Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-11 / 180. szám

Äip'vis'ei £ház BUDAPEST V. Ke emmerar Na 2-1586—1827. &Í8, m Szombat, 1934, augusztus it. — Âpa 3 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 41*0, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évTe 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengd. Egyes számok az Ibess elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII ÉVFOLYAM — 189. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Claj, Baron I.. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vifisza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Temesvár után Kétségkívül jó gondolat volt a kormánytól vidéki minisztertanácsokat tartani és hol Kolozs­váron, hol Kisenevben, hol Temesváron panasz­napokat rendezni. A minisztertanácsoknak azon­ban csak akkor van értelmük, hogyha az ország javára fontos határozatokat hoznak, a panaszna­poknak pedig, hogyha a panaszokat nemcsak meg­hallgatják, hanem azonmódon orvosolják is. Harun al Rasid például azzal örökítette meg a nevét, hogyha ez a név mindjárt meseszerü is, hogy el­ment a nép közé, kikutatta a hozzá soha el nem jutó panaszokat s azokat nyomban meg is szün­tette. Segítséget adott az éhezőknek, megbüntette azokat, akik hatalmukkal visszaélve sanyargatták a népet, felemelte a megalázottakat, börtönbe dugta a megalázókat. Mátyás király emlékét is igy örökítette meg a népmese. Tatarescu sem nem Mátyás király, sem nem Harun al Rasid, de a hatalom birtokában ö is sok mindent megtehetne. Hiszen ezeknek az — egy- egy nagy országrész központjaiban megtartott — minisztertanácsoknak a hivatalos kommentárok szerint éppen az a céljuk, hogy a'miniszterelnök közvetlenül érintkezzék a néppel és saját szemé­vel győződjék meg arról, mi a hiba. És ha már Temesváron járt Tatarescu és át­vette a Magyar Párt terjedelmes panasziratát, mi­lyen egyszerű lett volna meggyőződést szerezni arról, hogy megfelelnek-e a valóságnak a felsora­koztatott sérelmek? Kezet fogni a küldöttség veze­tőivel és egy aktatáskában elsüllyeszteni a memo­randumot, mindez nagyon szép és színpadias gesz­tus, de a köznek aligha lesz haszna belőle. És arról is hallhatott a miniszterelnök, hogy a temesvári ideiglenes bizottság alig pár hónapos működése alatt a visszás és káros intézkedéseknek egész sorával bőszitette maga ellen a bánsági fő­város polgárságát. Nemlétező színtársulatoknak osztogatott milliós szubvenciókat, a belügyminisz­ter határozott tilalma ellenére és Temesvár' város közvagyonát, ha még pár hónapig ülhet a város nyakán zavartalanul, olyan szépen felosztja a bi­zottsági tagok között, hogy a következő városi ta­nács számára már nem is marad elgázdálkodni való. Rövid idő alatt huszonhárom nagyértékü vá­rosi telket osztogattak' ki egymásnak a jó szivü városi urak. Hogyha erre nézve meghallgatott volna Tatarescu miniszterelnök néhány városi pol­gárt, nemcsak a törvényes választásokat irta volna ki minden habozás nélkül, hanem afölött is gon­dolkodóba esett volna, hogy helyes-e a város igaz­gatásának az a mai módszere, amely időről-időre elmozdítja az egész városi tanácsot és olyan uj embereket ültet a helyére, akik előtt a városi va­gyon Csáky szalmája és akiknek semmi másra nincs gondjuk, minthogy ezt a szalmát a saját szé­rűjükbe hordassák be. Temesváron hallhatott volna például arról a Telbisz Károlyról, aki egy­folytában harminc évig volt a város polgármestere és akinek emlékét az alkotások egész légiója teszi maradandóvá. Bizonyosak vagyunk afelől, hogyha az impériumváltozás óta mostanig ugyanaz a pol­gármester áll Temesvár élén, akkor ezekről a te­lekosztogatásokról senki sem beszélne Temesváron, mert egy pozíciójában helytálló és a polgárság által megbecsült polgármester egészen más látó­szögből nézi városa dolgait, mint az, aki attól fél­het, hogy három-négy hónap alatt kirepül az iri­gyelt méltóságból és a gazdag város vagyona fö­lötti rendelkezés alkalmát végleg elveszti. Nincsen megbocsátás Ausztriában a lázadók számára Kímélet nélküli megtorlást hirdet a kancellár és még nagyobb szigorúságot köreteinek a kor« mányim stájerországiak — Schuschnigg békét ajánl a munkásság felé A tizedik lázadd rendér Magyarországra székött (Becs, augusztus 9.) Az osztrák közvéle­ményt rendkívüli mértékben foglalkoztatja a szerdán megtartott. Hol!fnss-iinnepély. Az ünne­pélyt, amelyen mintegy kétszázezer főnyi tö­meg vett részt, a Burg két épüléte között lévő hősi emlékmű előtt tartották még. Dr. Stern, a hazafias front vezérkari fő­nőké a front nevében hűséget fogadott Schusch­nigg kancellárnak és a front vezérének, Star- hemberg vezérnek. Nincs megbocsátás Schuschnigg beszédében elitélte horog­keresztes mozgalmat. A munkásságot felszóli- totta, hogy csatlakozzanak az Ausztria újjá­építését célul kitűző nemzeti mozgalomhoz. A puccs értelmi szerzőinek és vezetőinek szá­mára, akik a puccsért a felelősséget viselik, nincs megbocsátás, ellenben a megtérő félrevezetőiteknek békejob­bot nyújt a kormány. Starhemberg herceg Schuschnigg kancel­lárnak hűséget fogadott, miután az uj kor­mány Dollfuss politikájának a folytatója. Óriási volt a löracgielvonttlás A bécsi lapok hasábokon foglalkoznak az ünnepéllyel. A Reichspost azt irja, hogy nem pártfelvonulásról van szó, hanem az osztrák nép szive parancsára hallgatva jelent meg a kegyeletes nemzeti megnyilatkozáson. A Wie­ner Zeitung szerint Dollfuss kancellár halála után szerezte meg legnagyobb diadalát s az osztrák nép hitvallást tett a martir kancellár mellett. Az ünnepély méreteire jellemző, hogy a nagy készültséggel kivonult mentőknek kétszáz­ötven esetben kellett segélyt nyujtaniok a nagy tolongás következtében elájult és megbetege­dett embereknek. Előfordultak súlyos esetek is, úgyhogy a mentők több esetben kórházba szál­lították az elájult embereket. Megtorlás az egész vonalon Az osztrák kormány nagyfontosságu tör­vényjavaslatot készített, amellyel az egyetemek autonómiáját egészen illuzóriussá tette. Az uj törvény kimondja, hogy a kormánynak jogá­ban áll a tanári karból mindazokat eltávolí­tani, akik államellenes tevékenységet folytat­nak. Ez a rendelkezés elsősorban a nemzeti szocialista tanárokkal szembeni fellépést akar­ja lehetővé tenni. A stájerországi polgármesterek nagyfontos­ságu értekezletet tartottak. Megtárgyalták a puccskísérlet leverésével kapcsolatos. kiadáso­kat és fontos intézkedéseket sürgettek a további zavargások megakadályozására. Követelték, hogy 1 o : - j_ mindazokat a polgármestereket és köz­ségi tanácsosokat, akik a nemzeti szo­cializmussal rokonszenvező „Baueni- wehr“-szervczethez tartoznak, mandá­tumaiktól fosszák meg. Egy ultimátum kiadását kérik, amely felszó­lítja a volgármestereket és községi tanácsoso­kat, hogy záros határidőn belül lépjenek be a Hazafias frontba, mandátumaiknak elvesztése terhe alatt. A polgármesteri értekezlet a stájer tartománygyülés feloszlatását •is javasolta, azzal az indokolással, hogy az mai összetételé­ben nem felel meg a békés munka követelmé­nyeinek. Kéri a kormányt, hogy a puccskísérlet félrevezetettjeivel szemben legyen elnézéssel, azonban a vezetőket és értelmi szerzőket a leg­súlyosabban büntesse meg. Akikkel szemben nem lehet alkal­mazni a halálbüntetést, vagyonelkob­zással és súlyos kényszermunkával kell büntetni. Mindazokat a közalkalmazottakat, akik bele­keveredtek a zendülésbe, azonnal el kell bo­csátani. A polgármesterek értekezlete a birói füg­getlenség megszorítását is javasolta. Az érte­kezlet felhívta a kormány figyelmét, hogy egyes bíráknak a bűnösök megbüntetésénél ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom