Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-13 / 208. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 20S. SZÁM. mm KeletiUjsXG a Bethlen István gróf cikke az olasz-francia közeledésről Bothlen felszólította Olaszországot, hogy Magyarországot ne hagyja cserben, mert a magyar fegyverbarátság érté­kes támaszt jelenteit számára eddig is A világsajtó véleménye megoszlik Bethlen feltünésfkeltő cikkének kommentálásánál A Keleti Újság legutóbbi számában rövi­den már jelentettük, hogy Bethlen István gróf nagy cikket irt a Pesti Napló vasárnapi számában és részletesen kifejtette véleményét a francia-olasz közeledéssel kapcsolatban. Bethlen természetesen a külpolitika uj fordu­latának Magyarországgal érintkező kérdéseit vizsgálja elsősorban, azonban az általános európai helyzetre vonatkozólag is figyelemre­méltó szempontokat vet fel. Éppen ezért az alábbiakban közöljük a cikket bő kivonatban azzal a megjegyzéssel, hogy azok a részek, amelyek első személyben szólnak, Bethlen sa­ját kifejezései. Bethlen vezércikke bőven foglalkozik az utódállamok kisebbségeinek helyzetével is- Bethlen megállapítja, hogy Magyarország kül­politikai célkitűzései most egyáltalában nem időszerűek, azonban annál aktuálisabb a ki­sebbségi probléma, aminek megoldása a ma­gyar politikának legfőbb törekvése. Bethlen István gróf cikkét az alábbiakban adjuk: Bethlen István cikke A mai európai nemzetközi helyzet alaku­lására két körülmény gyakorol döntő befo­lyást- Az cg^ik íV 'békeszerződések győzteseinek azon mind btOMjesebben megnyilvánuló tö­rekvése, hogy o háború létesítette uj rendet minden eshetőséggel szemben intézményesen biztosítsák, a másik -az osztrák belpolitikai ese­ményekben keresendő, amelyek a Duna-me- dence mostani hatalmi statusquojának felbont lásával fenyegetnek és ebben a különleges eset­ben váltották ki egyes államok részéről azt a törekvést, hogy,,ezen eshetőség bekövetkezése ellen megfelelő garanciák teremtessenek. Szövetségi blokkok. Az első tendenciát, bár a béke megkötése óta mindig kisértett, tulajdonképpen a lefegy­verzési konferencia csődje, Németország kilé­pése a Népszövetségből és fegyverkezésének újra felvétele váltotta ki nagyobb erővel. Né­metországnak idővel bekövetkezhető katonai hatalma és az attól való félelem, Franciaorszá­got ma erősebbért ösztönzi mint valaha arra, hogy szövetségi blokkot kovácsoljon össze és egész sorozatát az ily garanciális blokkoknak létesítse, amelyek Európa különféle viharcent- vumaiban,Franciaországgal egyetértésben biz­tosítanák a fennálló statusquot, Az első ilyen regionális blokk a kisantant, a dunai helyzet állandósítása céljából már ti­zenkét évvel ezelőtt jött létre. A rajnai Lo- earno-szcrződps. bár más formák közt létesült, amióta Baldwin az angol parlamentben kije­lentette, hogy Anglia védelmivonala a Rajná­nál kezdődik, szintén nem egyéb ma már, mint olyan francia, angol, belga szövetségi alaku­lat, a békészemidésbe 1 i rajnai határok védel­mére, amely Németország ellen irányul. A ta­vasz folyamán jött létre orosz-francia’ patrö- názs alatt a Balkán-paktum, a Balkán statlls- quójának biztosítására és a legyőzött Bulgá­riának féken tartása céljából. Most van végre tárgyalás alatt az úgynevezett Keleti Locarno- szerződés, újból francia politikai irányítás mellett, amelynek bevezetőjét képezték a kü­lönféle . non agj essziós és egyéb szerződések, amelyeket