Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-10 / 179. szám

4 KEIETIHJ&KG XVII. ÉVFOLYAM. 179• SZÁM. Megjegyzéseit a kolozsvári Magyar Színház évad-beszámolójához Irta: Hexner Béla a kolozsvári Sünpártoló Egyesület tagja Talán groteszk dolog, hogy az én nevem, mely rendszerint prózai, közgazdasági cikkek élén szokott szerepelni, ma egy színházi írás élén látható. Szolgál-, jóh mentségemül, hogy az alább következő megjegyzé­sek megtételére.két jogcímem is van: Az egyik, hogy szerény, de buzgó tagja vagyok a Magyar Párt bizalma folytán a kolozsvári Szinpártoló Egyesületnek, mely­nek lelkes pártolásáról olyan hálás szavakkal emlékezik meg a kolozsvári színház művezető igazgatója évad- bészámolójában, a másik, hogy az egész évad folyamán szeretettel és érdeklődő figyelemmel kisértem a szín­társulat minder, produkcióját. .Ebhói világos, hogy megjegyzéseimmel nem ártani akarok színházunknak, hanem hasznára lenni. Figyelmesen olvastam el azt az évadi' beszáfnolót, amelyik Patiaghy Lajos aláírásával jelent meg a ko~ i'ózsvári újságokban. Megállapítottam, hogy' a kolozs­vári színház másfélszázados történetében még soha ennyi cJielOgfdettség, ennyi büszkeség nem jelentke­zett a szokásos évad-beszámolókban, mint ebben a ter­jedelmes esztétikai elmefuttatásban, amely egészen új­szerűén elüt az egész világon szokásos évad-beszámo­lóktól, amennyiben nem tényeknek és eseményeknek tárgyilagos felsorakoztatása, hanem dithírambikus rti- escitéae a színház végzett munkájának. Már. pedigjnin- dénféle művészetben a fejlődés lehetőségének legvesze­delmesebb ellensége az önmagával való megelégedett­ség. Hasznosabb és tisztelettudóbb az ilyen évad-be­számolók eddigi rendszere, mely tények objektív1 fel­sorolására szorítkozik, a kritikát és elismerést pedig a közönségre bízza. Az öndicséret odáig emelkedik, hogy a „jövendő ezinészettórténet megirójának figyelmét is felhívja krra a heroikus és korszakalkotó tényre, hogy az Em­ber tragédiája Éváját a színtársulat táncon operétte- •rubrettje játszotta. En a magam részéről nem írnám fezt a tényt a kolozsvári színház történetének arany- lápjára, hogy a Jászai Mari örökét — elismerem abból á kényszerűségből kifolyólag, hogy nem volt drámai színésznője a társulatnak — az egyébként formás, szép, decetisül táncoló és nagyon kedves operette-szubrett- áek kellett játszania. A színház tavalyi működése és beszámolója között csak egy harmonikus jellegzetességet tudok fölfedezni: á mult lebecsülését, a kolozsvári színház nemes tra­dícióinak megvetését. Gúnyos lenézéssel beszél az el­múlt évadokról s a magyar múltnak ez a megvetése kifejezésre jutott az egész évad munkájában is, Tár­gyilagosán kérdem: mi köze a magyar kultúrának, vágj' a speciális erdélyi törekvéseknek, (amelyekre a beszámoló hangzatosán hivatkozik), vagy a magyar színpadi művészetnek azokhoz az operettekhez, ame­lyeket a beszámoló mint legkimagaslóbb teljesítmé­nyeket felsorolt­Az annyira megvetett régi kolozsvári évad-beszá­molókban mindig szerepeltek olyan színházi események, amelyek a magyar nemzeti szellemnek, vagy az általá­nos emberi kultúrának büszkeségei voltak (igaz, hogy ezeket szerényebb hangon jelentette be a színház).. Ez a beszámoló azonban maga beismeri azt a szomorú tényt, hogy a fentebb már érintett Ember Tragédiáján kívijl csak egyetlenegy „tiszta művészi értékű darab“ Szerepelt a műsoron: a „Naplemente előtt", amely azon­ban Kolozsváron mindössze három esti előadást ért fheg. Az előző évad lebecsült beszámolóiban mindig sze­repelt 18—20 ifjúsági előadás, tanári konferánszokkal, ami igazán nagyon fontos a magyar ifjúság nevelése ’szempontjából, — ez a mostani beszámoló erről is hall­gat, mert ugylátszik szakított czáfel a rendszerrsl, áriiely négy évtized óta gyönyörű tradíciója volt szín­házunknak. Ez annál nagyobb hiba, mert Parlaghy a ’Szinpártoló Egyesület előtt tartott program-beszédé­ben megígérte az ifjúsági előadások intenzív kultuszát, Nemes tradíciója volt a kolozsvári színháznak az is, hogy a magyar irodalom kimagasló nagyjairól, vagy a világirodalom nagyságairól egy-egy évforduló alkalmá­val ünnepi előadásokkal emlékezett meg. Ezzel is sza­kított a színház. Nem emlékezett meg sem Herceg Fe­rencről, sem Katona Józsefről, sem az erdélyi színészit születésének évfordulójáról, sem más irodalmi, vagy művészi ünnepről. -• A lenézett régi évad-beszámolók mindig jelentet­ték, hogy az év folyamán hány klasszikus előadást, Shakespearet, Moliereţ, vagy a világirodalom más jele­seinek melyik müvét adták elő. Ez áz első olyan be­számoló, mely ezzel a rendszerrel szakít s a már aposztrofált Ember Tragédiáján , kívül egyetlenegy klasszikus előadásról sem tud számót adni. U most nézzük a beszédes statisztikai számokat: Büszkén konstatálja a beszámoló, hogy Kolozsváron ez évadban 161 előadást tartott a szinház! Mi nem sajnál­tuk a fáradságot s szétboncoltuk ezt a számot. Kitűnt, hogy ezek közül csaknem a fele, pontosan 70 előadás volt délutáni és délelőtti-s mindössze 91 esti előadás volt tóin leg, ami három hónapos színházi szezonnak felel meg. Ezzel szemben az annyira lebecsült régi színházi beszámolók mindig legalább 7—8 hónapos ma­gyar színházi szezonról számoltak be! Az uj vezetés te­hát Kolozsvárt, Erdély vezető városát színházi szem­pontból a hatodik helyre süllyesztette, mert hiszen Nagyváradon is, Aradon is, Temesváron is, Szatmáron is, sőt még Marosvásárhelyen is hosszabb magyar szín­házi szezonok voltak, mint Kolozsváron! Ez annál na­gyobb hiba, mert a beszámoló dicsekszik azzal, hogy az uj vezetés ,.a közönség megható megnyilatkozó támo­gatása folytán olyan tömegekét tudott megmozgatni, amilyenekről az előző szezonokban álmodni sem mer­tek." Iia ilyen, soha nem is álmodott támogatásban ré­szesítette a közönség a színházat, akkor miért kellett a szezont három hónapra összezsugoritani? . (Szalmát-, augusztus 8.) A napokban Szat­márion a kisebbségi tanítók feje fölött mog- kondul a lélekharang. Hatvan szatraármegyei kisebbségi tanítót utalnak nyelvvizsgává- Ezeknek a tanítóknak legnagyobb vésze tizen- ót-lvasz évi szolgálat után kell többszöri meg­próbáltatás után tanúságot tenni arról, hogy az imperiu ni átvétele óta mennyire sajátították el az állam nyelvét.1 A kisebbségi tanítók leg; tJUítXQbb. része, derosgclö fejjel és. hátuk mellett jó pár becsülettel íesZdlgált év után kell kiált­ják a nyelvvizsga izgalmait­A szatmármegyei kisebbségi tanítókat elő­szűr Nagyváradon akarták vizsgára állitarti, de mivel számuk meghaladja a hatvanak.a közoktatásügyi .minisztérium.rendeletére;,Sz;at- nuir városában Tög: működni a vizsgáztató ^bi­zottság. A napokban megtörténő nyelvvizsgá­nak a bizottságát már ki is. jelölték. ..Ez., a kö­veik wő:,'Tulbure György inspektor, Tepdór Vaídect inspektor, Paul Chefeehes szatmári - lauft lügyelő cs Medan György nagykárolyi igazgató tani tó. Hetekig tartó szorongás után Szaíinarou végre dönteni fognak hatvan ki­sebbségi tanító sorsa fölött. Mindannyian bíz­nak sikerükben, hiszen amennyire hajlott ko­/V tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Mi az em­ber természetes tápláléka? Vegetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hu*. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. a. zsí­rok. A vitaminok. Főzelék. Gqiimölcs. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Nap- fürdés. A nap a tüdöbajoknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény az anyagcsere bántalmaknál. Napfürdö a gyqmorbántal- maknál. Napfény a női bajoknál. A gyermekek nap- íürdöje. Minek tulajdonítom a napfény gyógyítását? A íégíürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Ideg- ápolás, Lélekápolás. A lélék gondozása. A vizgyógy- módok. A hideg viz, mint gyógytényező. Gyermekápo­lás. A csecsemő gondozása. A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra. A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban elő­S még egy statisztikai szám: A három városban tartott az uj vezetőség összeseiVyéöS előadást. Ebből prózai darab volt 191, operetté 25é, gyermekelőadás 18. Ez is szakítás a mult rendszerével. Az előző évek be­számolóiban t. i. kivétel nélkül mindig a prózai dara­bok száma dominált az operettek Afölött. Ez az első be­számoló, ahol az operette-előadások száma jelentékeny túlsúlyban van a prózai előadások fölött. Ez a tény annál groteszkebb, mert Farlaghy a Szinpártoló Egye­sület első ülésén nagy diadallal jelentette be, hogy ope­rettet egyáltalában nem fog játszani s ezért csak pró­zai előadásokra szemezte társulatát, az évad: végén pedig konstatálja, hogy ezzel a kizárólag prózai elő­adásra szervezett társulattal sokkal több operette- elöadást tartott, mint prózait. Igaz, hogy ezzel kapcso­latban arra a korszakalkotó megăUapiţâsra'hivatkozik, hogy az ö uj rendszerük „Sokoldalúvá neveite‘‘-a; színé­szeket, ami magyarra fordítva annyit'; jelent, hogy a prózai színészek énekelték az operette-szerepeket. Tárgyilagosan konstatálni kell tehát minden objek­tiv embernek, hogy művészi, irodaimi és magyar szem­pontból ennél szegényebb szezonja még sohasem volt a naşymultu kolozsvári színháznak. Kérjük a szinház vezetőségét, hogy a jövő évi munkájában szakítson az ez évben inaugurált tradí­ciókkal s jelentse ezt a jövő évi beszámolójában ugyan­ilyen büszkeséggel s jelentse azt is, hogy visszatért a kolozsvári szinház régi, tisztes múltjának útjára. ruk megengedi, szívvel lélekkel szorgalomma! készültek a nagy megpróbáltatást jelentő nyelvvizsgára. A nagyváradi tanfelügyelőséghez ugyan­csak megérkezett a napokban a kisebbségi ta­nítók vizsgájára vonatkozó rendelet. Nagyvá­radon köttőszáztizenegy magyar tanitót ren­deltek a vizsgabizottság elé. Az állami isko­lákból hatvankilénc, a római katholikus isko­lákból hatvanegy,., mig a lutheránus és refor­mátus iskolákból nyolcvanegy tanítót állíta­nak vizsgára­Érdekes, hogy a vizsgára rendelt kisebb­ségi tanítók között ügyetlen zsidó sincsen. Ennek vaffy az' a* ntagyarázata, hogy' a zsidó ty ni.tók tökéin esen"" hirják az állapi nyelvét, vagy pedig hogy a zsidó iskolákban'román ta­nítók tanítanak­A konverzióstörvény végrehajtási utasí­tása magyarul kapható: Dr. Mandel fordító­irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vi­dékre 40 lej. Utánvét nincs. IW—WBBBBBUIWHMIIBIHIIIIIIlll—IIHWBHIWI forduló betegségek természetes gyógykezelése. Agy­vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arczsába, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbánt&lmak. Bél- férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás, Epekő. Farcsontzsába, Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Heregyulladás. Hó­lyaghurut. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyenge­ség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulus. Köszvény. Eégcsőhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó­folyás. Orrvérzés. Orrbüz. Faralizis progressiva. Pe- tefészekgyulladás. Sápkór. Szájbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulózis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövész. Tüdő ti gulás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajok. Vértiszlitá teák. Vesebajok. Vizibetegségek, Visszértágulatok. Ütő- érelmeszesedés, stb., stb. E mii a magyar könyvptat szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya öregnek és fiatalnak. Ára 120*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L\ Pop ucca 5. .— VidékieKneK ft pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. Nagyvárad helyett Szatmáron állítják nyelvvizsgára a szatmármegyei tanítókat Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet oryoetíjdás szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobb*! lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- 1 akarja, ajándékozza meg őket ezzel * könyyvtl Természetes gyógymód és táplálkozás Irta" BUCSÁNYI GYULA dr„ egészségügyi főtanácsos, főorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom