Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-10 / 206. szám
pvisel őház Hétfő, 1934. szeptember 10, — Arm 4 *®J BUDAPEST V íRura iKwtsîS ptStltS te tramcnr No. 24.25$—1027. F.15fl*»lésl árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, »egredévrc 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.50 penge. Egye» számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 206. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ E.1DCB. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: GtoJ, Baren L. Fop ucea 5. szám. Telefon: 508. — Lev étűim: Cluj, postafiók ISI. szám. Kéziratokat senkinek sett* küld vissza ée nem Is őriz meg a szerkesztőség Analfabéták Magyarországon és - nálunk BRATI WU Dlltll m cenzura ©s osf romá ll<a pót ©Hei» l»©sz©li Ara«lon Pár Szó at Efisebbségelcről és arról, ltot]y szerinte paraszfjobbágység van Magyarországon (Arad, szeptember 8.) A liberális pártnak kongresszusa, népgyülése volt Aradon s Bratianu Dinu pártelnök mondott beszédet. Szavait a határmenti lakossághoz intézte s igy kijelentett annyit, hogy a kisebbségeket nem jó üldözni- Do beszélt n parasztság felemeléséről s olyan szavakat mondott, hogy Magyarországon a paraszt jobbágysorban él. Bratianu Dinu nem volt diplomatikus e szavak megválasztásában s elfeledte a beszéd hevében, hogy hol beszél. Mert az aradmegyei román lakosság nagyon jól tudja, sokkal jobban nála, hogy Magyarországon milyen a földműves sors. Bratianu Dinu talán nem tudja, hogy Magyar- országon a paraszt szó fogalma is egészen mást jelent. A pártelnök beszédéről ezt jelentik: Szombaton délelőtt tartotta kongresszusát az aradmegyei liberális pártszervezet. .Bratianu Dinu pártelnök beszédében elmondta, hogy a kormány gondoskodásának ki kell terjednie a határvidék lakókra is. — Nem szabad üldöznünk a kisebbségeket — mondta, — Romániában a föld a parasztoké, mi felosztottuk a földet, Magyarországon a parasztok még ma is jobbágysorban élnek. Megadtuk az általános választói jogot és likvidáltuk a mezőgazdasági adósságokat. Még két Á nemzeti parasztpárt. vezetőségének tagjai összegyűltek Bukarestben, hogy a program- átalakító ülést megtartsák. Ezen az ülésen a beisö ellentétek kifakadnak ugyan és letárgyalják, de úgy látszik a Maniu és Vaida közötti személyi ellentét elintézhetetlen. Nincsen béke A nap folyamán kifejtett minden erőfeszítés dacára nem sikerült előzetes megegyezést létrehozni Maniu és Vaida között. Sem Vaida, sem Maniu nem engednek, mindegyik megmarad álláspontja mellett. Nagyon valószínűtlen, hogy a végrehajtóbizottság vasárnapi illése előtt valami változás történjék ebben a helyzetben- Ilyen körülmények között ez az ülés drámai lefolyásúnak és történelmi jelentőségűnek Ígérkezik a román politikában. Ami Mihalachet illeti, el van határozva, hogy a végrehajtóbizottságban keresztülviszi a programvál* oztatásokat. Mihala ehe Maniu védelmében A nemzeti parasztpárt regáti szervezeteinek mai kongresszusán Madgearu tartott elődolog kell: jobb gazdasági helyzet és becsületes közigazgatás. Mi az erkölcsöt akarjuk ott bevezetni. A nemzeti parasztpárt erre nem képes, mert igen sok nemtisztakezü embere van. — Kormányunk kétségbevonhatatlanul becsületes kormány, miniszterelnökünk intelligens ember, akinek óhaja, hogy jót tegyen és jól dolgozzék- Énnekem, mint a párt elnökének, szabadabb a szám és a kezem, tehát én a dolgokat kereken megmondhatom: a kormány az ország nyugalmára törekszik és törvényt fog hozni, amely biztosítsa ezt a nyugalmat, ugyanakkor mi kérjük: szüntesse be az ostromállapotot és a cenzúrát. A kormány viseli a felelősséget az ország nyugalmáért, de tudomást kell szereznie a mi óhajunkról is. Délben bankett volt, mely után Bratianu Nagyváradra utazott. Kérdés, hogy miért mondotta Bratianu ezeket a szavakat a cenzúráról, ostromállapotról. Négyszemközt nem sikerült Tatarescuval megállapodásra jutni? Mindenesetre érdekes és nem lényegtelen, hogy