Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-05 / 201. szám
Äfpvisel öház BUDAPEST V Szerda, 1934. szeptember 5. — Ára 3 lej Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre ií'O, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 201. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ HNDSE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CSaJ, Baron I,. l*op «oca 5. szám. Telefon: 508. — Levälslm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek 'sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Hatóságilag szétoszlatták az unitáriusok zsinati gyülekezetét Csendőr jelent megr a papi gyűlésen s közölte, hogy a ta- nűcskozíisokat és ünnepélyeket nem tarthatják meg — Az udvarhelymegryei hatóságok az egyházi főtanács megtartásához is engedély felmutatását követelték (Kolozsvár, szeptember 3.) Az erdélyi unitáriusok nem nagy, do történelmi egyházának alkot- mányozó legfőbb testületé, a zsinati főtanács most a szombati és vasárnapi napokon kellett volna, hogy megkezdje az impériumváltozás óta második ülésezését. Bár az egyházi alkotmány minden negyedik évre Írja elő a zsinat megtartását, a viszontagságos körülmények között a zsinat eddig még csak egyszer ülhetett össze, amikor Tordán megválasztotta uj püspökét. Az egyházi életnek.a fontos, nagy problémái tették elhalaszthatatlanul (szükségessé az uj zsinat összehívását s ezzel kapcsolatosan meg akarták ünnepelni a Dávid Ferenc Egylet fennállásának ötvenéves jubileumát is. A zsinat résztvevői össze is gyűltek Székelykeresztu- ron, anélkül, hogy a világi hatóságok részéről bármilyen tilalom, vagy akadályozás előjelei mutatkoztak voina. Nem is lehetett számítani arra, hogy ilyen szigorúan egyházéleti esemény megakadályozására valaki gondolhatott volna. A zsinati főtanács ülését mégsem engedték megtartani. Amikor A keresztúri unitárius napok a program szerint szombaton délben a lelkészi karnak a közgyűlésével kezdődtek volna. A közgyűlésre az összese, reglett lelkészek ünnepélyesen vonultak fel, a tanácskozást azonban nem kezdhették meg. A megnyitó ima elhangzása után a teremben megjelent a helyi csendőrség vezetője s főszolgabirói utasításra hivatkozva, felszólította az egybegyűlteket, hogy oszoljanak szét, mert a gyűléseket a hatóságok nem engedélyezik. A csendőr megjelenése és a hatósági rendelkezés közlése nagy megdöbbenést keltett s a lelkészi kar békésen szét is oszlott. Hogy csendőr jelent meg a papi gyűlésen s megakadályozta a tanácskozás megkezdését, annak gyorsan terjedt el a hire a Székclykereszturon összegyűlt unitárius egyházi képviseletek köreiben. Amikor Boross György püspöknek jelentették az esetet, az ősz püspök rendkívül megdöbbent, azonnal tanácskozásra hivta ösz~ sze a vezető-embereket. Ekkor még azt hitték, hogy gyors közbenjárásokkal el lehet intézni a zsinati főtanács megtartása elé emelt akadályokat. Küldöttség ment Székelyudvarhelyre, felkeresni a megyei prefektust, telefonon kíséreltek meg érintkezést kapni Bukaresttel, majd sürgősen küldöttség utazott Kolozsvárra is, hogy megtalálják a király kíséretében ideutazott belügyminisztert, de minden. közbenjárás sikertelen maradt, mert nem találtak fórumot, amely lehetsz első ülésezés megkezdődött volna, hatósági közegek tilalmat állítottak fel. Az unitárius egyházi képviseletek az ország minden részéből nagy tömegekben jelentek meg Székclykereszturon s amikor az első tiltó szó elhangzott, nem Iliitek abban, hogy ez is lehetséges. Arra gondoltak, hogy valami helyi hatósági tévedésről, vagy könnyen elintézhető félreértésről van szó, ez a könnyen-elintézé"- azonban semmi körülmények között sem sikerült,'minden ilyen igyekezet és erőfeszítés hiábavalóvá vált, az unitárius nagy napokra összegyűlt hivatalos képviseleteknek és ünneplő közönségnek pár napi tétlen várakozás után szét kellett oszoiniok. Még nincsen egészen tiszta kép arról, hogy milyen háttérbeli indokokból akadályozták meg csendőrséggcl ennek a nagyjelentőségű ■egyházi és kulturális magyar eseménynek a megtartását. A történtekben az unitárius egyháznak nemcsak a hivatalos vezetői, hanem hivőinek nagy serege is olyan sérelmet látnak, ami miatt nagy elkeseredés van köreikben. tövé. tette volna, hogy a helyi