Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-20 / 214. szám
KElEIiUfSm XVII. ÉVFOLYAM. 211 SZÁM. mmammmmmmmmmmmammmammmmmmmmma Ezt a határozatot még a közgyűlésnek is íjóvá kell hagynia. Az ügynek kedden kellett volna a közgyűlés elé kerülnie, de szerdára 2 (Genf, szeptember 18.) Ma délelőtt a Nép- szövetség bizottságai tartottak üléseket. A politikai bizottság ülésén a nemzetközi szellemi együttműködésről volt szó. Először Vacarescu Elena asszony, román delegátus, majd Motta svájci delegátus szólaltak fel. Végül Eckhardt Tibor magyar kiküldött tette szóvá azt, hogy az utódállamok korlátozzák a magyarországi könyveknek a bevitelét, még olyan esetekben is, mikor egyszerű szakkönyvekről van szó. Jeftics a szovjet felvételéről. (Belgrád, szeptember 18.) A Politika tudósítója Genfben beszélgetést folytatott Jeftics jugoszláv külügyminiszterrel. A külügymi(Egeres, szeptember 18.) Amióta gazdát cserélt az egeresi szénbánya, az uj tulajdonosok egymás után dobják az uccára a magyar tisztviselőket és munkásokat. Baume főmérnök* kel kezdték és a jelek szerint nem állanak meg addig, amig az összes kisebbségi alkalmazottaktól el nem veszik a kenyeret. A legutóbbi áldozat Jakab Károly, a sodronypályák felügyelője. Jakab egyike a legképzettebb szakembereknek, aki mindig lelki- ismeretesen dolgozott. Már a kora tavasszal megtudta, hogy őt is el akarják bocsátani, de reménykedett, nem akarta hinni, hogy minden ok nélkül meneszteni fogják. Julius hetedikén történt, hogy Jakab Károly elindult a pályát vizsgáin!. Alig haladt azonban néhány lépést, amikor megeredt az eső és kénytelen volt visszatérni. Bement a kaszinóba s megüzente az igazgatónak, hogy az eső miatt csak egy, vagy két óra múlva tud munkához látni. Ha azonban szükség van rá, a kaszinóban megtalál.a tó- Rendelt egy pohár fröecsöt és várta a felhők elvonulását. Néhány perc múlva azonban feltűnt a vállalat besúgója. Még egy óra sem telt el s máris jöttek utána. Jakab Károly jóhiszeműen azt gondolta, hogy bizonyára valami szakügyben akarnak ianácsot kérni. Annál nagyobb va.t azonban a TELEK ELADÓI 850 m2 csendes villanegyed, cső- 1 daszép fákkal, — operaszínháztól | Öt perc távolságra. Szerencsés al- g kálóm. Cluj, Strada Tunarilor 6. g halasztották, hir szerint Litvinov kérésére, mert még nem készült el beszédével, amelyben válaszolni fog Motta érvelésére. niszter kijelentette, hogy 'Jugoszlávia politikája nem változott a szovjettel szemben, még ha a fölvétel mellett is szavazott. A szovjet a felvétel előtt vállalta az összes nemzetközi jogi kötelezettségeket s belépése megfelel a Népszövetség politikájának. Ausztria függetlenségének kérdésében Genfben még nem találták meg a formulát, az azonban bizonyos, hogy a kérdést a Népszövetség ellen nem lehet megoldani. A Duna- medence rendezésének ügyében a tárgyalások kedvező mederben haladnak Genfben, de végleges megoldáshoz még ebben a kérdésben sem jutottak. meglepetése, amikor ehelyett azonnali hatállyal felmondó levelet kézbesítettek ki. Jakab elolvasta a levelet s az első pillanatban nem hitt szemeinek, amikor az indokolást látta: szolgá- latteljesités közben ivott. A pályaellenőr nyomban felkereste az igazgatót és magyarázatot kért. Különös választ kapott: — Azonnal leltározunk! Jakab Károly nem ijedt meg, hanem erélyes hangon válaszolt: — Minél gyorsabban. Én nem félek, mert nálam nincs hiány. Megtörtént a leltározás. Kiderült, hogy Jakabnak több szerszáma volt, mert amire a vállalat nem adott pénzt, azt ő vásárolta meg. A pályaellenőr ezelcután követelte nyolcvanezer lejes hátralékának a kifizetéséi és a törvényesen járó négyhónapi felmondási időt, vagy erre az időre járó jogos követelését. Az igazgatóság azonban hallani sem akart a szerencsétlen ember követeléseiről. Jakab Károly tehát az uccán maradt családjával együtt. A kidobott magyar ember most a munka- birósághoz fordult, de itt is különös dolgok történtek. A munkabíró szabadságon van és nincs helyettese. így Jakabnak várnia kell. Mindenesetre érthetetlen, hogy egy ilyen fontos intézmény vezetőjének ne legyen helyettese. Jakab Károlynak az ügye azonban nemcsak kisebbségi sérelem, hanem szociális kérdés is. Elszomorító dolog, hogy egy munkáscsaládot minden ok nélkül és a törvényes formák mellőzésével megfosztanak a kenyerétől s ne legyen hatóság, amely azonnal védelmet nyújtson. mi&tftl ? Alig három-négysoros londoni jelentés szá- mól be arról, hogy az angol sajtó, amikor élesen állást foglal minden olyan javaslat ellen, amely a kisebbségi egyezménynek a nagyhatalmakra váló kiterjesztését kontemplálja, megpendíti azt a gondolatot, hogy Beck lengyel külügyminiszternek a kisebbségi egyezmény felmondására vonatkozó bejelentését tegyék meggondolás tárgyává a Népszövetségben. Nem mondja ugyan határozottan, hogy fel kell rúgni az egész kisebbségi jogrendszert, hanem „valami más megoldáson kell gondolkozni Hogyha ez a hir nem kacsa, hanem válóban sor fog kerülni komoly mérlegelésére, akkor sem fog bennünket nagy csalódás érni. Hi- szen a nagyhatalmak eddig sem csináltak mást, minthogy a kisebbségi panaszok benyújtása után semmitmondó kompromisszumokat igyekeztek még legjobb esetben is nyélbe ütni és politikusai nem egyszer ismerték bt, hogy alapjábanvéve tehetetlenek, mert a békeszerződések kisebbségi klauzuláit nincs módjukban érvényesíteni. Nem is olyan hihetetlen tehát, hogy mint annyi mást, úgy ezt is el fogják ejteni. Ezúttal arról van szó, hogy ők kapálóznak kézzel-lábbal ama bizonyos „szuverénítái" megsértése dien. Tudni kell ugyanis, hegy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek mindtz- ideig a kisebbségek patrónusaiként jelentkeztek, a kisebbségek elnyomása terén leckéi adhatnának akármelyik államnak. Nemcsak gyarmati birtokaikat illetően. Ha jól belenézünk Európa néprajzi térképébe, akkor furcsa dolgokra fogunk rájönni. Ki fog derülni, hogy az európai „nagy nemzeti államok" éppen úgy meg vannak áldva kisebbségekkel, vagy mondjuk régi módon: nemzetiségekkel, mint az annyit gyalá- zott monarchia és Magyarország. Anglia az írek elszakadása után is egész bátran feldarabolható lenne és ha népszavazáson tennék fel a Kérdést, akkor a skótoknak is eszébe juthatna, hogy valamikor önálló nyelvvel rendel kező nép voltak. De Angliában a skótokon kívül is vannak kis nemzetecskék, amelyeknek még a nevét sem tudjuk, amelyek azonban tiltakoznak ellene, hogy angolok volnának. Franciaországban az elzászi németeken kivitt ott vannak a bretonok, akiknek nagy nemzeti múltjuk és költőik voltak. Hogy mi lenne Spanyolországból, ka lakosai nemzeti hitvallása szerint bontanák részeire, arról nem is jó beszélni. Igaz, hogy a katalánok és a baszkok ép eleget beszélnek erről és mindent elkövetnek, hogy Madridtól függetlenítsék magukat. Olaszországnak is vannak meglehetős szép számmal németjei és szlávjai. Ebből a hevenyészett felsorolásból is meg érthető, miért nem akarnak a nagyhatalmak hallani sem a kisebbségi jogvédelemről saját magukat illetően. Kiderülne ugyanis, hogy a nagyképii kisebbség-védők alapjában véve pro fesszkmátus kisebbség-elnyomók.-* rA Keleti TJjság egyik mai közleménye érdekes adatokat közöl arról, hogy Nagyváradon kétszáz évvel ezelőtt az ott lakó nemzetiségek: románok, magyarok, szerbek és görögök, formális szerződést kötöttek egymásközt arranézve, hogy kölcsönösen respektálni fogják egymás jogait és vallását. Amióta ezt a szerződést megkötötték, azóta a szerbek és görögök eltűntek Nagyvárad közéletéből, de a románok és magyarok megmaradtak. Milyen könnyű volna most ez a szerződés-kötés, hiszen két fél egyszerűbben tudná letárgyalni a vitás kérdéseket, mint négy■ És csodálatos: most a félszabadulás korszakában senkinek sem jut eszébe egy ilyen szerződésnek még a gondolatát is felvetni. A népszövetségi közgyűlés is megszavazta a felvételi Litvinov vezetése alatt az orosz delegáció is megjelent a teremben (GENF, szeptember 18.) Ma délután 6,30 órakor nyílt meg a Népszövetség közgyűlése, amely hivatva volt dönteni Oroszország felvétele fölött. A Népszövetség palotája előtt nagy tömeg gyűlt össze, hogy lássa az orosz delegátusok megérkezését, A hatóságok széleskörű óvintézkedéseket tettek. Az ülés megnyitása ntán Sandler elnök azonnal szavazásra tette fel a kérdést a politikai bizottság javaslata felett, amely indítványozza Szovjetoroszország felvételét. 49 szavazat közül 39 megszavazta az indítványt, amely így az előirt kétharmad többségen felüli szavazatott kapott. A szavazásról azonnal értesítették az orosz delegációt, amely a jelenlevők többségének ovációi és általános érdeklődés között megjelent a teremben. A delegáció tagjai Litvinov, Stein, Rosenberg és Jegorieff. Sandler elnök üdvözölte Litvinovot, aki válaszában hangsúlyozta, milyen szempontok vezették a ezovjetkormányt a népszövetségi paktumhoz való csatlakozásban. A magyar könyvek behozatala az utódállamokba Nyolcvanezer lej bérhátrálékkal, de egy f illérnyi fizetés nélkül dobtak ki ismét egy magyar embert az egeresi szénbányából
