor király egy, országától távol, egy jószáncfeku, de hibásan megvalósított politika áldozata lett. A román nép — fejezi be cikkét az Adeverul — Jugoszláviának kívánja, hogy a nehéz pillanatokban találja meg azt a megoldást, amely függetlenségét és nemzeti egységét biztosítja. Moitft nyilatkozata a várható változásokról (Genf, október 11.) Motta, volt svájci szövetségi elnök kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a kettős merényletnek azonnal mutatkozó külpolitikai hatásai lehetnek. Az ő felfogása szerint csupán belpolitikai hatásokról lehet szó. yermekeink puháját olcsón, szépen festi, tisztítja CzinK,c™ I A Morning Post úgy látja, hogy a kormány napjai .meg vannak számolva, mert főként Stankovits régens határozott ellenszenvet érez a jelenlegi kormánnyal szemben. A lap azt is tudnivéli, hogy Krisztics tábornok katonai diktatúrát akar létrehozni. Egész Jugoszláviában, de különösen az olasz határon nagyon kényes a helyzet. Franciaország ellen az elkeseredés nőttön nő Jugoszláviában s Belgrádban szemére hányják a francia rendőrségnek, hogy Sándor király sértetlenül utazhatott Törökországba, sőt Bulgáriába is s Franciaországban már partraszállásakor megölték. A legszenzációsabb hirt a New Cronicle közli. Azt állítja, hogy a hadsereg Belgrád ellen készül vonulni, Négy tábornok is verseng, hogy magához ragadja a diktatúrát. Á királygyilkosságot a horvát vezérek szerint az önkényuralom idézte elő s a szemet-szemért, fogat-fogért elvet hangoztatják, amivel Radius meggyilkolására céloznak. Az angol lap Pál herceg emberiességétől reméli a jugoszláviai népek súrlódásainak elsimítását, de hangsúlyozza, hogy a hercegben nincsenek meg azok az uralkodói képességek, amelyek a meggyilkolt királyban megvoltak. A lap attól tart, hogy a katonaság kényszeríteni fogja a katonai diktatúra bevezetését és azt, hogy a minisztériumok élére tábornokokat nevezzen ki, akik Horvátországban feltétlenül rémuralmat vezetnének be. A jugoszláv külpolitika nem változik Belgrádban és egész Jugoszláviában mind élesebben kezd megnyilvánulni az olaszok iránti ellenszenv. Belgrádban olaszellenes mozgolódások vannak, Eszéken nagy tüntetések voltak Olaszország és Magyarország ellen. Leibach,,Vitéz L Sándor, az egyesítő“ névvel ruházta Söl a jugoszláv szkupcsina és szenátus az elhunyt uralkodót (Belgrád, október 11.) A szkupcsina és a szenátus csütörtökön délelőtt ünnepélyes gyászülést tartott, amelyen Sándor királyt pa- rentálták el s ünnepélyesen beiktatták az uj királyt és a régenstanácsot. A szenátus épületét fekete drapériákkal vonták be s az elnöki emelvény felett a meggyilkolt király feketekeretes képe függött. A 312 képviselő és 72 szenátor, kivétel nélkül feketeruhában jelent meg. A diplomaták páholyában megjelent a belgrádi diplomáciai kar s a karzat zsúfolásig megtelt a meghívott előkelőségekkel, a városok és vármegyék képviselőivel. Tomasits, a szenátus elnöke beszédében méltatta Sándor király erényeit háborúban és békében, hangsúlyozta, hogy halála nagy csapást jelent Jugoszláviára s bejelentette II. Péter király trónralépését. Valahányszor említette Sándor király nevét, a jelenlévők hangosan kiáltották! „Slava“, ami azt jelenti: „Üdv neki!“ Ezután Uzonovits miniszterelnök felolvasta Sándov király végrendeletéből a régensek kinevezésére vonatkozó részt. A régenseket a gyűlés hangosan megéljenezte, különösen Pál herceget, akinek ünneplése tíz percig tartott. A parlament tagjainak ünnepélyes eskütétele következett. A keresztények felemelt ujjal, a mohamedánok szívre tett kézzel esküdtek arra, hogy Jugoszlávia egységének és függetlenségének megőrzésén fognak munkálkodni. Végül beléptek a régensek a terembe és Tomasits szenátusi elnök kezébe letették az esküt. Az eskütételhez maguk a régensek fogalmazták meg a jegyzőkönyvet. Az ülés berekesztése előtt Pál herceg rövid beszédet mondott a régensek nevében, amelyben méltatta az elhunyt király erényeit és összefogó munkára hívta fel a nép képviselőit. A két parlament határozatot fogadott el, amelynek értelmében az elhunyt királynak Vitéz 1. Sándor, az egyesitő nevet adtak. Késik a Dubrovnik a földközi tengeri vihar miatt (Belgrád, október 11.) A' Dubrovnik cirkáló szikratávirón értesítette a jugoszláv hatóságokat, hogy a Földközi tengeren uralkodó nagy vihar miatt csak szombaton este érkezhe- tik Spalatóba. Emiatt a temetési szertartás programjában bizonyos változtatásokat kell eszközölni. A király holttestét azonnal vonatra teszik s csak tiz percig állnak meg a spalatói állomáson, hogy a hatóságok a bucsuszertar- tást elvégezhessék. Innen a vonat Belgrádba megy, ahol a konakban felállított katafalka két napig lesz közszemlére kitéve. A spalatói és zágrábi rövid felravatalozást tehát elejtették. Belgrádban 1935 április 9-ig, vagyis hathónapi időtartamra mély gyászt rendeltek el, hat hétre pedig a legszigorúbb gyász, amely Akinek elsőrendű gyümölcsfákra, rózsákra, díszcserjékre, évelőkre és szőlőoltványokra szüksége van, kérje az alanti hírneves cég a legnjabb árjegyzékét; Ambrosi, Fischer & Co. Aiud—Nagyenyed.
