Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-06 / 202. szám

hn pect&lă plătit* 1 fu toxuaarar No. 5*-255—1927.

T'Visel öház BUDAPEST V.

Csiltärtöh, 1934, szeptember ß, — Ara 3 lej

Előfizetési árak belföldön: negyedévre 200, egy hóra 70 lej. évre 50, félévié 25, negyedévre 12.50, pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTÍ LAP XVII. ÉVFOLYAM. - 202. SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ EXDB1S.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CloJ, Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Lev élőim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség.

A Curentul törvénye

A genfi tassácsisléseim beférj esaef I Iá Mussolini uj Icözépeurópai

tervét

Dollfuss meggyilkolása is szerepelni fog az őszt tanácsülésen — Titulescu és Barfbou párisi tárgyalásait igen nagyjelentőségűnek tartják

A Keleti Újság mai számában ismertetjük a Curentul cirnü lapnak egyik közleményét, amelyben vitába száll az aradi polgármesterrel, illetve megrovásban részesíti, amiért a nemzetiségi hovatartozásról szóló bizonyítvány kiadását annak a feltételéhez köti, hogy ki milyen fajtájúnak, anyanyelvűnek mondja magát. A Curentul ezen a téren súlyos visszaéléseket szimatol és annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a nem magyar hangzású nevek viselői valami rejtélyes és megmagyarázhatatlan okból letagadják igazi nemzetségüket, csak azért, hogy magyarnak vallhassák magukat. Csakugyan hallatlan impertinencia! Csakugyan különleges előnyök származnak abból a tényből, ha valaki magyar: joga van nyelvvizsgára állni, jogában áll elcsapatni magát és általában ezen a téren a speciális jogoknak olyan csokrával dicsekedhetik, ami kizárólag magyarokat illet. A Curentul azonban nem áll meg a felháborító visszaélés konstalálásában, hanem szigorú retorziókat is követel. Törvénnyel akarja rendezni ezt a kérdést. Törvényt akar hozatni, amelynek paragrafusait egyelőre még nem közli, de a cikkből azt, lehet következtetni, hogy az illető megkérdezése cs bele- egyezésc nélkül a Romániában 'élő és kisebbségi nyelveket beszélő állampolgárokat aszerint kell elkönyvelni, milyen hangzású a nevük. Természetesen ez a törvény nem vonatkozhatik a román anyanyelvüekre, mert az, akit Covaci-nak, vagy Chereces-nek, Sabau-nak hívnak, hiába magyar hangzású a nevük, az ő románságuk vitán felül áll és kérdés tárgyává sem tehető.

A Curentul érzékei azonban az igazság befogadására nyilván teljességgel alkalmatlanok. Akkor, amikor zokogva panaszolja el, hogy a Fleischerek és a Weberek, tehát a sváb származású magyarok nem hajlandók magyar anyanyelvűket sutba dobni, bedugja a fülét a moldovai csángó magyarok panaszai elől. Az nála magától értetődő, hogy a Bacau megyében körülbelül százezer lélekszámot kitevő magyarok fele már teljesen elrománosodott. és az Universul pár nappal ezelőtt kikelt az elfen, hogy miért nem remánosodtak el a többiek is, mert körülbelül ötvenezer moldovai csángónak az anyanyelve még mindig magyar, főleg az asszonyok nem is tudnak más nyelven beszélni. Az Universul és Curentul lelki szemeik előtt a romániai magyarság úgy jelenik meg, hogy már nemcsak nyelvvizsgát kell tenniök, hanem arról is vizsgáznak keli, hogy anyanyelvűket tökéletesen elfelejtették. Mert ha a türelmetlenség szelleme, amely az utóbbi időben nem is expressz gyorsasággal, hanem a fény sebességével terjed, továbbra is folytatja romboló útját, nem is tudjuk miféle konzekvenciákat és büntetéseket tartanak készenlétben számunkra az Universul és Curentul lélekgyil- kosai.

