Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-20 / 214. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 211 SZÁM. _______________ KElETf'U/SJfG Sipos Domokos sírját exhumálás nélkül is meg Mit mond Halászi Sándor, akinek már három évvel ezelőtt is fel kellett fedezni az elfelejtett sirhantot 99En pontosan meg tudom mutatni a sírhelyet (Kolozsvár, szept. 38 ) A Keleti Újság legutóbbi számában dicsőszemmárloni tudósítást közöltünk, amely szerint nem tudják megtalálni Sipos Domokos, a fiatalon elhunyt erdélyi iró sírját és cxhumálási eljárás megindításáról gondolkoznak, nehogy a felállítandó sirkövet rossz helyre állítsák. Ma benjárt szerkesztőségünkben Halászi Sándor, .akinek három ívvel ezelőtt is valóságos expedieiós eljárást kellett indítania a sírhely után. O azonban megtalálta s mint nekünk mondta megtalálná ma is. — Bizony szégyen, _ jelentette ki Halászi, _ hogy valóságos kutató eljárást kell folytatni szegény Sipos Domokos sírhelyének megjelölésére. Ha más nem, akkor én azonnal megmutatom a pontos helyet, de ott van a temető őre, akivel húrom évvel ezelőtt együtt kerestük meg a sírhelyet. És Halászi elővette a Keleti Újság 1931. évi nov. 8-iki számát, amelyben ezek a sorok jelentek meg: Autónk lassú tempóban ereszkedik a Maros- vásárhely felőli útról Diesőszentmártonba. Az éles kanyarulatok többször megkerülik a kis városka eléggé rendezetlen temetőjét s amint az elhanyagolt sírokat látom, eszembe jut, hogy régi tervemet valóra váltom s felkeresem Sipos Domokos sirját. Amint az agyagos, sáros temetői utón felfelé indulok, mindjárt látom, hogy vállalkozásom nem olyan egyszerű. Sehol egy csak valamennyire is járható ut, sehol élő lélek, ki valamelyes útbaigazítást, felvilágosítást adhatna. Mintegy órányit barangoltam az elhagyott temetőben, olvasva a régi és újabb sírfeliratokat és nem láttam más élőlényt, mint nehány kecskét, amelyek a természet által még le nem fagyasztott egyszerű virágokat, akác és szomorufüz-leveleket rágcsáltak. Már szinte felhagytam az eredménytelen kereséssel, mikor a hegygerinc túlsó oldaláról gyerek hangokat sodort felém a szél- Kérdem a fiukat: gyerekek, hol van itt a temetőfelügyelő? Nagy, bámuló szemeiket reám meresztik és kérdik, hát az ki? Próbálom megmagyarázni, hogy akinek a temetőt kellene rendbe tartania, a kecskéket elhaj- kurássza, temetések alkalmával a sírokat megássa stb. A kis, 7 éves Jóska előáll és mondja, az a bácsi az utón túl, az aljban lakik, de azt Béres bácsinak hívják. Kézen fogom Jóskát és elvezettetem magamat Béres bácsihoz. Az országút mellett szegényes, de tiszta kicsi házacskában lakik Béres János városi hivatalszolga- Nincs ugyan otthon, de értelmes, szolgálatkész Öreg felesége készséggel ad felvilágosításokat kérdéseimre, amint megtudja, mi járatban vagyok. Elmondja, hogy férje már 20 éve áll a város szolgálatában és csak azért mert az országút választja el a temetőt a házacskájuktól — tehát a közelség miatt — bízták meg őket a temető felügyeletével, mely sem kötelezettséggel, sem fizetéssel nem jár. Azaz kap évente 300 lejt s ezért a halálozások alkalmával esetről- esetre kijelöli az ásandó sir helyét. Elmondom, hogy néhai Sipos Domokos iró és költő sírját szeretném látni. Kissé tartózkodóan, de mesélni kezdi, hogy nagyon jól ismerte a Sipos főjegyző urat. Nagyon sok jót tett a szegényekkel és volt idő, amikor az egész városban csak nála találtak nyitott ajtóra. Általában nagy barátja volt a szegényeknek és elhagyatottaknak, nagy szegénységben is halt meg s ezért halála előtt úgy rendelkezett, hogy ne temessék a tulajdonképpeni városi köztemetőbe, hanem hántolják el az úgynevezett kórházi temetőben, a teljesen szegények és elhagyottak közé. E temető a tulajdonképpeni köztemetőtől egy. kilométernyi távolságra fekszik a dombtetőn. Sok mindent elmesélt még az öreg Béresné a korán elhalt iró életéből, míg megmutatta az ösvényt, melyen a kórházi temetőbe juthatok- Felérve a dombtetőre, úgy éreztem magam, mintha rabtemetőben járnék. Apró, gondozatlan, besüppedt sirhantok szorosan, sorban egymás mellett, nehány kiásott sirgödör — talán tömegszükséglet kielégítésére. A legtöbb sírnál egy-k-t tenyérnyi deszkácskán alacsonyan a földbe szúrva, esőtől mosott ceruza-irás, melyen alig olvasható, hogy itt nyugszik X. Y. Élt eunyi és ennyi évet Meghalt a dicsőszent- mártoni kórházban. Egyik-másiknál egyszerű fakereszt, pár szál szerény virág, ennyi az egész. Megdöbbenve állok meg. Lehetetlen, hogy sát kibocsátotta a magyar közönséghez. Azóta lankadatlan buzgalommal teljesiti kötelességét ez az épitő mozgalom, amelynek nemes célja a főiskolai ifjúság támogatása az egyetemi élet súlyos küzdelmeiben. Nyolc évvel ezelőtt még nem volt annyira leromolva a magyar társadalom, de már akkor is hivatást töltött be a diáksegélyezés, mert a legérdemesebbeket és legszegényebbeket segített hozzá tanulmányaik folytatásához. De nyolc év alatt a segélyre szorultak száma megsokszorosodott, mert ezalatt a magyar exisztenciák ezrei jutottak katasztrofális helyzetbe s a szülök anyagi válsága az ifjúságot is tragikus szituációba sodorta. A magyar diákok támogatása: a magyar jövendő építése. Ezt kötjük a lelkére mindenkinek, akinek módjában áll akármilyen kis ösz- szeggel is hozzájárulni a diáksegélyző alaphoz Itt közöljük a mozgalom lelkes vezérének, Inczédy-Joksman Ödönnek nagyhatású felhívását, amelyet az uj egyetemi év küszöbön bocsátott ki: Pártunk diáksegélyző akciója nyolcadik éve igyekszik a szegénysorsu, de szorgalomban annál gazdagabb magyar ifjúságot hozzásegíteni ahhoz, hogy felsőbb tanulmányait folytathassa és ezzel nemcsak élni akarását, de élni tudását is biztosítsa. Az uj tanév küszöbén a gondoskodás, a szeretet és előrelátás — mely magyarságunknak eddig oly lélekemelő összekötő kapcsa volt — ismét meg kell nyilvánuljon és éu ennek biztos reményében ismét minden magyar testvéremhez intézem tlsztéletteljes kérésemet, hogy bármily csekély összegű adományával akciónkat támogatni és ifjúságunk 7 ily jeltelen sirok egyikében pihenjen Sipos Domokos, az Erdélyi Helikon első fiatal halottja. Fá jó érzéssel hi vám most már segítségül Béres Jánosnét. ő vele, ki ismerte az írót, aki 1927 december hó 24-én karácsony szombatján délután a temetésén is jelen volt, próbáljuk megtalálni az egyszerű sirt. Sokáig vizsgálgattuk az elhagyott sirokat, mig végre az asszony megállóit egy sirnál. „Talán ez lesz az“ — mondja. A beomlott sirhant mögött egy félkarnyi tölgyfaeö- vek áll, valamikor talán kereszt is lehetett. Olvasom az elmosódott betűket: Itt nyugszik Sipos Domokos Élt 35 évet. S most tetemre hívom Dicsőszentmárton magyar társadalmát, amelyért annyit dolgozott, az Erdélyi Helikont, voft iró társait, ki tudná megtalálni közülök a halott költő sírját? Úgy látszik, Halászi hiába hivta tetemre hárem évvel ezelőtt a diesőszent már toni magyarságot, mégis elf ok jlkeztok a költő sírjáról. De Halászi most megadta a b.ztc-s nyomokat és ő is szívesen vállalkozik arra, hegy ismét felfedezi a magyar költő besüppedt sirhantját. Ma, nyolc év után már feleslegesnek vélem érveket felsorakoztatni az akció mellett, csupán annyit, hogy féltve őrzött ifjúságunkat ma már nemcsak az elnemzetlenitő törekvések fenyegetik, hanem a romboló nemzetköziség áramlata, mely a mai katasztrofális gazdasági válságban fokozódó erőre kap. Ez az áramlat pedig legelsősorban a tanuló, tehát az elméletek körében élő, a befolyásolhatóság és tapasztalatlan lelkesedés korában álló főiskolai ifjúságot környékezi a leg- álkatatosabban! A védelemnek eszköze pedig az lesz, ha ifjúságunkról való gondoskodás e válságos időkben lankadás helyett az eddiginél is erősebbé teszi a szeretet ölelő és meg- fartó karjait. A szives adományokat kérjük központi pártirodánkba, Moţilor ut 18 sz. alá küldeni. Kolozsvár, 1934 szeptember hó. Dr. Inczédy-Joksman Ödön, üv. alelnök. Alig mentek széjjel a kérő sorok, máris megszólalt az áldozatkész magyarság szive és a következő adományok folytak be a diáksegélyző akció javára: Csiky Emilia 400 lej Gr. Teleki R-alpb 500 „ Dr. Széli Lajos 100 ., N. N. 500 „ Markovits Manó 500 „ Purgly László 1000 ., A zilahi párttagozat nyári mulatságának jövedelméből 3000 „ Összesen: 6000 lej. Az adományokat, mint eddig is, ezúttal is folytatólagosan fogja nyugtázni a Keleti Újság. ■1 ÉRTESÍTÉS Az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaiság Cluj, ezúton tudatja érdekelt t. feleivel, hogy a sorsolással kapcsolatos életbiztosítások f. hó 16-án közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betükombinációs kötvények sorsoltattak ki: I. D. K. P. 2 NI.D.C. 3. A. J. O. 4. V.O.L. 5. J. U. O. Az Igazg aKilt) Nyolcadik évébe indul a magyar diáksegélyző akció Inczédy-Joksman Ödön {elhívása a magyar társadalomhoz Az első adományok (Kolozsvár, szeptember 18.) Nyolcadik éve annak, hogy a diáksegélyző akció első felhivá megtartását ezzel biztosítani szíveskedjék.
