Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-07 / 203. szám

XVIL ÉVFOLYAM' 203. SZÁM. 6 KuiTiUjsm I az, hogy Kolozsvárott nem az eredeti, kezdet­leges formájában került színre Bánk, amelyet Katona maga is „gyönge kísérletinek tartott s amely eddig a legszorgosabb kutatás dacára sem került elő, hanem a Bárány Boldizsár „Rostá“-ja nyomán átdolgozott s nyomtatás­ban is megjelent alakjában; a valóság az, hogy a kolozsvári előadás előtt már játszották Bánkot Kassán is egyszer és talán Pécsen is ugyanebben az átdolgozott formában, nem kellett tehát Egressy Gábornak penészedő Írá­sok között kutatnia, hogy Bánkot fölfedezze. De ez nem csökkenti az Egressy Gábor érde­mét, sőt növeli tiszteletünket bátorsága iránt, mert egy olyan müvet mert a saját felelőssé­gének hangsúlya mellett szinpadra vinni, amelyre a közvélemény közönye már kimondta a halálos ítéletet. Meggyőződése dacolt a kö­zönség döntésével. S az sem csökkenti érdemét, hogy Kassán, esetleg már Pécsen is kísérle­teztek az előadással, mert hiszen azok az elő­adások nyom nélkül vesztek el az észrevétlen- ségben. A Bánk színpadi karrierje és irodalmi ép tékelésónek kiinduló állomása az a száz év előtti előadás volt. Halottaiból 1834 szeptem­ber 6-án támadt fel ez a lenézett irás, amely ről később kiderült, hogy a leghatalmasabb ma gyár nemzeti dráma. Szigligeti is elismeri, hogy Bánkot Kolozsvárnak köszönheti a ma. gyár irodalom s Ferenczi Zoltán szerint is „az 1834-ben Kolozsváron tartott előadás vetette Bánk bánra az első fényt, mely csakhamar el­árasztotta egész hazánkat“. Azt hitték sokáig, hogy ezen az előadáson a „jutalmazandó“ Eg­ressy Gábor játszotta Bánkot. Ez tévedés. A szereposztás ez volt: Bánk — Lendvay Márton, Petur — Szentpétery, II. Endre — Szerdahe­lyi, Gertrud — Széppataki Johanna, Melinda — Déryné, Tiborc — Szilágyi, Mikhál — Ud­varhelyi, Biberach — Éder, Izidora — Éder Lujza, Simon bán — Kubay, Ottó — Egressy Gábor. A kolozsvári előadásról megemlékezett a Pesten megjelenő Honmüvész is: „E jelen da­rab szerzője helyesen találta el a feltűnő ka­raktereket s nálunk, hol csak középszerű ere­deti darabot is oly gyéren Írnak, egy marad a jobbak közül.“ Fukar kezekkel méri az elis- merést a névtelen tudósitó, mégis ez az első megnyilatkozás, amely Bánk előadásáról szól. Talán már ennél az első előadásnál meg is szakadt volna a Bánk színpadi pályafutása, ha Egressy Gábornak kedvét szegte volna a fitymáló közöny, a vállvonogató meg nem ér­tés. De ez a fanatikus komédiás nem nyugo­dott. Hóna alá vette a darabot, felvitte Bu­dára s néhány hónappal később, 1835 február 27-én már az ottani színkörben adatja elő s szem- és fültanuk állításának feljegyzései sze­rint a budai közönség nagyon melegen fogadta a darabot. Amit az is bizonyít, hogy az elő­adást megismételték. A kritika azonban még mindig nem irgalmazott Bánknak. Fölénye­sen írja a Honmüvész a budai előadás után: HAROLD LAMB: Dzsisi^íz kháti, a világ: császára A Góbi-sivatag vigasztalan, kietlen ho­mokján 700 évvel ezelőtt egy kis nomád­gyermek pillantja meg a napvilágot. Földön­futó, mint egész fajtája. Ez a gyermek Ta- mudzsini a későbbi Dzsingiz khán, a világ- történelemnek legnagyobb rejtélye. Katonai és politikai lángész. Stratégiai géniusza tün- döklőbb, mint