Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-07 / 203. szám

::*pviselÖhás BUDAPEST V . Péntek, 1934« szeptember 7, — Ára 3 lei «ta» poitaJÄ plătit* 8a No. S4225&-1WT. Befizetési ___...____ »..„, negyedévre 200, egry hóra <0 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 203, SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EN'DBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cin], Baron X,. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Leväataa: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza ée nem is őriz meg a szerkesztőség. Földműves iskola Mmdoőfosi Iría : Balázs András dr. prelátus-kanonok. ’Az erdélyi magyarság életösztöne suga’l- *na*ba a gondolatot. A magyarság a gazda­ság"! válságok örvényei s minden más irá­nyú veszedelmei és nyomorúságai között ho­vatovább az ősi rögbe helyezi minden bizo­dalmát. Hovatovább mindjobban érzi, hogy a rög, melyet ősei annyi verejtékkel ugarol- tnk s tettek termővé, az egyetlen biztos, szi­lárd talaj számára, ahová létezésének gyö­kereit beágyazhatja. Hiszen mindig is az anyaföld megmű­velése volt Erdély magyar falusi népének főélethivatása. Erdély magyarsága, mióta őseink, mintegy évezrede, betelepedtek a ha­talmas hegyláncok tövében meghúzódó völ­gyekbe, állandóan földművelő és országvédő nép volt. Katonáskodott, harcolt benn az or­szágban, hogy az országot a.kiilelien&ég el­len oltalmazza; harcolt künn az ország ha­tárain túl, hogy királya és nemzete hűséges szolgálatában becsületet szerezzen magának és utódainak Mégis többnyire és legszívesebben az ekeszarva mellett maradt, száníott-vetett, —' ha szűk-ég volt, erdőket irtott, hogy ter­mőföldet varázsoljon belőle magának s mindjobban szaporodó unokáinak. Ám a falu földművelő népe, e mindenha szeretettel ápolt ős-foglalkozás mellett, ked­vezőbb életviszonyok között arra is gondol­hatott, hogy tehetségesebb gyermekeit szel­lemi pályákra nevelje. Mennyi kiváló biró, ügvvéd, orvos, tanár, tanító, pap és tisztvi­selő, vasutas és postás, mérnök és gépész, iparos és kei eskedő került ki akkor Erdély magyar népének iskolázott fiaiból. Az ország minden zugában lehetett Er­délyből való tisztviselőt, vagy más szellemi foglalkozása egyént találni. Erdély nem vallott szégyent sehol velük! Ma ezek az életlehetőségek Erdély ma­gyar népe előtt vagy teljesen bezárultak, vagy csak igen csekély mérvben állanak nyitva. A változott viszonyok Erdély magyar földműves népét újból és elemi erővel a föld böz, ősei örökéhez parancsolják. Vissza a földhöz! Erdély magyar népe számára ez az élet-parancs, mert nemsokára ez az egyet len életlehetőség. A földet szeretni kell, a földhöz ragaszkodni kell, a földet nagy sze­retettel ápolni, művelni kell. Jobban, mint eddig, több ésszel, nagyobb földismerettel s ha szabad igy beszélni, nagyobb földszere- lettel. mint eddig. Csak az észszerűen és gonddal ápolt, féltve szeretett s szeretve megművelt anyaíöldtől várhatjuk Isten után jogosan, hogy megadja nekünk az ő bőséges áldását. Erdély magyar népe élni akar. Élni akar a saját földjén, a saját keze-munkájával, ér­telmes ésszel, izmos karjaival, acélos akara­tával. Joga van hozzá! Harthoii i°© után ellátogat mai látogatása Benes is Mussolinihoz Tatarescu és Titulescu külföldi tárgyalásainak politikai kö­rökben nagy fontosságot tulajdonítanak — Titulescu Páriá­ban a cseh és az orosz követtel tárgyalt Cseh körökben azt mondják, hogy BcthSen Varsóban Kőm a és Berlin között is köz%Tctii cs e tevékenységéhez meg akarja nyerni Lengyelországot is (Belgrádi szeptember 5.) Tatarescu minisz­terelnök belgrádi és Titulescu külügyminiszter párisi útját politikai körökben a legnagyobb figyelemmel kisérik. A két román államférfim de különösen Titulescu politikai tárgyalásai­nak hordereje még át nem tekinthető eléggé, bizonyos azonban, hogy céljuk egyengetni a kisantant politikáját reális középeurópai meg­oldások felé, együttes álláspontot létrehozni Európa nagy kérdéseiben és.megszilárdítani a barátságot Franciaországgal szemben, amely jugoszláv viszonylatban észrevehetően lany­hult. Mialatt Tatarescut Belgrádban melegen ünnepük, Titulescu a cseh és orosz követtel tárgyalt Parisban. Talán e tárgyalások ered­ményének tudható be, hogy Barthou után Be­nes ellátogat Rómába. Az események csak­hamar élesebb kontúrt kapnak. Genfben tisz­tázódni fog, hogy miként áll szemben a kis- antant-együttes azokkal a kérdésekkel, amelyek megoldása az idő sürgető parancsa. Legutóbbi jelentéseink itt következnek: Tătărescul ünnepük Belgrádban . (Belgrad, szeptember 5.) Tatarescu minisz­terelnök belgrádi útját politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kiserik- A román miniszterelnök tegnap délután az uralkodónál jelent meg kihallgatáson, aki egy óráig tartotta magánál és a Fehér Sas nagykeresztjét ado­mányozta a miniszterelnöknek. Este Uzanovics miniszterelnök adott vacso­rát a Jockey Klub termeiben Tatarescu tiszte­letére. Miután azonban a jugoszláv miniszter- elnöknek családi gyásza van Koics földműve­lésügyi miniszter képviselte őt. A fogadás al- * kalmával, amelyen egyébként megjelentek a jugoszláv közélet kiemelkedő személyiségei a politikusokkal együtt. Koics miniszter tósztot mondott, melyben éltette őfelségét, II. Károly királyt, a román nemzetnek fejlődést és Tata- rescuuak személyében boldogságot kívánt Tatarescu igy válaszolt: Excellencia, teljes szivemből köszönöm a királyi kormánynak azt Ez a jog és ez az életösztön termelte ki a radnóti földmüvesiskola gondolatát, aka­rását, életre-hivását, amihez földművelés­ügyi kormányunk nagy megértéssel adta en­gedélyét. Tanulja meg hát ebben az iskolá­ban, ez által az iskola által'munkás, jó né­pünk a még okosabb s okosabban dolgosabb földművelő életet. Nem az uraskodó, nem a kényelmcskedő, nem a télen át csak pipázó s legföllebb korcsmázó falusi életet. Ez az élet csak tövist és bojtorjánt,, sok elégedet­lenséget, sok csalódást és keserűséget ter­meit eddig = teremne még többet ezután. A radnóti földműves iskola ott a Maros partján, a báromszázéves fejedelmi iíákó­a baráti fogadtatást, amelyben jugoszláv földre való érkezésem óta részesítenek. Köszönöm ön­nek is személyesen irántam nyilvánított érzel­meit. A román és jugoszláv népek barátsága megingathatatlan szövetséggé kovácsolva ma egyike a béke és az európai rend ál­landó érődének. Örülök, hogy még egyszer alkalmam van ezt a barátságot megerősíteni és emelem poharamat őfelsége Sándor király és fenséges dinasztiája egészségére, valamint a jugoszláv nép jólétére és dicsőségére. (Páris. szeptember 5.) A Petit Párisién jól értesült belgrádi románoktól azt hirt közli, hogy Tatarescu miniszterelnök Belgrádban csak általános közigazgatási kérdésekről tár­gyalt. A kot állam között ugyanis nincsenek olyan vitás kérdések, amelyek beható eszme­cserét tennének szükségessé. czv-kastély iskolává alakított termeiben igazi, értelmes, öntudatos, céltudatos falusi gazdákat akar képezni; tevékeny, eredmé­nyekben gazdag falusi életre akar nevelni. Ott a lassan hömpölygő folyó csendes morajlása kitartó, békés munkára hiv ben­neteket, — ott a múltak emlékei az ős-elő- dök fáradhatlan, lelkes, önfeláldozó szelle­mét idézik újra elétek magyar-székely test­véreim, kik oda jöttök tanulni, dolgozni, sze­retni az életet-adó szent anyaföldet! Jöjjetek testvéreim, falvak népe, falvak gyermekei! Jöjjetek bizalommal, szeretet­től, jöjjetek minél többen! Mi szeretettel, tárt karokkal várunk titeket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom