Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-03 / 200. szám

XVII. ÉVFOLYAM. ZOO. SZÁM. tott Spleaz ezredes udvar! vadászmesternek az értesí­tése, hogy a királyi vadászatot későbbi időpontra ha-, lasztották. Azt hinné az ember, hogy a hivatásos vadászokat letöri egy-egy előkészített vadászat elmaradásának a hire Hogy mint a kocsi elé állított, vagy felnyergelt vérmes paripa türelmetlenül várja a pillanatot, amely­ben megindulhat, ők is alig várják hogy a vállukon hordott fegyvert rásüthessék az előttük nyargaló va­dakra. De ezek a zergevadászok nem igy beszélnek. — Nem szeretem az állatot lelőni — beszéli Cseh Béla — ha csak lehet, nem is lövök zergére. Sajnálom, Pedig amikor csak tehetem, mindig kinn vagyok a he­gyekben. Szeretem nézni a zergék csapatos vonulását. De rájuk lőni, nem. Talán mint a cukrász, ki nem eszi a süteményét, igy vagyok a vadászattal. ... Éppen harminc esztendeje vagyok itt. Az édes bátyám volt az elődöm. Mikor érettségit tettem, hozzá jöttem, ittma­radtam, idenöttem. Nagyenyednek az erdélyi ma­gyar kultúra történetében nagy szerepe volt. Itt működik im­már több mint háromszáz év óta a Bethlen Gábor által ala­kított hires kollégium, amely már sok nevezetes embert in­dított el az élet útjára. Az im- périumváltozás után a kollé­gium leszegényedése folytán ez a jelentősége már nem éppen olyan nagy a többi kulturcentrumokhoz viszonyítva, azonban még mindig megmaradt az a szerepe, hogy az alsófehérmegyei ma­gyarságot megtartsa és a marosvölgyi falvakba kul­túrát .vigyen. Elkészült a Bethlen-kolléginm története. A napokban beszélgettünk a nagyenyedi magyar­párti tagozat elnökével, Fogarasi Alberttel, a kol­légium nyug. rektorprofesszorával. A professzor a kol­légium múltjának megtestesítőjeként tűnik fel s szem­mel láthatólag az ősi főiskola a legkedvesebb beszéd­témája. Elmondja, hogy a kollégium legöregebb diák­jaiból alakult bizottság megírta a kollégium történe­tét, gondosan feljegyezve a diákélet hagyományait is. A harminc-negyven nyomtatott iv-oldalra terjedő munka kiadásra vár. Schöpflin Aladár vállalkozott a kiadására, azonban kérte a bizottságot, hogy a mint­egy kilencven illusztrációt mellőzzék. Ezen a kérdésen a kiadatás ügye egy időre megakadt. Jó volna, ha a kollégium volt diákjai előfizetéseikkel megkönnyítő - nék a mielőbbi kiadást. A százéves kaszinó. Tagozati elnöki minőségében nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a párt keretében megvan az egyetértés és munkájában a női- és férfiszövetségek segítik. A katholikus és református nöszövetség gyak­ran együttesen is rendez Összejöveteleket, hogy a sre- génysorsu magyarság kérdéseit együttesen igyekezze­nek megoldani. A nagyenyedi Magyar Kaszinó a mult évben ünnepelte százéves fennállását, aminek alkal­mából Pogarasi rektorprofesszor megírta a kaszinó történetét, mintegy hat-hét nyomtatott ivén, azonban — anyagiak hiányában — ezt sem adták még ki. A kaszinóban különben ismeretterjesztő előadásokat ren­deznek, hogy igy a szépmultu intézet minél inkább megfeleljen hivatásának. Szomorúan állapította meg Pogarasi, hogy az enyedi magyar kereskedők és iparosok között nincs meg a kellő egyetértés, ami az erők szétforgácsolásán keresztül az egyéni egzisztenciák tönkretételéhez ve­zet. Figyelemreméltó az iparos önképzőkör munkás­sága, amely főképpen ismeretterjesztő előadások ren­dezésében és a dalkultura