a kormánynak még a pártja is soknak találja a cenzúrával és ostromállapottal való kormányzást. adást a helyzetről, majd Mihalache beszélt—■ Bízzuk a központi pártvezetőségre — mondotta, — a pártprogramot. Ami a módszert és a követendő utat illeti, a legteljesebb mértékben egységeseknek kell ezirányban lennünk. •— Mi megcsináljuk a parasztállamot és megengedjük a doktrinereknek, hogy, később majd definiálják azt. Tiltakozott a Zeletzky-ügyben elkövetett hamisítás ellen és védelmébe veszi Maniu Gyulát, aki régóta túlnőtt egy pártnak a keretein és az ország történelmének kiemelkedő alakja lett. Majd Vaidát dicséri, aki lovagia- san intézte el Maniu rágalmazóit. A nemzeti- parasztpárt teljes egészében szolidáris volt elnökével, Maniu Gyulával és követeli, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja meg a hamisítás ügyét. Mihalache végül javasolta, hogy a regáti pártszervezet elnökévé válasszák meg Luput, ami egyhangúlag meg is történt. Végül Lupu beszélt és hangsúlyozta teljes szolidaritását Mihalacheval. Az îndreptarea a magyarországi analfabétizmus adataival foglalkozva, furcsa s elfogultságában a valóságnak meg nem felelő megállapításokra jut. Azt állítja, hogy a magyarság „múltjához híven“ most is tudatlanságban igyekszik tartani a nemzetiségeket. Ugyanakkor elcsodálkozik, hogy a mai Magyar- országon még mindig mennyi az analfabéta. Nem akarunk a magyarországi kultúrpolitika íogadatlan prókátorainak felcsapni, de miután a támadás általában a magyarság ellen irányul, mi is találva érezzük magunkat s éppen ezért a hivatalos jellegű Magyar Statisztikai Szemle egyik legutóbbi számából adatokat közlünk, hogy az Indreptarea-nak a magyarság ellen irányuló támadásait kellő értékére szállítsuk le. A nagynevű magyar folyóiratban dr. Thirring Lajos, az igen fejlett magyar statisztikai tudomány egyik legjelesebb képviselője alapos cikkben foglalkozik a magyarországi analfabétizmus területi képével. A cikk az 1930 december 31-én tartott népszámlálás adatait dolgozza fel és ezek szerint az említett napon a hat évnél idősebb lakosság 9.6 százaléka volt analfabéta. Az analfabéták arányszáma az 1920. évi népszámlálásnál még 15.2 százalék volt, ami az analfabétizmus 32-8 százalékos esésének felel meg. A legműveltebb vidék a nyugati liatávmente s az analfabétizmus fokozatosan nő Kelet felé. A legnyugatibb megyében, Sopronmegyében a lakosságnak csak 4.1 százaléka analfabéta, Inig a legkeletibb Szabolcs—Ungmegye szegénysorsu lakosságának húsz százaléka még mindig analfabéta. A keleti részek művelődési előhaladását rendkívüli mértékben hátráltatja a tanyarendszer s ehhez csatlakozik a már említett Szabolcs— Ungmegye szegénysége is. Ezeken a részeken még a városok között is van olyan, amelynek több mint fele a tanyákon lakik. Természetesen az analfabétizmus leküzdésére a legnagyobb erőfeszítéseket tették. Például Hódmezővásárhely határában 37 tanyai iskola működik, Debrecenben pedig 34. Néhány érdekes adatot ragadhatunk ki a gazdag adathalmazból. Például Csongrád- megyében a tanyai lakosság analfabétizmusa egy hajszállal kisebb, mint a falvakon lakóké■ Hódmezővásárhelyen, ahol már 1919 előtt is 36 tanyai iskola működött a tanyákon, az analfabétizmus csak 8.8 százalékot ért el, míg a városban lakó, szintén mezőgazdasággal foglalkozó embereknek 10.3 százaléka analfabéta. Még van egy pár ilyen kivételes jellegű város és falu, amiből a cikkíró azt a következtetést vonja le, hogy a tanyai iskolázás további fejlesztésével, természetesen nagy áldozatok árán, a tanyai népesség analfabétizmusát is le lehet küzdeni. A városok közül Sopron áll a vezető helyen, 2.5 százalék analfabétizmussal, utána következik Kőszeg 3 százalékkal, majd Budapest 3.3 százalékkal. Ezekben a városokban ezt az egészen lényegtelen százalékarányt a faluról bejövő cselédek, napszámosok és olyanok teszik ki, akiknek szellemi fogyatékossága nem enr Maniu nem foékiil Vaidával
