Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-01 / 171. szám
Kuen-ajsxe Ma ti i u becsülete Irta: HEGEDŰS NÁNDOR PROPAGANDA KIADVÁNYOK Egész vászonkötésbew Már másodszor olvassuk abban a hajszában, amelynek Maniu az űzött vadja, hogy vele a magyarok ezt nem tették volna. Tegnap is a România Nouă, Boila lapja azt irja, hogy ,,'a magyarok gyűlölték őt lelkűkből, mint a kérlelhetetlen ellenséget szokás gyűlölni, kiirtották volna testileg, de megriadtak effajia merészségtől, ám az eszükbe se jutott soha, hogy becsületét érintsék“. Egy Ízben már Maniu is megkockáztatott hasonló célzást. Ezek után a román társadalomnak az a része, amely nem ismerte a magyar politikai életet, azt fogja hinni, hogy a magyar politikai világ bizonyára Macedóniához volt hasonlatos és ezeknek az uraknak az élete folytonos veszedelemben forgott, ők azonban niebelungi bátorsággal néztek szembe az állandó halállal. Különösen romantikus gúnyát ölt ez a kép a Regátban, ahol az erdélyi politikusok szeretik olyan heroikus tettek emlékét meg villog tat ni, amiről nem tud a történelemNem sok értelme van ezeknek a túlzásoknak. Nem kicsinyeljük le a nemzeti párt fér- fiainak küzdelmeit amit annak idején vívtak, de a regényes köntöst jogunk van megszellőztetni, ha azt látjuk, hogy ennek a l'elöltése a magyar imperium hírnevének rovására megy. Nem nemzeti hiúságból tesszük ezt, hanem azért, mert ebből következtetést vonnak le a mai politikára, mondván nekünk: Önök nem panaszkodhatnak, hiszen az önök élete nem forog olyan állandó életveszedelemben, mint a románoké annak idején Magyarországon. Meg- illetődéssel diskurált egy Ízben velem egy re- gáti ur arról, — pedig nem mondhatnám, hogy nagyon rajongott az erdélyi testvérekért, — hogy néhai Pop Cicio István egyszer a magyar parlament nyílt ülésén azt kiáltotta volna, hogy ők el akarnak szakadni Magyarországtól. Azok mindenesetre bátrabb emberek, voltak, mint önök. fűzte hozzá ironikusan, arai éppen nem illett hozzá,' mert a legkisebb magyarpárti megmozdulást már megtorlásra érdemes irredentizmusnak kiáltotta ki. Azt feletem neki. hogy igen tekintélyes összeget vagyok hajlandó a Vasgárda céljaira adni — pedig soha nem volt szívügyem a Vasgárda, — ha. megmutatja nekem a magyar országgyűlési naplóban Pop Cicionak ezt a kijelentését. Egészen legendás átfestésben bukkan fel időnként, hogy milyen nagy elszántsággal szavalta el Vaida akkor a magyar országgyűlésen azt a hires magyarsértő verset, amely miatt pár hétig nem is látogatta az ország- gyűlést. Holott a, tény az, hogy Vaida ezt soha fel nem olvasta, hanem utólag adta át a gyorsíróknak, hogy beszédébe szúrják be, bár az sem lett volna egészen életveszélyes, ha el is szavalja, mert a négyszáz képviselő közül talán senki sem értette volna. Nos, a Románia Nouă cikke után, amit a bukaresti lapok is reprodukálnak, valószínűleg azt képzelik a román hazafiak, hogy a régi Magyarországon leg alább handzsárral felfegyverkezve kellett Maiimnak és barátainak az uccán mozogniok és mindennap el kellett készülniük arra, hogy a magyar politikai Texasba lepuffantják . őket, mint a csirkéket. A valóság ezzel szemben az, hogy sohasem politizálhattak emberek nagyobb biztonságban, mint a román nemzeti párt urai a magyar fórumon- A magyar politikában a merénylet ismeretlen eszköz volt. Az utolsó ötven esztendő pártpolitikai harcaiban egyetlen egy kifejezett politikai merényletről tudunk, amikor a képviselőházban egy Kovács Gyula nevű ellenzéki képviselő rálőtt az elnöki székben ülő Tisza Istvánra- A golyó nem talált és Tisza hidegvérrel jelentette ki, hogy nincs ok az ülés felfüggesztésére. Politikai jellegű merénylet müvének lehet nevezni a bajdudorogi magyar katholikus püspöknek küldött bomba rettenetes pusztítását is, de ez viszont nem magyar kéz aktusa volt. Még a világháború kitörése sem vitte odáig a lelkeket, hogy politikusokat tegyenek el láb áléi ér- Jaures és Stürgkh osztrák miniszterelnök lelövése után a forradalomnak kellett négy véres háborús év elmúltával jönnie, hogy Tisza István életét bűnös kezek kioltsák. Semmiképpen sem tud a krónika arról, hogy nemzetiségi politikussal számolt volna le a közhangulat merénylet formájában. Egyetlen egyszer halt meg aktív nemzetiség« politikus gyilkos kéztől: Pavlovié Lyubomir szerb képviselő, de azt is egy szerb ember lőtte le, mert vagyo’iábó kiforgatta. Egyéb sohasem történt. Nem volt veszélyben a román politikusok élete m-'c a Memorandum-per idején sem, pedig akkor valóban .ázás izgalomban ólt Erdély egezz m.agyar Közvéleménye. De azért a vádlott román urak heteken keresztül vonulhattak fel nyugodtan Kolozsvár uccáin az ezrével összegyülekezUf falusi román nép sorfala között a főtárgyalás épületébe. Nehezen volna elképzelhető, hogy ma egy kisebbségi politikai pör esetén hetekig ezrével táborozhatna a kalotaszegi magyarság Kolozsvár uccáin és ünnepelhetné a tárgyalásra igyekvő magyar vádlottakat. Még csak nem is inzultáltak román képviselőt nyílt uccán. Azaz egyszer ez is megesett, amikor Hangra Vazul vikáriust és Tisza-párti képviselőt megdobálták kővel, de ez is Bukarestben történt 1913-ban, amikor Mangra, mint a Román Tudományos Akadémia tagja odabátorkodott. Ok nélkül kiszínezett reminiscencia az is. hogy Eatiu János életét megfenyegették Tordán, amikor a Memorandum átadása után Bécsből hazament, holott tény, hogy a császárvárosban elhangzott magyarellenes szónoklatok ugyancsak feltarajoz- ták a közhangulatot, de azért hitelt érdemlő kortársak előadása szerint nem történt egyéb minthogy a tordai ifjúság a kor izctlen szokásaként úgynevezett macsakazenével sétált el a háza előtt. Soha senkinek sem * jutott tehát eszébe, hogy Maniu Gyulával, mint kérlelhetetlen ellenséggel végezzen■ Különben Maniu nem is volt soha demagóg, vagy provokativ politikus, de ha az lett volna is, akkor sem görbült volna meg soha egy hajaszála sem. Goidig László Amdrnegyc közgyűlésein olyan magyarellenes beszédeket tartott, hogy nincs az a kisebbségi ember, aki ma ezeknek halvány másolatait is elmondhatná a legsúlyosabb következmények nélkül, de azért Goldis Aradmegye közéletének egyik legszabadabb tényezőjeként sétálhatott Arad uccáin és ha tettleg kellemetlenségben volt is egyszer része, azt nem a magyarok, hanem toporzékoló ellensége: Bocu Sever szerezte neki nyílt ucca során. Nem igaz ennélfogva semmiféle formájában, hogy a magyarok azért nem tették el az útból Mamut, mert nem merészelték- Nem bántották azért, mert a magyar politikában a merényletek rendszere abszolút és teljesen ismeretlen volt. Bizonyára az az egyetemes gondolkozásmód. amely a magyar politika eszközeiből kirekesztette a merényleteket, hozta magával azt i$, hogy a rázalmazás és becsületrablás metódusa; sem dominált a magyar politikában. Soha nem igyekeztek valamely nemzetiségi vezetőt azzal lejáratni, hogy egyéni becsületébe gázoltak .volna. A román nemzetiségi politika ismer ugyan egy ilyen befeketitési hadjáratot, de azt sem a magyarok inscenálták. Gondolunk arra, amikor Goga ellenfelei elhíresztelték, hogy Goga állami támogatást kapott Kris- tóffy belügyminisztertől- Ebből égigzengő hűhó született, mert Goga nagy ellenfele volt á nemzetipárti korifeusoknak és szívesen kompromittálták volna. Annyira kiéleződött a harc, hogy a liberális párt elküldte 1911-ben Aradra Stere Coriolánt, hogy teremtsen békét Zliahy Lajos ; Valamit visz a viz._ ... Lei 57— ,, „ Halálos tavasz ................Lei 37*— „ „ Két fogoly ......................Lei 90*~,i „ A szökevény ................ Lei 7®*™Peplnl s Krisztus története ... Let 9Q«— Kun«; Fekete kolostor ... .„ Lei S©*— Molnár Ferenc: A zenélő angyal ........Lei SO*— Madách: Az ember tragédiája... Lei 80*— Relnachs A művészet kis tükre Lei 18®*— Az inyesihester szakácskönyve ..............Lei 144*— Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában "-Cluj, Baron L. Pop ucca 5 szára alatt Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése eseten azonnal szállítjuk. — Három kötetnek egyszerre történő megrendelése esetén portó- költséget nem számitunlc. Stere két teljes hónapig ült Magyarországom Gondold, el j^ magyar ember: mi volna az, ha ma például áJ Magyar Pártban nálunk viszály ütné fel .a fejét és ennek ■ elsimítására^ Budapestről jönne ide például Bethlen István, vagy Herczeg Ferenc és két hónapig rendezné a magyar kormány megbízásából a Magyar Párt dolgait. Ugy-e csak bolond ember képzel el ilyesmit, de abban a „szörnyű elnyomásban“ ez mégis lehetséges volt. Szóval Goga becsületét valóban meghurcolták, de nem a magyarok, hanem maguk a román nemzetiségi politikusok. Megírtam én ennek a történetét részlete- ’ sen a Magyar Kisebbségben és most éppen csak annyit említek fel. hogy Kristóf fi maga fújta el a buta rágalmat, amikor Sterének, aki személyesen elment hozzá a román komité tiz tagjával, kijelentette, hogy Gogát életében soha nem látta és valaki más jelentkezett nála Goga nevében és vette fel a pénzt, anélkül, hogy arról Gogának sejtelme is lett volna- Nem mártották tehát piszokba a román nemzetiségi politikusokat, ellenkezőleg, mindig a legszebb erkölcsi bizonyítványt állították ki róluk. Ennek klasszikus példája volt Tisza István nyilatkozata a hires 1914. évi nemzetiségi vitában, amikor spontán kijelentette a Házban, hogy a román nemzeti-párt vezetői a román nép problémáit hónapokon át önzetlen odaadással, minden silány egyéni érdek szolgálata nélkül, kizárólag a román nép érdekeinek szemelőtt tartásával tárgyalták és ezt az ország színe előtt jólesik neki elismerni- Ez több volt, mint lovagias gesztus, ez okos politikai belátás megnyilatkozása is volt, mert hiszen politikai harc csak akkor biztathat eredménnyel, ha abban becsületes faktorok és nem hitvány kalandorok, vagy hazafias álarcba öltözött kalmárok vesznek résztMegértjük, ha Maniu szinte megrázó hévvel védi becsületét, ha azt mondja Brutusszal, hogy nem rémíti el semmi fenyegetés, „mert oly erősen fegyverzett vagyok becsületemben, hogy a fenyegetés is elszáll mellettem, mint lenge szél, amellyel nem gondolok“. De nem kell ezt a védelmet megtoldani a magyar politikai mult semmiféle beárnyékolásával. Amint nem jutott valóban soha senkinek eszébe, ho/iy az erdélyi román politikusok becsületébe harapjanak, éppen úgy igaz az ia, hogy soha nem gondolt arra sem senki, hogy Maniu ellen tőrt, vagy revolvert emeljen és olyan nyugodtan járkálhatott ő akár Budapest, akár Kolozsvár uccáin — pedig nevétől visszhangzott az ország —, mint bármelyik ismeretlen halandó, aki se nem oszt, se nem szoroz. Felszabadulva DR. VEREBÉLY TIBOR köszönti az egész emberiség egyetemi tanár irt most megjelent müvét Mindnyájunkat egyformán fenyeget ez a retteget betegség! Védekezzünk és elSz- zük meg a veszélyt Idejében ! ! A tartalomjegyzékből: A rákos megbetegedések lényege. fyitái. Fertőző-e a rák? Rákos és nem rákos daganatok. A betegség tünetei. — A gyógykezelés módjai: sugaras kezelések, operációk, a rák életfeltételeinek megvonása. — Megelőzés és védek zés stb. " -V. : Hogy e nagytontosságu mü mindenki számára, könnyen beszerezhető legyen, éra 24 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatilában Kivár, Baron L. Pop u.5. Vidékiekneka pénz és.3 iej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.