művelésében jut kifejezésre. A környékbeli falvak magyarsága .több figyelmet érde­melne az enyedi intelligencia részéről, mert a népet nevelni keli a közösségi életre, KutTt-ujsm wmmmtmmmmmmmmmmammmmmmmmmKm Beszél az emlékeiről. Közben kiállítja az útlevél- engedélyt, pontosan beleírja az engedélyezett útirányo­kat. Ki is kisér a málháé lovakhoz, amiket az ő ren­deletére állítottak elő. Tanácsokat ad, szerencsét kíván. Bandukolunk a sziklás oldalak között zúgva lefelé ro­hanó patakviz mentén, amely felülről jön s a Nagy-viz a neve. Mélyen benn a völgyben egy helyen a szikla­falba barnaszinü márványtábia van szegezve, rajta aranybetüs irás arról, hogy néhai Rudolf trónörökös is megtette többször is ezt az utat. A történelemből idő előtt tűnt el tragikusan az ő alakja. A magyarok között legendákban maradt fenn az emléke s ezek ar­ról is beszélnek, hogy azért kellett meghalnia, mert szerette a magyarokat. Túl a patakon magasan áll az emlék márványtáblája. Árvíz ha van, akármilyen nagy, mélyen alatta vonul el. Embernek a keze fel nem éri. Hideg harmatcseppek és paskoló esők szokták tisztára mosni. A vándornak azt is mutatja, hogy erre van az ut a zergék meseországa felé. A Magyar Párt egy másik vezető egyéniségét, dr. Szabó Andrást is felkerestük. Már a rövid beszélgetés során is olyan embert ismertünk meg benne, aki nem­csak hogy tisztán látja az erdélyi magyarság égető problémáit, hanem önzetlenül dolgozik is a maga mun­kakörében. A vele való felüditő beszélgetés alatt az a kívánság érlelődött meg bennünk, hogy bár minél több ilyen intellektuelle volna az erdélyi magyar tár­sadalomnak. Csak egy dolgot említünk meg, ami ta­lán mindennél jobban jellemzi. Néhány alkalmi mun­katárstól eltekintve egymaga írja és szerkeszti az enyedi hetilapot, minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül már évek óta, csak azért, hogy a veszélyeztetett alsófehérmegyei magyarság ne maradjon helyi sajtó nélkül, amire talán éppen olyan szükség van, mint az országos lapokra. Kisebbségi szolidaritás, Dr, Szabő András élesen mutatott rá arra, hogy mennyire szükség van a kisebbségi szolidaritás öntu­datára s az egyéni életnek az ehhe* való alkalmazko­dására. Sem a siránkozás, sem a vezetőknek a kriti- zálása nem javíthat sorsunkon, hanem csak az, ha mindenki a saját munkakörében egyéni érdekei mel­lett a* kisebbségi népközösség érdekeit is szolgálja. Az egymás ellen való acsarkodás és a folytonos siránko­zás demoralizáláshoz vezet, Munkához kell egyszer már fogni s az intelligenciának kötelessége öntudatosan a kisemberek felé fordulni, hogy a különböző társadalmi rétegek között fennálló választó falakat lebontsuk. Csak igy fejlődhetik ki az erőteljes kisebbségi élet. Dr. Szabó András nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy az intelligenciának nemcsak az általános műveltség alapfogalmait és a nemzeti kultúra elemeit ken a néppel és a városi iparos-réteggel megismer­tetnie, hanem gyakorlati útmutatásokat is kell adnia a mindennapi életben. E tekintetben például nagyon helyes volna, ha az enyedi iparos önképzőkörben a gyakorlati életre vonatkozó előadásokat is tartanának, igy például a konverzióról, az adóügyekről, közegész­ségügyi dolgokról, vagy falvakon állattenyésztésről, vagy földmivelésröl. Az intelligencia részéről mutatott jóindulat közelebb fogja hozni a különböző rétegeket, Az ifjúsági kérdés. Dr. Szabó A, jogos az erdélyi magyarság sor­sáért való aggódástól vezetett kritikát mondott az if­júságról is. Elismeri, hogy az ifjúság észreveszi az előző nemzedék esetleges hibáit, azonban a következ­tetéseket nem vonja te és egyes dicséretreméltó kivé­teltől eltekintve idejemúlt mentalitásoknak hódol. Az uj időkbe beleszületett ifjúságnak igazán kötelessége volna a komoly munkához hozzáfogni, mert a kisebb­ségi ifjúnak nemcsak a tanulmányaiban kell szép eredményeket felmutatnia, hanem önfeláldozó mun­kával kellene különösen az ískcia nélkül maradt, vágj' 7 még Iskolával rendelkező falusi és városi magyarság iskolán kívüli nevelése érdekében dolgoznia. A ma­gyar társadalomnak pedig kötelessége az «jakkal szemben, hogy az elhelyezkedésben segítse Őket, ami, tekintve a végzők aránylag kis számát, a szászokhoz hasonló népi öntudattal és összetartással könnyen le­hetséges volna. Amikor a cenzor vadászik. Enyeden panaszokat hallottunk a cenzúrára is, ami úgy látszik általános a vidéki cenzúrák túlbuzgósága miatt Egészen ártatlan diákvisszaemlékezést cenzú­ráztak meg például a napokban. Máskor a cenzor va­dászni megy és ilyenkor a nyomda ölhetett kezekkel várhat. — Félnek a választásoktól. Érdekes kulisszatitkai vannak az enyedi várospo­litikának. Különböző kormányok alatt a Uözbecsülés- bsn álló dr. Albin! Aurel volt a város polgármestere, aki politikával nem foglalkozott és a magyarság párt­támogatását is élvezte. A mult év decemberében, azon a cimen, hogy a nemzet érdekei ellen dolgozik, felfüg­gesztették állásából. Azóta interimar bizottság intézi a város ügyeit. A helyi magyarpárti tagozat többször tett lépéseket a városi és megyei liberális pártnál a választások kiírása érdekében. Több Ígéretet is kap­tak, a prefektus is belátta a kérés jogosságát de azt mondta, bogy nem sokat tehet, mert a város liberális vezetői úgy látják jobbnak, ba továbbra is marad az interimar bizottság. A városi politika kulisszáit hátul­ról a magát pártonkivülinek nevező Daramus ur ve­zeti, aki az interimar bizottság elnöki székében sógo­rát, dr. Dávidot ültette, ök akadályozzák meg a vá­lasztások kiírását, A magyarság különben közremű­ködött, hogy a kérdést már valahogy megoldják, de ez a klikk nem akarja elintézni a választások ügyét, mert érdekeinek jobbaa megfelelnek a mai állapotok. „Klimatikus gyógyhely." Egy másik pikantériája is van az enyedi várospo­litikának. A napokban a hivatalos lapban megjelent a rendelet arról, hogy a várost klimatikus gyógyhellyé nyilvánítják. A törvény szerint ugyanis a klimatikus gyógyhelyek polgármesterét a kormány nevezi ki. Te­hát a rendelet alapján a kormány szabad kezet nyef, hogy a város polgármesterét a polgárság akarata elle­nére is kinevezhesse, Azonban a szinte szinmagyar vá­ros a törvényben biztosított előnyeit nem élvezi a ren­deletnek, így elsősorban a vasuuti közegek hallani sem akarnak az ötven százalékos utazási kedvezmény*» röl. Ennek következtében már több utasnak kelle­metlensége volt, igy egy szegedi és budapesti család­nak, mert az utazási irodákból olyan felvilágosítást kaptak, hogy Enyedre ötven százalékkal lehet ütuazni. • Dr. Fogarassy Géza. Mwtwééimtt»»ww»ww»Hw#ww»wwn»tniniioi8miiu»m»c Nagyenyed csa annyiban klimatikus gyógyhely9 hogy polgármesterét a kormány nevezi ki Kultur mun tea és várospolitikai összecsapások az ősi Bethlen-kollégium városában

Next

/
Oldalképek
Tartalom