Oroszország egyes szomszédaival már előzőié2 kötött volt­A keleti Lócarliö. De míg ezek a szerződések eddig bilaterá­lis alapon köttettek meg és csakis a két szer­ződő fél «gymásközti békéjét biztosították és főleg azért jöttek létre Oroszország részéről, bogy egy vápán háború esetén a háta általuk fedve legven, a Keleti Locntno-szerzödés en­nél sokkal messzebbmenő célokat tűzött ki ma­gának és a kölcsönös katonai segítséget bizto- eitaná a szerződő államoknak, ha bármelyikük európai állam által megtáiüadtatiték. A Keleti Locarno-szerződés Kelet-Európá­Lan a ma' stáhisquo fenntartását és biztosítá­sát célozza tehát és a francia politika erre irányuló rendszerének képezné egyik újabb fő pillérét. Mögötte tulajdonképpen még akkor is, na Franciaország nem lesz vészese ezen szer­ződésnek, egy újabb francia-orosz politikai an­tant húzódik meg, amelynek éle Németország ellen irányul és amelybe Oroszország Német­ország elírni teljes frontváltozással főleg azért lépne be, mert úgy látszik,-arról van meggyő­ződve, bogy a tíz évre szóló német-lengyel meg egyezés mögött messzebbmenő titkos megálla­podás lappang, amely a végleges német-len­gyel kiegyezést ukránjai tartományának és a balti allanlók rovására készíti elő. Ezen szerződéseken kivid szó van vala­mely föld közitengeri Locarnoról is, amelynek körvonalai azonban még csak nagyon homá­lyosan bontakoznak ki, bizonyára azért, mert hiszen amíg Franciaország és Olaszország kö­zött a kontinens, valamint a kolóniák és a ha­ditengerészet kérdéseiben komoly megegyezés létre nem jött, ilyenről beszélni is alig lehetne. A helyzet tehát az, hogyha még a Keleti Locarno formailag nem is jönne létre, Fran­ciaország szövetségi rendszere, amely a rajnai Loearno-szerződésen, a kisantanttai és Len­gyelországgal való szövetségen, a Balkán-pak­tumon és végre a francia-orosz politikai antant tényén nyugszik, annak a politikai irányzat­nak és azoknak az államoknak, amelyek az or­todox statusquo fenntartására szövetkeztek, mo»1 mentán elképzelhetetlen hatalmi erőt és túl­súlyt biztosit Európában, olyan hegemóniát, amilyennel semmiféle államcsoport a Szent Szövetség óta nem birt a kontinensen. Bethlen István ezután az utódállamok ma­gyar kisebbségeinek nyomasztó helyzetéről be­szél és megállapítja, hogy a német kisebbség sokkal kedvezőbb helyzetben van. Magyarország kulcshelyzete a Duna völgyében. Ausztria jövőjétől függ nagyrészben nem­csak a Duna-völgy sorsa, amelyben Ausztria, de főleg Magyarország is kulcshelyzetet fog­lalna el, de jórészt tőle függ az említett politi­kai szövetségi rendszernek a sorsa is, amely a statusquo fenntartására van kiépülőben és eb­ben rejlik ennek az Aehilles-sarka is. Ha Ausztria gazdaságilag és politikailag német vezetés alá kerül, a német befolyás ter­mészetszerűleg nemcsak Magyarországon vá­lik a mainál sokkal hatalmasabbá, de a né- met gazdasági, politikai és katonai gravitá- ■ ciós erők más államokat is a maguk vonzó­körébe vonhatnak. Bethlen István cikkeitek további vonala, hogy nem lehet a világot két táborra: még pedig győztesekre és legyőzőitekre osztani. Ugyanakkor, amikor a francia külügyminisz tér a feléje nyúló magyar kézre egyszerűen reáütött, hogy annál erősebben megragadhassa az utódállamokét, ugyanakkor Olaszország, amelynek barátságához hűséggel ragaszkod­tunk és ezentúl is változatlanul ragaszkodni akarunk, az osztrák kérdés miatt összekülön­bözött Németországgal, amellyel a jó viszonyt fenntartani Magyarországnak egyik fontos ér­deke. Olaszország a lezajlott események követ­keztében a francia politikához kezd közeledni. Az olasz-német viszony megromlása úgy az ál­talános európai politika szempontjából is ál­talában aggasztó. A magyar politika szemszö­géből nézve azonban Magyarországot egyene­sen kényes helyzetbe hozta, mert ha az osztrák kérdés alakulása Olaszországot a francia poli­tika sodrába hajtja, Olaszország olyan állam- csoport felé közeledik, amelynek mai vezetője a közelmúltban a magyar törekvései* kardi­nális kérdéseiben tudatosan és élesen fordult szembe Magyarországgal. A francia-olasz tárgyalások és Magyar1 ország Nem tudom, íesz-e valami a folyamatba tett francia-olasz tárgyalásokból. Nem tudom, milyen téren fognak ezek mozogni, fognak-e különösen a középeurópai, a Duna-medenee kérdéseinek rendezésére és különösen más ál­lamoknak a római paktumhoz való csatlako­zására és ennek mikénti továbbfejlesztésére ki­terjedni, vagy nem. Nem tudom, fog-e ezek rendjén Olaszország megfelelő koloniális, vagy más kompenzációkat kapni, vagy sem- Nem tu­dom szóval, hogy lesz-e sikerük, vagy sem, de azt az egyet bizonyosan tudom, hogyha ezek a tárgyalások a Düna-medence kérdését illetően valamelyes komolyabb tartalmú megegyezésre vezetnének, anélkül, hogy általuk biztosítva volna az, hogy vége szakad végre a mostani kisebbségi politikának, a magyar nemzeti ér­zés világában a magyar-olasz barátság súlyos sebet fog kapni, amit én és műidért ki, aki az olasz-magyar baráti viszony fenntartását és ápolását, valamint további ki mélyítését nem­csak magyar, de egyenesen eilrópai érdeknek vélem, mindenáron megakadályozni szeretnék. A magyar nemzet bir elegendő politikái Ítélő képességgel annak felismerésére, hogy a mai Szőlők! Szeptemberben ne felejtsék: Gyermekük olcsón, jól LEPAGE- nál vásárol. — Kérjen ingyen jegyzékeket LEPAGE-tól, Cluj-Kolozsvár. nemzetközi helyzetben ilyen tárgyalásoknál komoly eredményeket pillanatnyilag nem is várhat. De viszont úgy érzi, hogy amikor az adott helyzettel való kompromisszumról főijük a tárgyalás, nemzetünk nem játszhatja egy­szerűen a leltári tárgy szerepét. A magyar kormánynak kötelessége a tár­gyalások előestéjért a velünk barátságos olasz nemzet kormányának figyelmét erre felhívni, mert hiszen a néma gyermek sírását senki sem hallja. Nincs is egy pillanatig sem kétsé­gem aziránt, ha ezt teszi, hogy Mussolini, a magyar nemzet nagy barátja, ezt meg is fogja érteni. A magyar nemzet az utolsó években be­csületes, hűséges és értékes barátja is volt Olaszországnak a Duna-medeneében. Tudato­san ismétlem, hogy értékes barátja. Mert ha igaz is az, hogy Magyarország ebből a barát­ságból igen nagy hasznot húzott, mert ezúton sikerült izoláltságából kikerülnie és egy nagy* hatalom segítségét és aktiv támogatását él­vezte többé-keVésbé minden diplomáciai tár­gyalásnál, amiért nagy hálára is érzi magát Olaszországgal szemben kötelezve, — viszont ezek a szolgálatok nem voltak egyoldalúak, mert Magyarország sok-sok tekintetben hűsé­ges segítőtársa bolt Olaszországnak is a maga politikai és diplomáciai munkájában. Hogy csak egy példát említsek,.az, hogy Olaszország Ausztria között szorosabbak a diplomáciai kapcsok és a baráti jóviszony kiépülhetett, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom