Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-09 / 205. szám

6 KUETlUjSKG XVII. ÉVFOLYAM■ 205. SZÁM­KERESZTUR és RADIMOT Kél erős vára 'van már az erdélyi magyar földművelésnek — \ keresztúri gazdasági iskola meglepő, gyors iramú fejlődése (Kolozsvár, szeptember 7.) Az impériúm-változás őta a Romániába szakadt magyarság legnagyobb kér­désévé az ifjú nemzedék elhelyezésének ügye lett. A századforduló tájékán mind erősebben érvényesült az a gondolat, hogy minél több magyar ifjút kell nevelni szellemi pályára. Ennek a gondolatnak a jegyében sorra születtek a középiskolák, fejlesztették a főisko­lákat és ezek évente ezreit bocsátották ki a diplomás ifjaknak. Sajnos, az Imperium megváltozásával ez az irány­zat teljes csődbe jutott. A magyar kisebbségi élet szó moru tünete, hogy a szellemi pályára nevelt ifjaknak nagyon kis százaléka tud elhelyezkedni, vagy olyan egzisztenciát teremteni magának, hogy jövőjét bizto­sítsa, Ennek hatása alatt újabban mind elevenebb les* az a mozgalom, hogy a magyar ifjúság menjen gya­korlati pályákra. Könnyű ezt mondani, de a gyakorlati pályák ér­téke is rendkívül kérdéses és méltán vitatható, mert gazdasági életünk a válság szennyes árjában fuldok- lik. Ez a körülmény nagy tétovázást idézett elő a pá­lyát választó ifjak elhatározásában. A századforduló tájékán uralkodó eszme, hogy a magyar szellemi osztályt kell fejleszteni, bizonyos te­kintetben végzetes hatással volt az őstermelés fejlődé­sére és a falu életére. A falusi élet és a gazdálkodás lenézettekké váltak. Nem volt valami nagy dicsőség mezőgazdasági iskolákat végezni és nagyon kevesen ambicionálták, hogy bármilyen főiskolai végzettséggel visszatérjenek az ekeszarvához. Sajnos, ez a baj most, hogy kisebbségi sorsba jutottunk, valóságos átkává vált az erdélyi magyarságnak. A főid és a falu megbecsülése minden nemzet fenn­maradásának előfeltétele. A város felszívja, megörli és megemészti az őserőket! Ha nem volna falu, rövi­desen a város nemcsak számszerűleg pusztulna el, ha­nem szellemi értékében is végzetesen zuhanna. Ez az Igazság ma már általános érvényűnek mondható, hi­szen kimondottan ipari államokra is áll. Németország egész jövendő életét a falu utánpótlásának erejére alu- pitja és minden törvény és rendelet ennek az üdve- zitő gondolatnak a jegyében születik meg. Mennyivel inkább életszükséglet tehát a falu és a föld megbecsülése őstermelő államra nézve! De meny­nyivel fontosabb még ennél is egy olyan kisebbségre nézve, amelyik nyolcvan százalékában földmivelőkbő! áll. Hiába próbálunk nemzeti fennmaradásunk bírála­tánál erőket túlértékelni és hiába próbáljuk a földet és a falut lebecsülni, hogy ezen a földön évszázadok múlva is lesz magyar, az csak a falunak ég a földnek lesz köszönhető. Az eszméknek és igazságoknak fejlődniük kell. Nem szabad berozsdásodott kerekeken forgó gondola­tokat a közvéleménnyel elfogadtatni. Azok, akik arra hivatottak, hogy vezessék az erdélyi magyarságot és elhivatottságot éreznek magukban arra, hogy a ma­gyarság jövendőjét megalapozzák, nyíltan és bátran hirdessék: Hiszem és tudom, hogy azoknak, akik igy gondol­koznak, végtelen ötöm, hogy most már gazdasági isko­láink vannak. Igen iskoláink, többes számban. Talán felesleges szószaporitásr.ak látszik ezt igy kihangsú­lyozni, de aki tisztában van azzal, hogy a romániai magyarság legfontosabb és legértékesebb iskolái a jö­vőben a gazdasági iskolák kell, hogy legyenek, megérti, mit jelent a második iskola alapítása. A széketykercszturi unitárius gazdasági Iskola után most a Ibin. Kai. Egyházmegye nyitja meg a radnóti Rákóczi-vár kapuit, hogy a Székelyföld és Mezöség magyarjai azon tetődulva olyan harc' fegyxerekre te­gyenek szert, amelyek a földet legjobb termésre kény­szerítik. Úgy érzem, a magyarságnak kevés olyan öröm ünnepe volt az eimult tizenöt esztendőben, mint amikor a székelykereszluri gazdasági iskola megnyílt. Es nagy örömünnepünk lesz az a pillanat, amikor a rad­nóti gazdasági Iskolában hivatalosan megkezdődik a munka. Vannak kétkedők és vannak hitetlenek, olyanok, akik nem bíznak az iskolák fejlődésében. Azoknak, akik a radnóti iskola kapunyitása előtt ilyen gondola­tokkal eltelve, lekiesinylöleg nyilatkoznak erről a2 ese­ményről, csal egyet sajnálunk; nézzék meg a keresztúri gazdasági Iskolát! Ennek fejlődése az utolsó időkben olyan mértékben ível felfelé, hogy az minden magyar embert boldog és jóleső érzéssel tölthet el. Beszéljenek különben erről számok és adatok, hir­dessek ezek a keresztúri iskola dicsőségét és mutassák meg a radnóti iskolának az utat, amelyen haladni kell. A keresztúri gazdasági iskola mustármagból nőtt terebélyes fává. 1931-t-tn másfél hold területen gazda­godott. 1333 ben riiár tiz holdja volt és 1933 óta már szép, ötvenholclas bir.'kon folyik a tanulók oktatási De milyen birtokon? Olyan birtokon, amelyiket rész­ben nárom év alatt íifek termővé. A tanulók keze- munkajával tíz hold csaknem hasznú*hatatlan beiket telkesitettek, Ma szederindás, fhzfatuskoş berek helyén gyönyörű lucernás és kövér szántóföldek vannak. Az iskola majorja előtt gyönyörű székely kapu fogad, a Magyar Fart országos elnökének 4.« egy szomszédos földbirtokosnak az áldozatkészségéből. Mindenütt gyönyörű rend és ragyogó tisztaság. Ds nemcsak a külső szép. A munka Is mi a gazdaságban folyik értékes es alig í-'becsülhető, ha ismerjük a .Szé­kelyföld gazdasági viszonyait. Igazolja ezt néhány számadat! Az őszi búza átlagtermése idén holdank';;’ 11 mázsa volt. A tavasz buza 722 kilót adott katasztri lis holdanként. Az a:pia 1262-öt, a zab 1289 kilót adott egy holdon. Az iskola kiváló igazgatója, rtr. Nlg.v Endre reméli, hogy a kukorica 22 mázsát fog adni ho1- danként. A gazda?ág ál'attenyésztési munkája sem marad el a növénytermelés mögött. A teheneit 40 kilón felüli borjakat ellenek és a borjak E hetes korban mór egy mázsások. Közelebbről adott el a gazdaság egy 375 kilós sertést. Ha még rr fgemV'iük, hogy van az iskolának minta baromfitelepe, méhese, kertészete és faiskolája talán sikerült bili í ny képet nyújtani arról, hogy mi ma a keresztúri gazdasági iskola. Hálátlanok lennénk, ha elhallgatnék, tégy d’. Nagy Endre munkája, a lenn­tartó unitárius egyház áldozatkészsége mellett legna­gyobb része Elekes Dénes gondnoknak van, hogy a ke­resztúri iskola ide fejlődött. Amit eddig előadtam, tulajdonképpen a keret ahhoz a munkához, ami Kerésztubon folyik. A munka évröl- évre fejlődik. Eisö évbér harmincnégy tanuló volt, azután negyvennégy, majd hatvannégy. Az idén úgy rendezkednek be, hogy nyolcvan tanulója lesz az isko­lának. A rendszeres oktatáson kívül az iskola sok tanfo­lyamot rendezett. Eddig több mint hetven tanfolyamot tartottak az iskola megszervezésében és a tanfolyamo­kon több mint nyolcezer ember vett részt. Szinte elkép­zelni sem lehet annak a következményeit, hogy egy nyolcezres tömeg megismerkedett a mezőgazdálkodás haladottabb eszméivel. Az elmondott dolgok csak egészen vázlatosan és nem érdeme szerint jellemzik a keresztúri iskola je­lentőségét. Igazi jelentősége áldó szellemként szállta meg a székely rögöt., A székely gazdák már a lábon álló nemes gabonából lejegyzik a termést vetőmagul és vásárokon, ünnepnapokon személyesen győződnek meg arról az iskola gazdaságában, hogy mit lehet elérni tu­dással? Most, amikor büszkén és boldog lélekkel mond­hatja az erdélyi magyarság, hogy immár gazdasági iskoláink vannak, Keresztur adjon példát Radnőtnak, Radnőt vegyen példát Kereszturtól, keljenek nemes versenyre a jóban, minden erdélyi magyarok javára. linden reggel fiatalabb Próbálja ki ezt a receptet még ma este Ennek a csodálatos felfedezésnek köszönhető hogy ráncait élt n ettieti és bőre visszanyerheti fia, talos szépségét. A tud mány előtt már régóta ismert, hogy a bőr ráncoscdását b zonyos éltető anyagok eltűnése idézi elő Ezek a csodálatos anyagok most újra előálüí- batók „Eiocei“ tormában, prof. Dr. Stejskal wieni egyetemi tanárnak ebben a csodálatraméltó készít­ményében. A Tokaion Crérae r zsaszinü bőrtápszer­ben, ebben a híres pilisi krémben most „Biocel“ van. Ennek b.iszn Irtával a ráncos bor gyorsan meg­fiatalítható, — a hervadt teint fris;, tiszta és fiata­lossá tehető. Próbálja ki ma este a Tokaion Créme bőrtáp­szert. Már h ónap reggel meglepő külömbséget fog megállapítani. NappaTa használjon fehér lokálon Créme bőitápszert (zsirtalant). Egv havi h -iszriá at mán legalább 10 évvel fiatalabbnak fog kinézni. Az eredményért garantálnak, vagy pénzét vissza­kapja. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és iliatf-zcitártán. Uj. mérsékelt árak: Tokaion Créme, teher ó0‘— lejtől, Tokaion Créme börtapszer, rózsa­színű 00— lejtől. — A fötinnepi istentiszteletek rendje a Ferdinand király úti nagytemplomban cs pótimaházban. Vasárnap, szeptember 9-én reggeli ima 6 órakor, esti ima 7 óra­kor. Hétfőn, szeptember 10-én reggeli ima fél 8-kor, muszaf fél 10-kor, mincha d. u. 5-kor, maariv este 7-kor. Kedden, szeptember 11-én reggeli ima fél 8-kor, muszaf fél 10-kor, mincha d. u. 5-kor kezdődik, min­denkor a megerősített énekkar közreműködésével. Az ünnepi beszédeket dr. Weinberger Mózes főrabbi mond­ja, úgy a főtemplomban, mint az imaházban. A templom gondnoksága felhívja a templomlátogatók figyelmét arra, hogy imaszék-jegy nélkül Ros-Hasono, Jóm Kippur és Szukketh napjain senkit sem engednek De a templomba Dr. Szász Ferenc. Csak Jibó Lajos: A búzát azért learatják Zsigray Julianna: Kristály muzsika Zsfgray Juliána : Szűcs Mara házassága Majthényi György: Arany Málinko Gosztonyi Adám: Horoszkóp D^né Lengyel Laura: A császár udvarában Székely Tibor : Mátyás tér—Rózsadomb Székely Tibor; Örök szövetség Dénes Gizella: Tavaszi buzavetés Vidékieknek 70 lej előre be­li iiídve, szállítás azonnal. kötetenkint a MAGYAR REGÉNYEK !! sorozata ÎÎ Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában. Kolozsvár, Báron L. Pop ucca 5 sz. Lei Babay József: Vándorlegények „ „ Istenem, igy élünk „ Menekülj a szerelemhez Kosáryné: Egy hordó bor „ Alom Matolcsy Andor: Ellenség Falu Tamás: A halottak is élnek Burányi Miklós: Dávid és Góliát lf>0 lejen felüli rendelésnél portót nem számítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom