Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-12 / 233. szám

JfW. ÉVFOLYAM, 133■ SZÁM. Kíitnujswa MBB— A irónSrökösI értesítik az uralkodó meggyilkolásáról (London, október 10.) A tizenegyéves Péter trónörökös éppen társaival játszott, mikor a sandroy intézet igazgatója telefonon értesült, hogy Marseilleben Sándor királyt meggyilkol­ták. Az igazgató elhatározta, hogy a herceggel csak szerdán tudatja a hirt. A kis herceg nyu­godtan lefeküdt szobájában, az intézetben a rádiót is leállították, hogy a rádió utján ne­hogy megtudja a hirt. A növendékeket a rossz időre való hivatkozással nem engedték haza, nehogy a városban megtudva a hirt, véletlenül elszólják megukat a herceg előtt. Egész Angliá­ban csak a sandroy intézetben maradt titokban a merénylet. A rendőrség az intézetet körül­vette, hogy a kis herceg életét az esetleges merényletek ellen biztosítsa, ma reggel az­után kellő tapintatosság mellett Péter jugo­szláv trónörökös tudomására hozták apja ha­lálát. A herceg rögtön a jugoszláv követségre ment. A hercog valószinüleg hazamegy, angliai tanulmányait megszakítja és magán­úton fog tanulni tovább. Ugyancsak e hírrel kapcsolatosan közük, hogy közben a királlyá kikiáltott herceggel szerdán reggel tudatták a szomorú hirt. A herceget azonnal Londonba vitték, ahol a Ritz szállóban találkozott nagyanyjá­val, Mária román anyakirálynővel. Mária királyné telefonon beszélt leányával, a meggyilkolt Sándor király özvegyével, aki ama kívánságát fejezte ki, hogy a kiskirály nagyanyjával utazzon Párisba. Mária királyné II. Petár királlyul szer­dán délntán két órakor indult el Pária felé. Az elhalt uralkodó személyisége (Belgrád, október 10.) A Rador jelenti: A belgrádi Vreme hosszú cikkben foglalkozik Sándor király személyisegével. Többek között igy ir: A nagy király legendám alakja meg­haladja történelmünk kereteit, amelyben mától fogva a legmagasabb és legjelentősebb helyet foglalja el és mély nyomot hagy a világtörté­nelemben is. A király történelmi küldetése véget ért, a végzete franciaországi látogatás, baráti és szövetséges államunkba, utolsó állo­mása volt egy dicsőséges hős életének. Mind­amellett, hogy kemény csapás ért uralkodónk halálával, Sándor király mint hős esett el a diadalivek alatt egy nagy nemzet lelkes éljen­zése közben, amely benne a lovag és hős meg­tel jesitőjét látta. Utolsó sikere volt, mely köré halála a halhatatlan dicsőség koronáját és mártirium fényét alkotja. Proklamálfák II. Petár trónralépéséi (BELGRAD, október 10.) A kormány proklamálta II- Petár király trónralcpését és a régenstanács kinevezését- Pénteken a jugoszláv parlament gyászülést tart, amelyen a trónra■ lépés és a régenstanács kinevezésének proklamálását helyben hagyja. A rendőrség, hadsereg és haditengerészet már le is tette az uj királynak a hüségesküt. Állami bizottságot alapítottak a temetés megrendezésére. A bizottság úgy rendelkezett, hogy a temetésig a szokásos időben mindennap Jugoszlávia templomaiban harangozzanak. A bizottság arról is intézkedett, hogy abban az időben, amikor Sándor király holttestét a Dub• rovnic hajóra helyezik, vagyis jugoszláviai időszámítás szerint szerdán délután 6 órától 5 percnyi időközökben este nyolc óráig Jugoszlávia minden városában ágyudörgésekkel tiszte­legjenek a halott király emlékének. A király temetése A Rador jelentése szerint a kormány szer­dán délelőtt foglalkozott a temetés kérdésével és úgy határozott, hogy Sándor királynak óriási nemzeti temetést rendeznek, amelyen Jugoszlávia valamennyi községe és városa képviselteti magát. A temetéssel és a gyásszal kapcsolatban Románia is megfelelő intézkedé­seket tett. A király mindig: félt a merény­lettől (London, október 10.) A Daily Herald rend­kívüli levelezője Sándor király egyik bizalma­sától azt az értesítést kapta, hogy a király állandóan várta, hogy merényletet követnek el ellene s mikor szófiai útjáról visszatért, a kö­vetkező kijelentést tette: — Valóságos csoda, hogy még visszatértem. A feleségének azt mondta, hogy ne utazzék vele, mert valószinüleg merényletet követnek el ellene, hanem menjen vonaton Francia­országba. Pál hercegnek elutazása előtt a kö­vetkezőket mondotta: — Most Belgrádban kell maradnod, amig visszatérek. Visszatérésem azonban nagyon két­séges, előbb-utóbb el forfnak érni a merénylők. Vigyázz az erszligra és tégy meg minden tőled telhetőt az ország érdekében. Az angol lap informátora azt is elmondja, hogy Sándor király már évek óta távol tartja családját Belgrádtól s úgyszólván megszakítás nélkül az olasz határ melletti Bledben lakott a királyi család, hogy minden eshetőségre készen legyenek. Tüntetések előzték meg a király­gyilkosságot A merénylet lefolyásának újabb részletet (Paris, október 10.) Az első pillanatok iz­galmában a hatóságok nem is tudták pontosan megállapítani a merénylet lefolyását. Ma már tisztábban látnak a kérdésben s a merénylet lefolyásának megállapítására nagy segítségül szolgál az is, hogy a filmhíradók számára hangosfilm fel­vételeket készítettek s ezek megörökí­tették a merénylet pillanatát is. A filmfelvételek és a szemtanuk vallomása alapján a következőképpen állapították meg a merénylet lefolyását. Négy óra után néhány perccel, a mi idő­számításunk szerint hat óra után néhány perc­cel érkezett Sándor király autója a marseillei Tőzsdetérre. Mikor az autó a téren megjelent, zajos kiáltások hangzottak: „Vesszen Sándor király!“ Többen fütyültek is. Erre a tömeg pisszegni kezdett, majd megtámadta a király ellen tüntetőket és szimpatiatüntetést rendezett a király mellett. Általános verekedés támadt. A közön­ség ököllel támadt reá a király elleni tüntetőkre s a verekedésbe a rendőr­ség is beleavatkozott. Ezt a pillanatot hasznláta fel a merénylő és a megszakadt kordonon keresztül kiszaladt. Mindkét kezében revolvert szorongatott, az egyik kezében egy huszlövetü ísmótlőpisztoly volt, a másikban pedig egy Maurer-féle ismétlőpisztoly. Először vaktában lövöldözött, majd felugrott áz autó lépcsőjére, balkezével megfogta az autó kilincsét, jobb kezével pedig nyolc-tiz lövést adott lé az autóban ülőkre. Négy golyó hatolt Sándor király testébe, ame­lyek átfúrták tüdejét és szivét. A sofőr hátrányait és félreütötte a Uj könyvek I 1. = lap, f. =* tűzve vk. = vászonkötés. Lej W hibrück: Akit a vére kerget, vk ............... 60— T.. . Dreiser: Carrie, drágám... 390 1., vk. ... 108— S ^ard Hoel: Szerelem a strandon, vk., 3001. 100— Zemplényí: Két szoba, hall .......................... 60— Boirough: Tarzán bestiái, f. 57’— lej, vk. ... 87— ílammét: Gyilkossággal kezdődik ................ 28— Lulofs: Az őserdő rab;ai, í. 45'— lej, vk. ... 72— Ibsen: Peer Gynt-Brand, vk. 400 lap............. 90— Broccbi: Meghódított élet, vk„ 330 1 .............. 93‘— Verona: Aki a szerelmet kitalálta, vk., 3701. 90— Ujváry—-Velledits: Magyar-francia, francia­magyar kéziszótár, vk., 600 1 ............... 150'— Nagy Lajos: Ktskunhalom, 230 1., f. 72'—, vk. 102— Malraux; Hóditók 45'— lej, 256 1., vk............ 72— „ Emberi sorsok, 3021. 102-— lej, vk., 126— S Cluj. - Postán utánvétlel. fiUO jl CS U C? Kérje az olcsó könyvek Jegyzékét merénylő kezét s emiatt érte az egyik golyó Barthont. Ekkor a kocsi mellett lovagló Piolet francia al­ezredes kardjával háromszor a fejére csapott a merénylőnek, aki ájultan esett az ucca köve­zetére. Ebben a pillanatban a kordonon belül több lövés dördült el, amelyek a király kíséretét sebesitették meg, igy George tábornokot is. Nagy zűrzavar kelet­kezett, a rendőrség fejvesztetten, vaktában kez­dett lövöldözni arra felé, ahonnan az utóbbi lövések elhangzottak s a rend­őrök sebesitettek meg több személyt a nézőközönség soraiból, igy többek kö­zött két asszonyt is. A" közönség pánikszerűen menekülni kezdett. Leírhatatlan fejvesztettség keletkezett. A sofőr teljes gázt adott az autónak s a prefektura felé vezette a kocsit, amivel végzetes hibát követett el, mert, ha a közelben levő egyik kórházhoz, vagy a mentőkhöz megy, Barthont esetleg megmentették volna. A hatóságnak az a feltevése, hogy a merénylők alapos terv szerint készítették elő tervüket s ők bérelték fel a király ellen tüntetőket, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék a készülő merényletről­A hivatalos jelentés szerint Calemen Petrus nem lett öngyilkos. A hatóságok jelentése sze­rint a francia alezredes össze-vissza verte kard­jával a merénylőt, azonban a merénylő halálát hivatalosan nem erősitik meg. A titokzatos merénylőt már egy­szer kitiltották Franciaországból TK merénylő személyazonosságát még biztosan nem sikerült megállapitni. Csak annyit tudnak, hogy negyven éves és hor- vát nemzetiségű. Útlevele hamis, úgyszintén a vizűm is. Ä zágrábi rendőrség azt a felvilá­gosítást adta, hogy Calemen Petrus névre nem állított ki utlevclet s a zágrábi francia konzulátus is hivatalo­san közölte az illetékesekkel, hogy soha sem adott ki ilyen névre vizumot. Újabb verziók szerint a merénylő útlevelét a zágrábi cseh konzulátus állította ki. Az útleveleken a következő pecsétek van­nak: A marburgi batárrendőrség pecsétje 1934 julius 26-ról. A spinnfeldi osztrák ha­tárrendőrség pecsétje 1934. szeptember ftţ&fc BIEl# 1 A FÜNSéCES ‘ PARIS t KÖLNI VS? J*Uu*y C5CJKÄLLÖ AJKPIROS ITd. WIAS5ZÄK E KIVÄLcTgyÁŰtMÄNVoTT&f imam mtwuvuciET-K H-iuuHAZAJt sukareií-jei,**»

Next

/
Oldalképek
Tartalom