hatóságok tilalmi intézkedéseit az útból elhárítsák. Az unitárius egyház nem tudta megtartani az impériumváltozás óta másodszor összehívott zsinati üléseit. A történteket az unitárius egyház részéről a következőkben adják elő a Keleti Újság nyilvánossága számára: Az előzetes bejelentés után, Az unitárius egyház zsinati főtanácsát szeptember i _5-ig terjedő napokra szabályszerűen összehívták. Minthogy a belügyminisztériumnak 7664—1922. sz. rendelete a törvényesen elismert egyházak részére általános engedélyt ad alkotmányos gyűléseik megtartására, 12 év óta az volt a gyakorlat, hogy a főtanácsi gyűlések megtarthatá- sára az egyház vezetősége külön engedélyt sohasem kért, hanem a fennt említett általános engedélyre való hivatkozással a főtanácsi gyűlések helyét és idejét tudomásvétel végett előzetesen bejelentette a helyi hatóságoknak., Ugyanezt az eljárást követték az idén is. A helyi hatóságok láthatólag a lejelentést és ezzel kapcsolatosan a gyűlés összehívását renclbenlevö- nck tekintették. Erre vall az a körülmény is, hogy. augusztus 31-én a székdykereszturi főszolgabíró és az udvarhely- megyei csendörszázad parancsnoka, Katona Ferenc keresztúri köri esperestől és dr. Abrudbá- nyay Ede köri ídügvelőgondnoktól és udvarhelymegyei képviselőtől nyilatkozatot kertek, amelyben nevezettek becsületszavukkal garantálják, hogy a zsinati főtanács tárgysorozatában revizionista, vagy más államellenes irányú kérdések nem fognak tárgyaítatni. Ezen nyilatkozat kiállítása után a csendőrszázados kijelentette, hogy az állam érdekeinek sértése nélkül teljes szabadsággal megtarthatjuk a gyűléseinket. 31-én délután fél C órás vonattal érkezett meg Székelykereszturra dr. Boros György püspök ur, akit impozáns tömeg és a helyi zenekar fogadott. A fogadtatásnál az első üdvözlő szónoklatot a vármegyei prefektus képviseletében egy közigazgatási tisztviselő mondotta. Ezt követték a szokásos egyházi üdvözlések. A menet élén lovas bandérium haladt s amidőn a püspök ur felvirágozott hintója az első diadalkapunál Székelykeresztur regáti származású primárja mondott üdvözlő beszédet a helyi hatóság nevében. Az impozánsan szép és meleg fogadtatás annál kedvezőbb hatást gyakorolt a kedélyekre, mert nyilvánvaló volt, hogy az unitárius egyház ünnepében az állami hatóságok is jóakaratu érdeklődéssel vesznek részt. Betiltják a gyülekezést. Annál meglepőbb és lesujtóbb hatást gyakorolt az egész Erdélyből gyülekező egyházi vezetőkre és a környékből összegyűlt hívek tömegére az a szeptember 1-én d. u. 4 órakor elterjedt hir, hogy a zsinatot magát és a vele kapcsolattos egy- háztársadalmi és egyéb ünnepségeket a hatóság betiltotta. A tömeg ezt a hirt hihetetlennek és elképzelhetetlennek tartotta, mindaddig, amíg a járási főszolgabíró és a esendőrszázados a magukhoz kéretett cgyházköri vezetők és dr. Abrudbányay Ede képviselő jelenlétében kihirdette az udvarhelymegyei prefektus 61—1934. sz. rendeletét, amellyel a sziguranca vezérigazgatóság Írásbeli éf a belügyminiszter szóbeli rendeletére hivatkozva, minden gyülésezést és ünneplést betiltott azzal, hogy ezek megtartására engedély nem kéretett. Szívfacsaró látvány volt elnézni az áhitato- san, meleg szívvel egybegyült hivőseregnek megdöbbent lehangoltságát és néma szétosztását, akiknek ez a meleg nagy ünnepe így megsemmisült. Udvarhelytől Bukarestig és Kolozsvárig Az egyház vezetősége a határozat kihirdetése után azonnal kereste a hatóságokkal való érintkezést, elsősorban a prefektussal, aki azonban a rendelet kiadása után nem volt található. Bukaresttel is hiába keresték a késő szombatdélutáni órákban a telefon érintkezést annak megállapítása végett, hogy a belügyminiszter hol lenne feltalálható. Az egyház vezetősége ekkor azt remélte, hogy a kolozsvári kirúlylátogátással kapcsolatosan vasárnap reggel a belügyminiszter is Kolozsvárra fog érkezni, s éppen ezért a belügyminiszterrel, vagy a király kíséretében található más intézkedésre jogosult tényezővel sikerülni fog az érintkezést felvenni és a gyűlés engedélyeztetését kieszközölni. Ezért dr. Szentiványi József főgondnok vezetése mellett Kolozsvárra küldötte dr. Abrudbányay Ede és dr. Gál Miklós felügyelőgondnok, parlaMegjelent a csendőr a papi gyűlésen