Rendben van, lássuk a Curentul törvénytervezetének szövegét 1 Ha azonban törvény, akkor ne vonatkozzék egyes csoportokra, vagy népekre, hanem az ország minden állampolgára kerüljön a hatálya alá. Mondják ki, ha már ilyen abszurdumok egyáltalában fel is merülhetnek, hogy nem az anyanyelv,. r.eiji. az érzés, hanem a tulajdonnév dönti el mindenkinek. a nemzetiségi hovatartozását. A. magyarság ebből a vásárból csak jól jöhet ki, mert az annyit ócsárolt magyarosítás nagyobb dicsőségére, Erdélyben sokkal több a ma- gyer nyelvű, de más nemzetiségű polgár, mint a román, vagy német nyelvű, de magát magyarnak valló magyar. De ebbe is csak úgy mehetünk bele,

(Becs, szeptember 4.) A Neue Wiener Zeitung Titulescuhoz közelálló diplomatáktól úgy értesült, hogy Titulescu Barthouval Közép- európa további sorsára döntő fontosságú kérdésekről tárgyal. Schuschnigg döntő bizonyítékokat tartalmazó iratokat juttatott el a frâu cia kormányhoz, amelyek nyilvánvalóvá teszik a német hivatalos körök szerepet a julius 25-i puccsban és Dollfuss meggyilkolásában. Ezeket az iratokat állítólag a Népszövetség őszi ülésszaka elé terjesztik.

Titulescu Barthoutól megbízatást kapott arranézve is, hogy a jugoszláv- olasz feszültség enyhítésén fáradozzon,

(Páris, szeptember 4.) Az összes párisi lapok foglalkoznak Barthou külügyminiszternek Titulescuval való tegnapi találkozásával. A Figaro többek között igy, ir: Egyikük, másikuk is páratlan vitatkozó és gyakorlott taktikusa a nemzetközi politikának Stratégiai hozzáértők összeegyeztetése azt a reményt kelti, hogy olyan természetű tervet dolgodnak ki, mely hivatva lesz annyira kényes problémákat megoldani, mint Ausztria függetlenségének biztosítása, a Duna-medence gazdasági megszervezése, a keleti-paktum megkötése. Oroszországnak a Népszövetségbe való felvétele, a saar- vidéki népszavazás megrendezése, stb.

(Bukarest, szeptember 4 ) A Lupta írja: Mig Belgrádban a román-jugoszláv barátságot hangsúlyozzák ki, Titulescu Párisban nagyfon- tosságu diplomáciai tevékenységet fejt ki. A nemzetközi politikai pillanat igen jelentős ezekre a tárgyalásokra a népszövetségi ülésszak küszöbén, amikor a következő kérdések kerülnek megbeszélésre: a szovjetek felvétele a Népszövetségbe, a keleti-paktum, Ausztria füghogyha a törvény vonatkozik a moldovai csángókra is és mindazokat visszaparancsolja a magyar nemzettestbe, akinek megállapíthatóan a nevük magyar, családjuk azonban elrománosodott.

Persze nagyon valószínű, hogy a Curentul hírhedt törvénytervezete mégsem fog megszületni. Annyira még nem jutottunk, hogy a gyűlölködést*

amiről különben római útja alkalmával Barthou is tárgyalni fog az olasz vezető egyéniségekkel.

Beavatottak úgy tudják, hogy Olaszország népszövetségi főmeg'bizottja, báró Aloisi Genfben beterjeszti Mussolini uj középeurópai tervet, amelynek egyik sarkalatos tétele az, hogy az Ausztria függetlenségére vonatkozó nagyhatalmi nyilatkozatot ki kell terjeszteni a többi dunai államqkra is.

Tirol felszabadításának 125 éves évforduló jának ünnepén Schuschnigg nyilatkozatot adott a sajtónak, amelynek során elmondotta, hogy Ausztria nem ad be panaszt Németor- ság ellen a Népszövetség őszi ülésszakán.

getlensége, Középeurópa problémái, stb. Érdekes és kihangsúlyozandó, hogy a francia kormány és különösen Barthou informálni és egyben konzultálni óhajtotta Titulescut, a kis- antant tanácsának elnökét a napireden levő problémákról.

Kisantanl konferencia Belgrádban

(Belgrád, szeptember 4.) Szeptember 24-én lesz Belgrádban a kisantant gazdasági tanácsának konferenciája. A tanács többek között foglalkozni fog azokkal az okokkal, amelyek a román-csehszlovák kereskedelmi szerződésnek teljes egészében való alkalmazását megakadályozták. Intézkedéseket fognak tenni bizonyos perek és viták megakadályozására, mint pél dául a csehszlovák nagyipar részéről a román áílam ellen inditott per. A tanács a 3 állam közötti kereskedelmi kapcsolatokat teljes mértékben rendezni kívánja.

kötelezővé tegyék és törvénybe iktassák. Arra azonban mi is tudnáiík törvénytervezetet készíteni, hogy a kisebbség elleni izgatás féktelen hajszájáért büntetés járjon ki. És- bizonyosak va- gyyunk abban is, hogy nem a magyar sajtó, hanem a Curentul és az Universul munkatársai kezdenék meg a sort.

Roman és francia együttműködés