Napóleoné ; alkotásai hosszú­hosszú ideig túlélik. Titokzatos mint ember, relytélyes mint uralkodó, misztikus mint min­den keleti ember. Egy-egy megmozdulására virágzó, nagy, legyőzhetetlen birodalmak omlanak össze: Kína, Perzsia, India, Orosz­ország egymásután illeszkedik a mongol dia­dalszekereket követő rabszolgák végelátha­tatlan sorába. Megjelenése és eltűnése olyan, mint a lángoló üstökösé: váratlanul jő, meg­rémíti a világot és eltűnik a semmibe. A most megjelent magyar kiadás kitűnő fordításban és a magyarországi tatárjárás hiteles törté­netének kibővítésével jelent meg. 162 lejért kapható izlésesvászonkötésben a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop u. 5. Az összeg előre küldendő be. „E darab eredeti szinmüveink közt bizonyára egyik főhelyet érdemelne, szini hatásra nézve, ha azok belőle kihagyatnának, melyek unta­tok és nem müveit szinpadra valók, nevezete­sen a hosszú elmélkedések, ellenbeszélések, asszonybecsmérlések s több más nyerseségek, melyeket a műveltebb érzésüek megdöbbenés, kacagás s némi sziszegés nélkül nem hallhat­tak. Ez utóbbi cikkelyek csak durva nemze­tek erkölcseihez, aljasabb szinpadra s igy al­jasabb néposztályhoz is illők s a nemesebb publikum előtt soha tetszést nem nyerhet­nek.“ Ebben az időben már emelkedtek a pesti uj Nemzeti Színház falai. Igazi elégtétele az lett volna a Katona József emlékének, ha \ Nemzeti Színházat Bánkkal nyitották volna meg- Az ünnepi megnyitásra hol találhattak volna ennél alkalmasabb müvet1? De mint ahogy a kolozsvári állandó Nemzeti Színházat Körner Zrínyijével nyitották meg, úgy a pesti Nemzeti Színházat is népiét dávabbal, az is­meretlen nevű Schenk Miksa ,,Belizár“-jával nyitották meg. 'A Csaknem két év telt-' eh a pesti Nemzeti Színház megnyitása után, alüikor végre ott is színre kerülhetett Bánk bán. De akkor sem az igazgatóság jóvoltából, vagy1 az irodalmi mél­tatás következményeként. Az Egressy Gábor nem csüggedő hite választotta megint a dara­bot jutalomjátékául. így jutott a hányatott dráma 1839 március 23-án a. pesti Nemzeti Színház színpadára s most már a Honmüvész bírálója, aki négy évvel azelőtt még nagyon rossz véleménnyel volt róla, szintén megtért s nagy lelkesedéssel irja, hogy „Bánk bán a mai napig is koronája a magyar szinköltó- szetnek“ bukaresti siieroök antóját álarcos rablék támadták meg Béciben és minden pénzt elszedtek a társaság tagjaitól (Becs, szeptember 5.) Az osztrák főváros Floridsdorf nevű külvárosában a szerda reg­geli órákban két álarcos fiatalember revolver­rel támadt Tonesou bukaresti mérnökre- A mérnök felesége, anyósa és Anastasiade járás- biró társaságában autóban ült. Az álarcos > banditák revolverrel megállásra kényszeritet- ték az autót, majd háromszáz shilling és 2000 lej készpénzt, valamint több értékes ékszert raboltak el tőlük. A nyomtalanul eltűnt rab­lók után a bécsi rendőrség széleskörű nyomo­zást indított. ............................................C Luminállal meamérgezte magát egy 67 éves matróna, amikor az orvosok lemondtak férje életéről (Budapest, szeptember 5.) Megrendítő csa­ládi dráma keltett általános részvétet a magyar fővárosban. Pongor Henrik, a Transdanubia Egyesült Gőzmalom Itt. hetvenegyéves igaz­gatója pár hét előtt ágynak dőlt egy trópusi betegségtől, amelyet a titokzatos enterococcus bacillus okoz. Pár héttel előtt történt hasonló eset Budapesten, amikor dr- Rejtő Alfréd orvos ágyánál állottak tehetetlenül kollégái és rádió utján kértek orvosságot a külföldi államokból. Az orvost azonban nem lehetett megmenteni. Pongor Henriket megbetegdése után a buda­pesti zsidókórházba szállították s az orvosok remélték, hogy ezúttal sikeresen veszik fel a harcot a titokzatos betegséggel. Szombaton Pongor állapotában olyan súlyosbodás állott be, hogy az orvosok közöl­ték feleségével a katasztrófa küszöbön állását. A hatvanhété vés matróna, aki félszázadon át boldog házaséletet élt férjével, hazament és luminállal megmérgezte níagát• Orvosi beavat­kozással sikerült életét meghosszabbítani szerda reggelig, amikor aztán ugyanazon órában, mint férje, kiszenvedett, ő is meghalt- A tragi­kus sorsú öreg házaspár iránt általános a rész­vét Budapesten. ISKOLA-ROVAT Szükséges tudnivalók a radnóH földműves iskoláról Ismeretes, hogy az erdélyi római katholikus egy­házmegyei tanács Radnőton (Kisküküllömegye) úgy­nevezett téli földműves iskolát nyit folyó évi október 1-ével. Téli azért, mert az elméleti oktatás télben, ok­tóber 15-től április lC-ig folyik. Az iskola a fennálló törvények és szabályok értel­mében két évfolyamú. A két évfolyam elvégzése után az onnan kikerült tanulók egy évi önkéntességet élvez­nek. Az iskolába velláskülönbség nélkül minden ma­gyar anyanyelvű, földműves tanuló felvehető 4-ik elemi iskolai bizonyítvánnyal aki 14 életévét betöltötte s a 30-at nem haladta túl. Az iskolával kapcsolatosan benn­lakás lesz, ahol a 14—20. év közötti tanulók, havi 400 lej dij mellett, lakást s teljes ellátást kapnak, 20 éven felüli tanulók csak künnlakók lehetnek, de mérsékelt dijért ebédet kaphatnak az intézetben. Az ellátási dijon kivül semmi más díj nem fizetendő. A felvétel iránti kérések legkésőbb október 1-ig benyújtandók az intézet igazgatóságához (lernut-Rad- nót, Jud. Târnava-Mică). A kérvényhez melléklendők: 1. Születési bizonyítvány (keresztlevél, vagy anya­könyvi kivonat). 2. Állampolgársági bizonyítvány. 3. Elemi iskolai .értesítő. 4. A felvételt kérelmezőnek, vagy szüleinek vagyoni állapotáról községi bizonylat. 5. Orvosi bizonyítvány. 6. Erkölcsi bizonyítvány (a lelkész! hivataltól.) A tanulók az internátusba ágyneműt, fehérneműt és evőeszközt (kés. kanál, villa) kötelesek hozni. Egyébkép egyszerű, szokott ruhájukban járnak. MOZI EDISON-MOZGO: Csütörtök. BECSI ÉJSZAKÁK. Drámai operett uf sztárokkal Ezenkívül Orbcky Attila Vigjátéka filmen: AJ­KAIM HAZUDNAK. Fősz.: Lilian Harwey, Jones Bole3. Rendes belyáiak. Vasárnap d. e. 11 órakoi matiné. TARZAN, jenny Welszmüllerrel. Mínuer jegy 5 lej. Nichols: Vissz avonhataf lanul utoljára! Vászonkötésben csak 60*— lej. London zűrzavaros lármájából egy hanyatló dicsőség alkonyi dala és egy diadalmas ifjú szerelem hajnali éneke emelkedni; fcy, ţ Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, str. Baron L. Pop 5,. —- Vidékieknek a pénz és 10 lej portókölteég előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. ~> Három kötetnék (bármilyen könyv) egyszerre törtéüő megren­delése esetén portómentesen szállítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom