Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-11 / 232. szám

10 Ktimujsm XVII ÉVFOLYAM. 252. SZÁM. Legalább tíz embernek kellett résztvenni a marselllei merényletben A merénylő zágrábi kereskedőt egy alezredes kardjával a földre sújtotta, de még a földön is tovább lövöldözött (Páris, október 9.) A Havas távirati iroda á következő hivatalos jelentést adta ki a mar- seillei merényletről: Sándor jugoszláv király a Dubrovnik jugoszláv hadihajón érkezett. iBarthouval egyidőben, aki a Colbert francia hadihajóval ment elébe. Érkezése alkalmából a legszélesebbkörü óvóintézkedéseket tették meg. A Dubrovnik hajót a francia flotta való­sággal körülvette, a hajó felett pedig hadire­pülőgépek keringtek. A vendégek a közönség­től elzárt légi kikötőben szálltak partra, fran­ciaországi időszámítás szerint délután fél négy órakor. Sándor király mellett az autóban Bar- ţhou foglalt helyet, vele szemben ültek George tábornok, a francia vezérkar helyettes főnöke, aki a január 1-én nyugalomba vonuló Wey- gandnak lett volna az utódja, fovábbá egy iraneia tengernagy, valószinüleg Berthelot, nevét még biztosan nem tudják. Az automobil pontosan délután 4 óra 10 perekor érkezett a íparseillei tőzsdetérre, ahol mintegy húszezer főnyi közönség várta. Mikor az automobil Odaérkezett, a rendőrsorfalat áttörte egy jól megtermett középkorú férfiú, felugrott az autó lépcsőjére és több lövést adott le a beun- ülőkre. Á jugoszláv királyt két lövés találta, egyik a hasába fúródott, a másik a szi­vét érintette. Barthou külügyminiszter csuklója felett sebe­sült meg. a golyó a karját eltörte. Megsebesült George tábornok, a francia tengernagy, egy jugoszláv tábornok, a soffőr s a közönség kö­zül többen. A merénylőt Piolet nevű alezre­des a kardjával ütötte le a kocsiról. A tömeg rárohant a merénylőre s a rendőrök csak nagynehezen tudták egy kioszkba vinni, ahol csakhamar meghalt. A rendőrök közül is kettő súlyosan megsebesült, valamint a nézők soraiból három személy is. A sebesült soffőr az autót továbbvezette a prefektura felé. Sándor király még mielőtt megérkeztek volna a prefekturára, meghalt, Barthoun operációt akartak végrehaj­tani, de a 73 éves külügyminiszternél szivgyengeség állott elő és szivszélhü- dés következtében meghalt. Meghalt George tábornok, a francia tenger­nagy és a jugoszláv tábornok is. Egy merénylő, vagy tiz merénylő? A merénylőnél május 30-án kiállított jugo- 4jdiv útlevelet találtak, Calemen Petrének hívják, kereskedő, aki 1899 szeptember 20-án született Zágrábban. A francia határt szeptember 28-án lépte iát Văilor bősnél. Amikor Calemen Petre lőtt. a közönség körében óriási izgalom támadt 3 ezért s rendőrség most sem tudta megállapítani ponlo- fflB, hogy a merénylet tulajdonképpen miként folyt le? Valószínű a feltevés, hogy a merénylő nem egyedül követte el tettét, hanem legalább tizen követték el. Ezt a feltevést megerősíti az a tény is, hogy a közönségből és a rendőrök közül is többen megsebesültek, amiből arra következtetnek, hogy a merénylő társai a merénylet pillanatában riadalomkeltés céljából elkezdtek össze-vissza lö­völdözni. Állítólag több mint busz lövés dördült el. Újabb jelentések szerint a soffőrt is kihall­gatták, aki ötször látta lőni a merénylőt. Újabban hivatalosan cáfolják Berthelot tengernagy meg­sebesülését. (Bukarest, október 9. Eador.) Piollet alezre­des, a 141-ik gyalogezredből, aki az autó balolda­lán lovagolt a következőket mondta el: Amikor az autó a tőzsde elé érkezett, észre­vettem, hogy egy egyén kilép a tömeg soraiból, kikerüli a járda szélén álló titkos rendőrt és lovam előtt hirtelen felugrik a kocsi lépcsőjére. Meg­fordítottam a lovamat, de már nem tudtam meg­akadályozni, hogy a merénylő tettét végre ne hajtsa. Felemelte karját és néhány lövést adott le a királyi autóra. Erre kardommal kétszer a tettesre sújtottam, aki a földre esett. A merénylő még a földről is folytatta lövöldözését és többeket megsebesített, igy két titkosrendőrt és egy asszonyt, aki a nézők soraiban állott. A sofőr revolvert rántott és rá­lőtt a merénylőre, akire e pillanatban rárontottak a rendőrök és a lovas csendőrség kordona dacára, a tömeg egy része is. Csak nehezen tudták a me­rénylőt a tőzsde egyik kioszkjába szállítani, ahol néhány perc múlva meghalt. Megdöbbenés az egész világfon A marseillei merénylet az egész világon nagy «Megdöbbenést és izgalmat váltott ki. A párisi an­gol nagykövet azonnal telefonon értesítette az an­gol királyt a történtekről. A félhivatalos angol Reuter ügynökség szerint londoni diplomáciai kö­rökben még nem tudják milyen belpolitikai ha­tásai lesznek Jugoszláviában a merényletnek, a külpolitikai hatásra vonatkozólag sem bocsátkoz­nak még találgatásokba. Az angol közvélemény­ben mély benyomást keltett a merénylet, Az An­gliában tanuló tizenegyéves jugoszláv trónörököst YfiÁg nem értesítették a történtekről. Rómában a lapok külön kiadásban közlik a marseillei merényletet. Egyöntetűen megállapít­ják, hogy a merényletnek komoly befolyása lesz a politikai viszonyokra és a nemzetközi helyzet to­vábbi kialakulására. Különösen a horvát kérdést feszegeti az olasz sajtó. Parisban a gyász hatása leírhatatlan. A hol­napi napot általános gyásznappá deklarálták. ! A kormány egy hónapig tartó nemzeti gyászt rendelt el Barthou halála miatt, amely vonatkozik az egész hadseregre és tengerészeire. Barthounak nemzeti temetést rendeznek. Lebrun köztársasági elnök ás felesége Herriot társaságában a merény­let hirét tud túl adó első jelentések után elutaztak Marseülebe, Mária királynét értesítik (Páris, október 9. Rador.) Mária jugoszláv királyné, alti vonaton tartott Páris felé, mikor a merénylet történt Besanszonnál tudta meg a fran­cia kormány egyik megbizottjától 18.26 órakor, (romániai időszámítás szerint 8 óra 26 perc), férjének halálhírét. A megtört királynét megin- dultan állották körül kíséretének tagjai, akik mindannyian zokogtak. A királyné azonnal meg­szakította iáját, kiszállt Bcmnszonbcm és szerdán reggel utazik Marseülebe. A jugoszláv kormány és a királyaié rendele­tére Sándor király holttestét a Dubrovnik cirká­lón ugyanazon, amelyiken a király Franciaor­szágba érkezett, szállítják Jugoszláviába. Borszéki Borviz Lejiitalesebb ásványvíz. Fölerakata Pascü -nál, főposta mellett Állandó friss töltés Kagy üveg 11 lej* Â tizenegyé vés Péter trónörökös lesz az új uralkodó (Belgrad, október 9.) A király meggyilko­lásának hire rendkívüli izgalmat keltett a ju­goszláv fővárosban. Részletek azonban hiá­nyoznak, mert este %8 órakor budapesti jelen­tés szerint Jugoszláviából a külföldi telefon- forgalmat kikapcsolták és csak hivatalos be­szélgetéseket folytattak. Jugoszláv követsége­ken azt mondják, hogy a trónörökös kérdésben nem lehet félreértés, mert az 1925. évi alkőt- mány értelmében a 11 éves Péter trónörökös a jogszerinti uralkodó. Miután a király kis­korú, a régenstanács összeállítása vált idősze­rűvé. E kérdés körül zavarok lesznek. A ré­genstanács egyik tagja a királyné lesz, aki vagy maga nevezi ki a régenstanács többi bét tagját, vagy pedig elismeri a minisztertanács illetékességét. Egy uralkodó, ©ki ellen három ízben követtek el merényletet Sándor jugoszláv király 1888 december 17-én született, Karagyorgyevics Péter király­nak ifjabbik fia volt. Az 1912—1913-i balkáni háborúban ő volt a szerb hadseregek főpa­rancsnoka. A szerajevói merénylet előtt, 1914 junius 24-én betegeskedő atyja ideiglene­sen reá ruházta az uralkodói jogokat. A had­üzenet után átvette ismét a szerb hadsereg főparancsnokságát és mikor atyja az 1915. évi vereség után menekülni volt kénytelen, ő is elkísérte. 1916 augusztus 29-én a DrayuUn ez­redes vezetése alatt szervezett tiszti összeeskü­vés tagjai merényletet követtek el ellene. A trónra 1921 augusztus 16-án került, Péter ki­rály halála után. 1921-ben ismét bombamerény letet követtek el ellene a bolsevisták, de sér­tetlen maradt. 1922 junius 8-án kötött házas­ságot Marioara hercegnővel, Ferdinand király leányával. • •«* i Sándor jugoszláv király katonai és politi­kai erényeit gyakran méltatta a világsajtó. Sándor király mindig hangoztatta, hogy a bé­kének a barátja és a béke jegyében utazott el nemrégiben Marioara királynővel Szófiába, ahol nagy ünneplésben részesítették. Most Pa­risba készült, A francia lapok nagyjelentősé­gűnek tartották e látogatást, mért egybeesett az olasz-francia tárgyalások sikerrel biztató folytatásával. - -------•• ­mnntnniff‘ff**““*,B“*‘ăIA**Jut<> LEGÚJABB Titalescu elvállalta a külügyminiszterséget (Bnkarest, október 9.) A Rador jelenti: Ti- tulescu a marseillei merényletre való tekintet­tel elvállalta a külügyminiszteri tárcát és már le is tette az esküt a királynak. Zilahy Lajos: Valamit visz a viz. Uj Zilahy propagandakötet. Ára 57 lej egészvászonkötésben, Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivata­lában Cluj, Baron L. Pop ucca. 5. sz, alatt. ‘Vidékieknek a pénz és 10 lei előzetes beküldése esetén azonnal szállttiuk. Nyomatott a kiadótulajdonos LAPKIADÓ fí.-T- nyomdájában. Genzuraf,

Next

/
Oldalképek
Tartalom