Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-17 / 212. szám

XVII ÉVFOLYAM. 2Î2. SZÁM,

KELETlUjsm

■ swams*

Szeptember 27mén UezdödiU

a holozsvări

Magyar Színház uj szezonja

Nyolp eredeti erdélyi bemutató, kiegészített színtársulat a színház programjában — Kalotaszegi népviseletben kalotaszegi statisztériával adják elő első előadásul a felújított „János vitéz“-t

(Kolozsvár, szeptember 15.) Pár héttel ezelőtt azt a elmet adtuk egyik cikkünknek, hogy „Az elveszett színház.“ Afölött keseregtünk, hogy eltűnt a valamikor megszokott sürgésforgás, lázas tempó a kolozsvári Magyar Szinház tájékáról, örömmel jelentjük, hogy az „elveszett“ szinház, — megkerült. Akinek mostanában dolga akadt a szinház kis kapujánál, különösen pedig, ha benézett a színpadra, a földszinti és emeleti színházi irodákba, pezsgő, eleven életet fedezhetett fel. Színészek, színésznők jönnek-mennek, izgatott hang kéri az interurbani, sőt az a csoda is megtörténik, hogy Parlagi igazgató e sorok Írójának szeme láttára küld pénzt a postára, hogy táviratilag adják fel egy előleget óhajtó tagnak.-!:■ A szezon még csak körülbelül két hét múlva kezdődik, de egy látható eredményt már is el tudott érni az igazgatóság. Eltűnt a „szegényszag“ a vasbeton színházépületből. Márpedig köztudomású, “hogy a közönség éppúgy nem szereti ezt a gyanús illatot, mint ahogy az egér is elvándorol az üres spájztjól.

Igazgatók szereposztása.

Színházi irodából bőven kijutott a magyar színháznak, három is van belőlük, de csak amolyan miniatűr irodák ezek- A földszintim az adminisztratív titkárság tagjai lelkendeznek, az emelet egyik szárnyán Parlagi Lajos igazgató tárgyal az „ügyfelekkel“ nagy létke- sedéscel, a másik oldalon egy feltűnő formájú k.ödetmény állít meg. Körülbelül ez áll rajta:

rAz igen- tisztelt közönség szives tudomására adjuk, hogy Kádár Imre ár., a szinház főrendezője, csak művészeti kérdések elintézésébe folyik be, minden más ügyben Parlagi Lajos igazgató diszponál.

Ez a felírás meglehetős zavarba hon bennünket, mert a szinház igazgatóságához feladandó kérdéseink mindkét ügykört érinti. A probléma azonban önmagától megoldódik, mert a két igazgató ebben az esetben felfüggeszti elveit és együttesen tessékel be az egyik iroda- helyiségbe.

Az intervju is úgy alakul, hogy hol cgv í- kük, hol másikuk beszél és körülbelül ezeket mondjak:

— Ha mással nem, de rengeteg munkakészséggel és ambícióval kezdünk hozzá a színház uj szezonjához. Az uj hithez és reményekhez megvan a fedezetünk is: a mult esztendő brassói és nagyváradi komoly sikersorozata. Nem tagadjuk, hogy a szezon kolozsvári része nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de abban bizakodunk, hogy az idén sikerülni f-,g majd legyőzni a kolozsvári közönség közönyét.

Az önálló jegyében.

erdélyi szinmüirodalom

— Az a kiindulási pontunk, hogy amint pyoic-tiz lelkes erdélyi iró megvetette alapját az erdélyi irodalomnak és az erdélyiek komoly törekvéseit már a határokon túl is megfelelően értékeik, ugyanezt meg lehet ismételni sz'n házi viszonylatban is. Hiszen a budapesti szin házak utolsó esztendeit az erdélyi darabok, ha nem is dominálták, de egy-egy nagy siker mégiscsák ^déíyi“ fémjelzéssel futott be. Eb' bői az elgondolásból eredően nyolc ered 'ti erdélyi bemutatót tervezünk ebben a szezonban.

— De egyébként is függetleníteni szeret nénk színházunk műsorát a budapesti szinhá zakótól. Persze ez nem jelenti azt, mintha ne kisérnök figyelemmel Budapest szinházi eseményeit. Minden ott elért eredmény vissz' hangra fog találni a mi színpadunkon, amellett, hogy tervbe vettük külföldi nagysikerű szín müvek erdélyi premierjeit is.

Kukurica Jancsi kalotaszegi kosztümben.

— Az az érzésünk, hogy jó utón járunk, amikor a budapesti Operaházban Buttykay Ákos hangszerelésével kibővített és bemutatott „János vitéz“-zel nyitjuk mtg a színházat- A darab népies jellegéhez hiven kalotaszegi kön- iöst adunk a János vitéz uj és nálunk eddig még ismeretlen formájának. Sőt, hogy az illúzió teljes legyen, eredeti kalotaszegi statiszr tériát állítunk be, természetesen a gyönyörű, szinpompás kalotaszegi népviseletben.

Ez lesz az első premierünk, a második Ináig Ottó „Magas iskola“ cimü darabja, amelyet először a kolozsvári közönség kritizálhat meg.

Az nj társulat.

— Nagy gondunk lesz olyan állandó zenekar összeállítása is, amely az igényeket minden tekintetben kielégítheti. Karmestereink: Stefanidesz József (akivel még nem fejeződtek be ugyan a tárgyalások, de remélhetőleg meg fogunk vele is egyezni), Adorján Andor dr„ a rádióból ismert tehetséges zeneszerző, Csiky Endre, -a nagytehetségü erdélyi muzsikus és végül Stefanidesz Marika.

— Társulatunkról bátran elmondhatjuk, hogy maximumát igyekeztünk nyújtani annak, ami a mai erdélyi viszonyok mellett elérhető. Primadonnánk Sólymosán Magda, akit a kolozsvári közönség még nem ismer, ámbár Brassóban és Nagyváradon már belevette magát a közönség szivébe. Valóságos közelharcokat kellett folytatnunk érte, mert vissza kellett hóditanunk Budapesttől, ahol a Király Szinház már le is szerződtette. Szubrettünk Gábor Mara, aki tavaly Szegeden aratott sikereket, bonvivanunk Jung János, akit szintén magyarországi színpadoktól hódított visz sza Erdély.

— Legyünk azonban udvariasak és a társulat tagjai közül a nőket vegyük elsőknek. Leszerződtettük Miklóssy Margitot, Benes Ilonát, Váró Annit, F. Bárdy Terézt, Gordon Júliát, Vass Pirit, Mihalkó Gizit, Fényes Alicet, Czoppán Flórát, Kés Dodót. Férfitalaink közül nem szorulnak jelzőkre Tóth Elek, Tompa Béla, Tompa Sándor, Kovács György, kedvező irányban folynak a tárgyalások Forgács Sándorral és Balázs Samuval, a fiatalok közül nálunk marad Eajnai Sándor, mint uj tagokat kötöttük le Bereng Bélát, Szabadkai Miklóst, Fülöp Sándort és Marosi Gézát.

Eddig a nyilatkozat, amely szép perspektívát nyit az uj szezonra. Mi leszünk a légből- dogabbak, hogyha ebből a perspektívából való ság lesz.

A szintén Kolozsvárról elszármazott zseniális zeneszerzőnek, Kacsóh Pongrácnak örök életű János vitéz-melódiái szeptember 27-én kelnek életre ismét a kolozsvári színházban.

 huszonöt évvel ezelőtt Szatmáron felakasztott Pap Béla unokaőc<3sét

gyilkosság! kísérletért és ötven betörésért állították törvényszék elé Debrecenben

(Debrecen, szeptember 15.) Valami talán mégis van az atavizmusban! Erre adott megrázó példát a debreceni rendőri krónikának alábbi esete:

&

uV!T

iá

^rsanéslmtmn

hat a Togal-tabletta minden

Httléses raeglsetegedésjj

Idegfájdalom, Spanyolnátha és mindennemű

Rheumatikus betegségi

esetén.

Togal oldja a húgysavat

és eltávolítja a szervezetre káros anyagokat!] Minden gyógyszertárban és drogériában.

Lei 52-— vagy Lei 130-—. Biztos hatású csakis a |

íog&tl

Svájci készítmény!

A debreceni törvényszék szombaton tárgyalta Pap György könyvkereskedősegéd bűn ügyét. Pap György udvarolt egy Engel Mária nevű 17 éves leánynak és mikor a leány szülei nem akartak beleegyezni a házasságba, gyilkossági kísérletet követett el, meg akarta fojtani a fiatal leánytPap Györgyöt letartóztatták, de miután fogvatartását a vizsgálat nem tette továbbra is szükségessé, ideiglenesen szabadlábra helyezték- Pap György erre, több hozzá hasonlóan romlott fiatalember társaságában betörő bandát alakított és egy pincelakásban rengeteg lopott holmit halmozott fel a bűnszövetkezet. A rendőrség letartóztatta a banda tagjait és kiderült, hogy nem kevesebb, mint ötven be törést követtek el.

Pap György letartóztatása után a cellában öngyilkosságot kísérelt meg, oly módon, hogy összetört egy villanykörtét és az üvegszilánkokat lenyelte. Az orvosi közbelépés megmentette az életnek s ma került bíróság eléA törvényszék előtt aztán a merénylő és bandavezér Pap György családjának sötét titka került napvilágra. Pap György unoka öccse annak a Pap Béla nevű szatmármegyéi földbirtokosnak, aki körülbelül két és fél évtizedei ezelőtt felbérelte béresét, Zsoldics Mihályt, hogy gyilkolja meg nagybátyját, Pap Zoltánt. Valami örökségi ügyből kifolyólag gyűlölködött bátyja ellen. Pap Bélát akkor felakasztották, a bérgyilkost életfogytiglani fegyházra ítélték. És most a felakasztott ember unokaöccsét gyilkossági kísérletért és sorozatos betörésekért állították bíróság elé •. -