Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-12 / 207. szám
íviselőház BUDAPEST V. Szerda, 1984, szeptember 12. — Ára 5 lel 8>J» poétái? pîSfită is ftsmcnur Ka S4-356-—ÎB37. ~ Előfizetési óíak belföldön: Egész évre negyedévre 20ü, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 50, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. - 207. SZÁM. Feielös szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj, Baron L. Top ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélalm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek »«ns küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Külpolitikai fordulatok előtt A külpolitikának e pillanatban nem Oroszország felvétele a Népszövetségbe a legkimagaslóbb eseménye, hanem az olasz-francia együttműködés lehetősége. Még szerződést a két hatalom nem irt alá, nincsenek még elvileg sem tisztázva az együttműködés pontjai, de megállapítható, hogy ez a fegyverbarátság megmozgatja az egész európai politikának a frontját. Henderson, aki optimista, — ámbár éppen a leszerelési konferencia elnöki székében indokolatlan optimistának lenni, __ máris azon véleményének adott kifejezést, hogy az olaszrfarneia közeledés a leszerelési konferenciát is kilendíti holtpontjából és hogy már november második felében ismét össze lehet hívni a konferenciát. Az olasz-francia „közeledés“ megtörténtére rávilágít az a tény is, hogy Olaszország szombat óla lényegesen közeledett a keleti paktum gondolatához is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy Olaszország elfogadja a írancia-kisantant koncepciót, amel' tudvalevőleg a jelenlegi országhatárok sérthetetlenségére, Ausztria függetlenségére és egyben a Duna vő.’gyének újjáépítésére vonatkozik. A Kérdés Magyarországot is érinti és talán innen magyarázható meg, hogy magyar politikai körökben is a legébercbb figyelemmel kisérik az olasz- francia kapcsolatok alakulásáé. Valószínű, hogy Olaszország nem adja oda magát szőröstől-bőrös- tői Franciaországnak. Nemcsak saját külpolitikai érdekeinek a beteljesítését várja Franciaország részéről, de gondol azokra az államokra is, amelyekkel eddig baráti kapcsolatot tartott fenn. Ausztrián kívül gondol Magyarországra is, amint ezt e. Manchester Guardian egyik legutóbbi cikke feltételezte. Gondol Németországra is, mert ismételten megerősítik azi a tényt, hegy Olaszország a német kérdésben fenntartja január 4-én leszögezett- álláspontját, amelyben tudniillik Né metország fegyverkezési igényeinek a fenntartását szabályozta. E pillanatban Jugoszlávia és Lengyelország álláspontja a kétes. Nem lehetetlen, hogy a francia front kijegeetsedése automatikusan maga után vonja a Németország és Németországgal rokonszenvező államok politikai Honijának is láthatóbb és módszeresebb kialakulását. Barthou és ßeck között szenvedélyes jelenetek játszódtak le, mert Barthou nyíltan felszólította Lengyelországot, hogy mondja meg: kinek a pártjára áll? Ha nem is ilyen éies formában, do Franciaország bizonytalansága fenn áll Jugoszláviával szemben is, abban a tekintetben, hogy hajlandó-e Jugoszlávia a francia politikát változatlanul folytatni. A külpolitikai átcsoportosításoknak, újjászervezéseknek, nekilendüléseknek, nagyarányú terveztetéseknek nem lebecsülhető fordulópontja az sem, hegy Tituleseu, aki eddig csak percekig állott meg a budapesti pályaudvaron, most rövidesen kiszáll es tárgyai Gömbössel. Ö lesz az első román külügyminiszter a világháború után, aki Budapestre megy és közvetlenül tárgyal 'döntőjelentőségű kérdésekről. E kérdés-komplexumba beletartozik az erdélyi magyarság ügyének rendezése is, smely megoldásra inkább rászorul, mint a lő évi kisebbségi helyzet bármelyik szakaszában. SANDLER svéd külügyminiszteri választotta meg a népszövetségi közgyűlés elnökévé Benes kífejleite faosszafsib beszédben a fVépszövelség mérlegének féSeie£2 — Elslmifotlak minden akadályt Oroszország) felvéleíe Scorni Bsrflaow és Beclc viSiaros összecsapása ILefficfyeiorszáifi orientációja korul (Genf, szeptember Jp ) A népszövetségi 15-ik közgyűlést Benes idg^ ,* .'ues, elnök hétfőn délben negyed 1 órakor megnyitotta. Előbb a mandátumokat igazolták. Megállapították, hogy négy állam nem küldött ki delegátusokat és pedig Németország, Japán, Houdurasz és Salvador. Benes csehszlovák külügyminiszter megnyitó beszédében mérleget állított fel a Nép- szövetség működésének aktívumáról s passzívumáról. Ami a passzívákat illeti,azok közé tartozik elsősorban Németország és Japán kilépése. Ezekben a tényekben azonban nem látja a szónok a gyengeség jelét, mert remény van arra, hogy mindkét állam együttműködését sikerülni fog biztosítani. Súlyosan nyom a latban a passzivák között a Bolivia—Paraguay közti háború, amely megsérti a népszövetségi paktumot már 2 éve. A Népszövetség meg fogja tenni ebben az irányban is kötelességét és el fogja intézni a konfliktust. Beszél azután azokról'a balsikerekről, amelyek nem közvetlenül a Népszövetséget illetik, a leszerelési konferencia és a londoni világgazdasági konferencia eredménytelenségéről, mégis a passzivák oldalára tartoznak. Mindezekkel szemben jobban meg kell alapozni a Nemzetek Szövetségét, szoro- sabb együttműködést biztosítva az Egyesült- Államokkal, meg kell nyerni Szovjetoroszország közreműködését. Sikere a Népszövetségnek a keleti paktum megkötésére irányuló törekvések előrehaladása és a Saar-kérdésben történt megegyezés- Benes fiem hiszi, hogy a jövő perspektívái kilátástalanok vagy lehangolok lennének, mert a Népszövetség elháríthatatlan akadály marad a sötétség erőivel- szemben. Ezután az uj elnök megválasztására került sor. A szavatszedő bizottság tagjai Tituleseu és Motta svájci delegátus voltak. Az érvényesen leadott 52 szavazatból 49-et Sandler svéd külügyminiszter kapott meg. Benes üdvözölte az újonnan megválasztott elnököt és felkérte, hogy foglalja el az elnöki széket. Ezután beterjesztették az alapokmánynak a nemzetközi szerződésekkel való összhangbahozásáxa irányuló javaslatot, Argentínának a megnem- támadásra vonatkozó előterjesztéseit és Bolíviának a Paraguayal való háborúra vonatkozó kérését- A közgyűlés az előterjesztéseket napirendre vette. A bizottságok megalakulása után a gyűlés folytatását fél hatra tűzték ki. Oroszország1 felvétele elolt A népszövetségi tanács zárt ülését hétfőn folytatják. A francia diplomácia a szovjet be lépésének kérdésében Portugália és Argentina ellenzéki magatartását már leszerelte és a francia diplomaták remélik, hogy elhárítanak minden akadályt a szovjet belépése elől s igy nem lesz vihar, mikor az ügy napirendre kerül. Genfi hirek szerint a szovjet jegyzéket intézett a főtitkársághoz, amelyben kijelenti, hogy elfogadja a döntőbírósági eljárást, de csak olyan ügyekre vonatkozóan, amelyek a Népszövetségbe való belépése után keletkeznek. A kisebbségek védelmére vonatkozóan kijelenti, hogy a kérdésben Lengyelországgal már megegyezett. Ujeaislj pwccsíiirelc Ausztriától Genfben sűrűn tárgyalnak az osztrák kérdésről. Az Oeuvre úgy tudja, hogy a nemzeti szocialisták októberben újabb puccsot rendeznek Ausztriában. A lap attól fél, hogy ebben az esetben olasz és jugoszláv csapatok vonulnak be Ausztriába, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A népszövetségi körök nemzetközileg szeretnék biztosítani Ausztria függetlenségét. Az Oeuvre szerint valószínűleg Benes elgondolását fogják keresztülvinni, aki javaslatában a szomszéd államoktól nemzetközi nyilatkozatot követel Ausztria függetlenségének, és határainak tiszj teíetben tartásáról. A Népszövetség részéről pedig szankciókat vár a nyilatkozat megsértői vei szemben.
