Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-16 / 211. szám
4 fíFintUmrr» XVII. ÉVFOLYAM. 222. SZÁM. Filozófusok nagygyüléseznek Irta: Ligeti Ernő A bölcsészei Prágában kongresszus óztak Nem akar összehasonlítás lenni, de Spinoza, Kant, Des Cartes, Schopenhauer, Nietzsche, meg voltak éneikül Is. felséges magánjukban gondolkozva véges és végtelen dolgokról, megépítették rendszereiket, gyertyafény mellett föl is jegyezték álláspontjukat és azután hivatásukhoz méltóan, a természetben tettek zavartalan sétákat, könyveik sorsával nem törődtek. Bizonyára akadtak a múltban olyan gondolkodók is, akik csak kimódolták sizsztémáikat, de senkivel se közölve, magukkal vitték le a sirba. Minden bölcselmi munka tulajdonképpen állásfoglalás a nagy mindenséggel szemben. Sem több, sem kevesebb. A legszemélyesebb ügye az embernek. Mostanáan azonban a filozófusnak is „mozogni“ kell, Kant még várhatott akár évekig is, amig el meni öve elérkezik mindazokhoz, akiket érdekel, de a ma gondokodöja telefonra, rádióra rendezkedik be, nehogy elkéssen. Nem elégszik meg, hogy könyvek és folyóiratok terjesztik eszméit, neki élőszóval is be kell számolni, lehetőleg nagyszámú auditorium előtt, hogy minő újabb felfedezései vannak a logikával, megismeréssel, erkölcsi imperatívuszok átértékelésével és más hasonlókkal kapcsolatosan. Ha ő nem siet, siet más: nagy a versengés. Hogy egyszerre érkezzenek be, talán arra jó a kongresszus. Ha az ember látja ezt a nagy sürgést-forgást, szinte az az érzése, hogy biizo- nyos alapvető bölcselmi kérdések tisztázása a leghalaszthatatlanabb ügyek közé tartozik és ezek nélkül nem megy előre a világ. * A prágai bölcsész kongresszust Benes külügyminiszter nyitotta meg és ez a megnyitó kissé blaszfémia számba megy egy olyan férfiú ajakéról, aki politikus. Benes üdvözli Európa minden tájékáról összegyűlt gondolkodó urakat és kijelenti nekik: legyenek önök a mi vezetőink! A világnak szüksége van filozófiai eszmékre, normákra, amelyekhez igazodjék, mutassák meg önök az utat. Mintha a politikát egyáltalában érdekelné a bölcselet. A politika is megy a maga utján és a bölcselet is. Ez a két ut párhuzamosan szalad egymás mellett és amint ezt Euklidcsz ötödik postula- túnrn is feltételezi, legfeljebb a végtelenben találkozik. Noha úgy emlékszem, Bolyai ezt a tételt is megdöntötte. Bizonyára Bolyait is megcáfolta valaki, A filozófusok rendszerint elkövetik azt a fejedelmien szép játékot, hogy egymás építményeit rombolják össze, de ni építmények mégis megmaradnak. Nos, Bencs külügyminiszter meginvitálja a bölcsészeket, hogy adjanak eszméket; Írják elő a helyesen cselekvés törvényeit; Itassák át a közgondolkozást mély értelmi gondolatsorokkal. Ejnye, látszólag milyen tudásszomj gyötrl az államférfiakat, az államélet ügyvivőit és a tömegek hangos elöljáróit. Nem elégszenek meg azzal, amit Arisztotelésztől Henri Bergsonig a bölcsészet már megállapított, több szellemet akarnak bevinni tevékenységükbe, újra meg akarják tölteni benzintartá- l.yaíkat, hogy magasabbra repülhessenek. És erre * bölcsészek szolgálatkészen összeállnak és elhatározzák, hogy ám legyen, most az egyszer még segítünk a kátyúba jutott emberiségen. * Csehország aránylag demokratikus ország, Öénes is aránylag eszes, okos filozofikusan kltcnyész- tett, Masaryk köztársasági elnök könyvtárnyi filozófiád munkássága is némi auroleát kölcsönöz Prága »sellemi életének, a filozófusok is a r á n y 1 a g jó helyre jutottak, mert megtörténhetett volna, hogy ezt a nemzetközi filozófiai kongresszust nem Prágában, hanem mondjuk Berlinben, Kómában, vagy Belgrad- ban, valamelyik diktatórikus állam fővárosában hívják össze, azzal a polástoiutlan szándékkal, hogy „eszméket kovácsoljanak“ a politikának. Prága nem rossz hely ahhoz, hogy egy oxfordi kifejthesse a logikai analízis jelentőségét a megismerésnél, egy elkésett német a norma és a valóságosság kölcsönhatásait fejtegesse, sőt arra se, hogy Petrovici dassiból nyugodtan megállapíthassa a filozófia küldetését. Prága levegője niegbirja azt Is, hogy ankétot rendezzenek a demokrácia válságáról, ha a filozófia levegője nem is nagyon birja el, mert a filozófiának igazán nem az a célja, hogy a napi politika hangszerére szerelje át azokat az elvi eszményeket, amelyekhez hosszú gondolatsorokon keresztül more goemotric« vagy más módszerek igénybevételével jutott. Az eszméknek a gyakorlati életbe való átültetését nem filozófusoknak kell elvégezniük, aminthogy az orvosságokat sem azok fogyasztják el, akik gyártják. A filozófia már régtől rég megadta azokat a kereteket, amelyek a helyes élet és igazságos élet leéiésének a kellékei, ezek egészen egyszerű szabályok, amelyek akár a tízparancsolatban is megtalálhatók, vagy hogy emberi alkotásokat vegyünk figyelembe, nehány közmondásban és példabeszédben, amelyeket a népek évezredes tapasztalata szűrt át. A szellem tábora bizonnyal Igen szeretné, ht* gondolkodási eredményeit nem csupán a könyvtárak mélyéből kellene elöhalászni, de ha azok áthatnák a cselekvések minden elképzelhető munkaterületét. Annak a filozófiának, amely nem az élet szolgálatában áll és központjába nem az embert helyezi be, sok ét. telnie nincs. A filozófusok nem is idegenkedhetnek tehát attól, hogy gondolataik az emberiség közkincsévé és a közcselekvés szünetlen rádiumforrásává vállja- nak. De a filozófusok már reges rég tisztában vannak azzal is, hogy őket nem engedik oda, ahol cselekszenek, ma még kevésbé, mint a történelem bármelyik szakaszában. Ez az én dolgom, a másik meg a te dolgod — között a határvonalat élesebben húzzák meg, mint valaha és bár a bölcsészek is naivak, mint azok az albatros madarak, amelyek csak repülni tudnak, de rövid lábaikkal sután mozognak a földön, annyira még sem naivak, hogy elképzeljék: valóban szükség van reánk, még a közgazdászoknál is nagyobb mértékben és ha mi egyszer elzárkóznánk előletek, akkor igazás a falnak mehettek valamennyien. Nem akarjuk lebecsülni a politikát. A* emberiséget valóban nem tudná kormányozni egy Comte vagy egy Leibnitz. Legtöbbször Igen nagy bajok származnak abbót, ha elvont és hajiithatatlan gondolkodók kezdenek el kormányozni, amint az az arassi ügyvédnek és magánbölcsésznek, Kobespiercnek a példája is mutaatja. A politika az egzigentlák tudománya, a politika csak egy kicsit filozófiai, nagyobb arányban lélektani tudomány, de jaj volna neki, ha tiszt a, tudomány véna volna, a félelmetes és megfellebbezhetetlen igazság minden kritériumával. A politikának van köze a tudományhoz, a művészethez is, aminthogy minden tzeliemi tevékenységhez köze van: az .írszaglás: szintetikus művészet. Hogy mennyire nem nélkülözheti meg a legvadabb politika sem a szellemet. bizonyltja, hogy itündén forradalom azonnal ideológiával igyekszik igazolni magát és siet legsürgősebben kiít-u,veszteni úgy visszafelé a múltban, mint a jelenben a maga filozófusait. A politika minden időben szolgálatába igyekezett állítani a szellemet és még jo, hogy egy olyan „auík'áríMa“ agy keres fegyvertársakat a filozófusok között, mint Bene«, és nem engedi át a teret kardesapás nélkül az u j államböl- esészeknek és világnézeti szakértőknek, De ha, mondom, rokonszenves is. hogy egy i llám megvendégeli a filozófusokat, beilleszti őket idegenforgalmi statisztikájába, kopott zakköikban fölsorakoztatja őket auden- Ciára a hradzsini spanyoJteremben, vagy kevésbé irő- rlkusan: alkalmat ad nekik, hogy abban a hitben ringassák magukat; mi is itt vágyunk, nem vagyunk muzeális tárgyak, részesei vágyunk a mai életnek, még akkor is szigorúan meg kell állapítani, hogy a független szellemnek semmi köze sincs a napi politikához és csak abban az esetben lehet köze, ha nem csipegetnek az egyes neki tetsző megállapításokból hanem az elmepap vera mozfgásmüvészeti iskolájában beiratkozás megkezdődött, gyermek és baby, valamint esti tisztviselő kurzusok, tanerőképzes, gyógytorna, egyéni oktatás, egyes és csoportos táncok betanítása, kombinált mensendieck — lábán— szenípál-módszer. értekezni naponta 12—3-ig és d. U. 6— 8-ig. — rnörsfítitnt tandíj, cluj, calea victoriei 27, telefon 4—13. rnrnmmammimmmmwmmuwwmmmiiam, leteket, divatos szóval élve, » maguk totalitásában alkalmazzák. Két irányzat áll szemhen egymással: a szellem ei- politikásitása és a politika elszel'rmisltése. A politikusok az előbbit szeretnék, a filozófusok az utóbbit. Vitán felül áll, bogy ésszerűen csak erről az utóbbiról lehet szó. Több szellemet tevinni a politikába, azaz: több becsületességet, több szabadságot, több emelkedettséget, Amit a politika clszrllemesitése alatt érthetünk, az nem világmegváltó princípiumoknak megafonba ordt- tasa, nem folytonos ula'ás i, teoretikusok megállapításaira, hanem a politikai eszközök megszelidltése. Több emberiességet bevinni a kormányzási rendszerekbe, fokozottabb tiszteletét a minden emberben lappangó mél- tosagór-ésnek, több erkölcsi eltökéltséget az egyén anyagi színvonalának emelésére. Minden bölcsészet középpontja: az ember és minden politika középpontja ugyancsak az ember. A szellemnek örök kötelessége hogy mindig figyelmeztesse a politikát erre a con- grnenciára, akár nemzetközi kongresszusokra mozgósítják, akár magára hagyják fütetlen padlássaobájában. Öl venezer fonloi Itináíl egy angol ín dós a fakirmulalvAny fitbáért (London, szeptember 14.) Az angol fővárosban nagy érdeklődés mellett lép fel egy am» rikai fakir, akinek Dunninger József a neve. Dunninger valahol megtanulta az összes fa- kirmutatványokat és olyan produkciókkal szolgál az ámuló közönségnek, hogy olykor még a hátuk is beleborsózik a nézőknek. Leghíresebb mutatványa, amikor feldob egy kötelet a levegőbe és az eltűnik hirtelen a nézők szeme elől. A láthatatlan kötélen felmászik egy kisfiú, aki a nézők szeme láttára ugyanúgy eltűnik a semmiségben, mint előbb a kötél. A fakir erre visszahívja a kisfiút, dé az nem jelentkezik- Most maga a fakir mászik a láthatatlan kötélen, de ebben a pillanatban a magasból velőtrázó sikoltás hallatszik és pár pillanat múlva a kisgyermek véres hullavészei esnek le a magasból- A nézők megbor zadnak a szörnyű látványtól, de a fakir néhány gesztust csinál és a szétdarabolt tagok pillanatok alatt összeállnak a közönség szemé láttára és a kisfiú élve, mosolyogva áll ismét a közönség előtt. Dr. Alexander Connon, az ismertnévü angol tudós ötvenezer fontot kínált Dunningernek, Dunninger azonban visszautasította az ajánlatot és csak annyit árult el, hogy a „vérfagyasztó“ mutatvány optikai csalódáson alapul Felszabadulva köszönti az egész emberiség PR, VEREBÉLY TIBOR egyetemi tanár A rákbetegségről irt most megjelent müvét Mindnyájunkat egyformán fenyeget ez a retteget betegség! VéVakazzünk As «főzzük mag m vaszélyt Idáiéban ! ! A tartalomjegyzékből; A rákos megbetegedések lényege, fajtái. Fertőző-e a rák ? Rákos és nem rákos daganatok. A betegség tünetei. — A gyógykezelés módjai: sugaras kezelések, operációk, a rák életfeltételeinek megvonása. — Megelőzés és védekezés stb. Hogy e nagyfontosiágu mű mindenki számára könnyen beszerezhető legyen, Ara 24 laj. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kivár,Baron L. Pop u.5. Vídékíekneka pénz és 3 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.
