Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-03 / 200. szám
XVII. ÉVFOLYAM. ZOO. SZÁM. tott Spleaz ezredes udvar! vadászmesternek az értesítése, hogy a királyi vadászatot későbbi időpontra ha-, lasztották. Azt hinné az ember, hogy a hivatásos vadászokat letöri egy-egy előkészített vadászat elmaradásának a hire Hogy mint a kocsi elé állított, vagy felnyergelt vérmes paripa türelmetlenül várja a pillanatot, amelyben megindulhat, ők is alig várják hogy a vállukon hordott fegyvert rásüthessék az előttük nyargaló vadakra. De ezek a zergevadászok nem igy beszélnek. — Nem szeretem az állatot lelőni — beszéli Cseh Béla — ha csak lehet, nem is lövök zergére. Sajnálom, Pedig amikor csak tehetem, mindig kinn vagyok a hegyekben. Szeretem nézni a zergék csapatos vonulását. De rájuk lőni, nem. Talán mint a cukrász, ki nem eszi a süteményét, igy vagyok a vadászattal. ... Éppen harminc esztendeje vagyok itt. Az édes bátyám volt az elődöm. Mikor érettségit tettem, hozzá jöttem, ittmaradtam, idenöttem. Nagyenyednek az erdélyi magyar kultúra történetében nagy szerepe volt. Itt működik immár több mint háromszáz év óta a Bethlen Gábor által alakított hires kollégium, amely már sok nevezetes embert indított el az élet útjára. Az im- périumváltozás után a kollégium leszegényedése folytán ez a jelentősége már nem éppen olyan nagy a többi kulturcentrumokhoz viszonyítva, azonban még mindig megmaradt az a szerepe, hogy az alsófehérmegyei magyarságot megtartsa és a marosvölgyi falvakba kultúrát .vigyen. Elkészült a Bethlen-kolléginm története. A napokban beszélgettünk a nagyenyedi magyarpárti tagozat elnökével, Fogarasi Alberttel, a kollégium nyug. rektorprofesszorával. A professzor a kollégium múltjának megtestesítőjeként tűnik fel s szemmel láthatólag az ősi főiskola a legkedvesebb beszédtémája. Elmondja, hogy a kollégium legöregebb diákjaiból alakult bizottság megírta a kollégium történetét, gondosan feljegyezve a diákélet hagyományait is. A harminc-negyven nyomtatott iv-oldalra terjedő munka kiadásra vár. Schöpflin Aladár vállalkozott a kiadására, azonban kérte a bizottságot, hogy a mintegy kilencven illusztrációt mellőzzék. Ezen a kérdésen a kiadatás ügye egy időre megakadt. Jó volna, ha a kollégium volt diákjai előfizetéseikkel megkönnyítő - nék a mielőbbi kiadást. A százéves kaszinó. Tagozati elnöki minőségében nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a párt keretében megvan az egyetértés és munkájában a női- és férfiszövetségek segítik. A katholikus és református nöszövetség gyakran együttesen is rendez Összejöveteleket, hogy a sre- génysorsu magyarság kérdéseit együttesen igyekezzenek megoldani. A nagyenyedi Magyar Kaszinó a mult évben ünnepelte százéves fennállását, aminek alkalmából Pogarasi rektorprofesszor megírta a kaszinó történetét, mintegy hat-hét nyomtatott ivén, azonban — anyagiak hiányában — ezt sem adták még ki. A kaszinóban különben ismeretterjesztő előadásokat rendeznek, hogy igy a szépmultu intézet minél inkább megfeleljen hivatásának. Szomorúan állapította meg Pogarasi, hogy az enyedi magyar kereskedők és iparosok között nincs meg a kellő egyetértés, ami az erők szétforgácsolásán keresztül az egyéni egzisztenciák tönkretételéhez vezet. Figyelemreméltó az iparos önképzőkör munkássága, amely főképpen ismeretterjesztő előadások rendezésében és a dalkultura művelésében jut kifejezésre. A környékbeli falvak magyarsága .több figyelmet érdemelne az enyedi intelligencia részéről, mert a népet nevelni keli a közösségi életre, KutTt-ujsm wmmmtmmmmmmmmmmammmmmmmmmKm Beszél az emlékeiről. Közben kiállítja az útlevél- engedélyt, pontosan beleírja az engedélyezett útirányokat. Ki is kisér a málháé lovakhoz, amiket az ő rendeletére állítottak elő. Tanácsokat ad, szerencsét kíván. Bandukolunk a sziklás oldalak között zúgva lefelé rohanó patakviz mentén, amely felülről jön s a Nagy-viz a neve. Mélyen benn a völgyben egy helyen a sziklafalba barnaszinü márványtábia van szegezve, rajta aranybetüs irás arról, hogy néhai Rudolf trónörökös is megtette többször is ezt az utat. A történelemből idő előtt tűnt el tragikusan az ő alakja. A magyarok között legendákban maradt fenn az emléke s ezek arról is beszélnek, hogy azért kellett meghalnia, mert szerette a magyarokat. Túl a patakon magasan áll az emlék márványtáblája. Árvíz ha van, akármilyen nagy, mélyen alatta vonul el. Embernek a keze fel nem éri. Hideg harmatcseppek és paskoló esők szokták tisztára mosni. A vándornak azt is mutatja, hogy erre van az ut a zergék meseországa felé. A Magyar Párt egy másik vezető egyéniségét, dr. Szabó Andrást is felkerestük. Már a rövid beszélgetés során is olyan embert ismertünk meg benne, aki nemcsak hogy tisztán látja az erdélyi magyarság égető problémáit, hanem önzetlenül dolgozik is a maga munkakörében. A vele való felüditő beszélgetés alatt az a kívánság érlelődött meg bennünk, hogy bár minél több ilyen intellektuelle volna az erdélyi magyar társadalomnak. Csak egy dolgot említünk meg, ami talán mindennél jobban jellemzi. Néhány alkalmi munkatárstól eltekintve egymaga írja és szerkeszti az enyedi hetilapot, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül már évek óta, csak azért, hogy a veszélyeztetett alsófehérmegyei magyarság ne maradjon helyi sajtó nélkül, amire talán éppen olyan szükség van, mint az országos lapokra. Kisebbségi szolidaritás, Dr, Szabő András élesen mutatott rá arra, hogy mennyire szükség van a kisebbségi szolidaritás öntudatára s az egyéni életnek az ehhe* való alkalmazkodására. Sem a siránkozás, sem a vezetőknek a kriti- zálása nem javíthat sorsunkon, hanem csak az, ha mindenki a saját munkakörében egyéni érdekei mellett a* kisebbségi népközösség érdekeit is szolgálja. Az egymás ellen való acsarkodás és a folytonos siránkozás demoralizáláshoz vezet, Munkához kell egyszer már fogni s az intelligenciának kötelessége öntudatosan a kisemberek felé fordulni, hogy a különböző társadalmi rétegek között fennálló választó falakat lebontsuk. Csak igy fejlődhetik ki az erőteljes kisebbségi élet. Dr. Szabó András nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy az intelligenciának nemcsak az általános műveltség alapfogalmait és a nemzeti kultúra elemeit ken a néppel és a városi iparos-réteggel megismertetnie, hanem gyakorlati útmutatásokat is kell adnia a mindennapi életben. E tekintetben például nagyon helyes volna, ha az enyedi iparos önképzőkörben a gyakorlati életre vonatkozó előadásokat is tartanának, igy például a konverzióról, az adóügyekről, közegészségügyi dolgokról, vagy falvakon állattenyésztésről, vagy földmivelésröl. Az intelligencia részéről mutatott jóindulat közelebb fogja hozni a különböző rétegeket, Az ifjúsági kérdés. Dr. Szabó A, jogos az erdélyi magyarság sorsáért való aggódástól vezetett kritikát mondott az ifjúságról is. Elismeri, hogy az ifjúság észreveszi az előző nemzedék esetleges hibáit, azonban a következtetéseket nem vonja te és egyes dicséretreméltó kivételtől eltekintve idejemúlt mentalitásoknak hódol. Az uj időkbe beleszületett ifjúságnak igazán kötelessége volna a komoly munkához hozzáfogni, mert a kisebbségi ifjúnak nemcsak a tanulmányaiban kell szép eredményeket felmutatnia, hanem önfeláldozó munkával kellene különösen az ískcia nélkül maradt, vágj' 7 még Iskolával rendelkező falusi és városi magyarság iskolán kívüli nevelése érdekében dolgoznia. A magyar társadalomnak pedig kötelessége az «jakkal szemben, hogy az elhelyezkedésben segítse Őket, ami, tekintve a végzők aránylag kis számát, a szászokhoz hasonló népi öntudattal és összetartással könnyen lehetséges volna. Amikor a cenzor vadászik. Enyeden panaszokat hallottunk a cenzúrára is, ami úgy látszik általános a vidéki cenzúrák túlbuzgósága miatt Egészen ártatlan diákvisszaemlékezést cenzúráztak meg például a napokban. Máskor a cenzor vadászni megy és ilyenkor a nyomda ölhetett kezekkel várhat. — Félnek a választásoktól. Érdekes kulisszatitkai vannak az enyedi várospolitikának. Különböző kormányok alatt a Uözbecsülés- bsn álló dr. Albin! Aurel volt a város polgármestere, aki politikával nem foglalkozott és a magyarság párttámogatását is élvezte. A mult év decemberében, azon a cimen, hogy a nemzet érdekei ellen dolgozik, felfüggesztették állásából. Azóta interimar bizottság intézi a város ügyeit. A helyi magyarpárti tagozat többször tett lépéseket a városi és megyei liberális pártnál a választások kiírása érdekében. Több Ígéretet is kaptak, a prefektus is belátta a kérés jogosságát de azt mondta, bogy nem sokat tehet, mert a város liberális vezetői úgy látják jobbnak, ba továbbra is marad az interimar bizottság. A városi politika kulisszáit hátulról a magát pártonkivülinek nevező Daramus ur vezeti, aki az interimar bizottság elnöki székében sógorát, dr. Dávidot ültette, ök akadályozzák meg a választások kiírását, A magyarság különben közreműködött, hogy a kérdést már valahogy megoldják, de ez a klikk nem akarja elintézni a választások ügyét, mert érdekeinek jobbaa megfelelnek a mai állapotok. „Klimatikus gyógyhely." Egy másik pikantériája is van az enyedi várospolitikának. A napokban a hivatalos lapban megjelent a rendelet arról, hogy a várost klimatikus gyógyhellyé nyilvánítják. A törvény szerint ugyanis a klimatikus gyógyhelyek polgármesterét a kormány nevezi ki. Tehát a rendelet alapján a kormány szabad kezet nyef, hogy a város polgármesterét a polgárság akarata ellenére is kinevezhesse, Azonban a szinte szinmagyar város a törvényben biztosított előnyeit nem élvezi a rendeletnek, így elsősorban a vasuuti közegek hallani sem akarnak az ötven százalékos utazási kedvezmény*» röl. Ennek következtében már több utasnak kellemetlensége volt, igy egy szegedi és budapesti családnak, mert az utazási irodákból olyan felvilágosítást kaptak, hogy Enyedre ötven százalékkal lehet ütuazni. • Dr. Fogarassy Géza. Mwtwééimtt»»ww»ww»Hw#ww»wwn»tniniioi8miiu»m»c Nagyenyed csa annyiban klimatikus gyógyhely9 hogy polgármesterét a kormány nevezi ki Kultur mun tea és várospolitikai összecsapások az ősi Bethlen-kollégium városában
