Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-10 / 179. szám
* p * a onaz BUDAPEST V. Péntek, 1984* augusztus 19. — ipa 3 W Cut pesta» plătit* fa exaMrar No. 24.256—1827. . . . Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYAEPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 179. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj, Baron I,. Rop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek nem küld vissza és nem is ötíz meg a szerkesztőség. A francia kormány demarsot intézett Jugoszláviához Az ausztriai puccsot fegyverrel támogatták beigrádból — Starlhou külügyminiszter kérdőre vonta a szerb kormányt Papén holnap Becsbe érkezik és meg akarja kezdeni a németországi agüáciö leszerelését Lázadó rendőrök a rögtönitélő bíróság előtt Az olasz-francia ellentét Barthou tervezett római látogatása aktuálissá teszi azt a kérdést, mi is az oka tulajdonképpen Olaszország ellenérzésének és ellentétes politikájának Franciaországgal, a nagy latin testvérnemzettel szemben? Elsősorban az a csalódás, mely Olaszországot, a világháborúban az antanthoz való csatlakozása ellenére a békeszerződések utján érte. Az 1915. áp'rilis 26-án kötött londoni paktum értelmében Olaszországnak győzelem esetén Trient-, beu, Tirolban, Isztriában, az adriai tengeren, a Balkánon, a Földközi tengeren, a Keleten és Afrikában jelentős területi és politikai előnyöket biztosítottak Franciaország, Nagybrittánia és Oroszország. 1. Trient, Tirol és Isztria területében az 1919- iki saint-germaini szerződéssel Olaszország teljesen kielégülést is nyert. A Brenner déli részének 300 ezer németje és az isztriai 500 ezer szlovén ellenére a kisebbségek védelmére sem kellett köteleznie magái, az 1920-iki rapallói szerződéssel pedig Jugoszlávia részéről jelentős stratégiai előnyhöz jutott. 2. Ugyancsak a rapallói, szerződés által, mely Fiúméból autonóm államot teremtett, Olaszország, elismervén a jugoszláv egységet, Zárát és majdnem valamennyi szigetet kivéve, lemondott Dalmáciáról. Mielőtt a fasizmus uralomra került, az olasz kormány hozzájárult, hogy az egész Adria helyett csak annak északi részében uralkodik. Az 1924-iki római szerződéssel Mussolini Fiume an- nekszióját is biztosította. Albániában Olaszország domináló szerephez jutott. Amellett, hogy Jugoszláviát megfosztotta a Scutari kijárattól és Görögországot Északepi- ruszig való kierjeszkedéstől, 1921-ben a nagykövetek konferenciájának felhatalmazásával jogot kapott a beavatkozásra, ha Albánia függetlenségét vagy területi épségét valamely idegen hatalom vagy más esemény fenyegetné. A tiranai szövetségi szerződéssel (1927.) Olaszország az albániai kereskedelem, hajóforgalom, kikötők, pénzügy, közmunka, légi közlekedés ura lett. 3. Az 1923. jul. 24. lausannei szerződés Itáliának a Dodekanos feletti szuverénitását, több szigetet és Görögország és Szíria közt fontos léghajózási bázisokat biztosított, de ezekről Kemál térhódítása miatt le kellett mondania, Scala Novat, Adaliát és Koniát ki kellett ürítenie. Az ólasz mérleg keleten tehát negativ. 4. Afrikában Franciaország, a londoni szerződés szellemében a Szahara határain két nagy területet engedett át Olaszországnak, ami által a karavánok közlekedését biztosíthatta. Angolország 1924-ben az olasz Szomália déli részén, Egyiptom később a szenuszi vidéken a Nilus alsó völgyén juttatott birtokot Olaszországnak. Az 1928-iki tengeri egyezmény a nemzetközi zóna adminisztrációjában is előnyöket,biztosított neki. Franciaország szerint Trient, Tirol, Isztria dolgában mindent megkapott, amit igényelt.' Az Adria és a Balkán, Olaszország,- legérzékenyebb oldala, Jugoszlávia szomszédsága miatt, legfőbb oka az olasz elégedetlenségnek. Az erős jugoszláv hadsereg, a 700 kilométeres partvidék, a jugoszláv kereskedelmi tengerészet fejlődése kellemetlen a fiumei olasz és magyar forgalomra. Azonkívül Albánia északi és. keleti határait is urn Ha a jugoszláv hatalom. Olaszország az 1927-iki fran(Bécs, augusztus 8.) Az ausztriai puccsnak meglepő következménye, hogy a francia kormány diplomáciai utón vonta felelősségre szövetségesét, Jugoszláviát, mint az osztrák felkelés egyik szitóját. Diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a belgrádi kormány mit válaszol arra a demarsra, ame- J lyet a francia kormány nevében a belgrádi francia követ adott: át- A követ udvarias, de határozott hangon fejezte ki a megütközését afölött, hogy az ausztriai lázadóknál jugoszláv fegyevereket és töltényeket találtak és hogy a jugoszláv kormány minőién más európai kormánynál hamarabb szerzett tudomást a bécsi eseményekről, de erről nem értesítette a francia kormányt. Bar.hou kérdőre vonta Jugoszláviát A lapok jelentései szerint a francia kormány rendkívül energikusan ad kifejezést rosszalásának. Bécsi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Barthou francia külügyminiszter magához kérette a párisi jugoszláv követség ügyvivőjét, aki előtt elégedetlenségét fejezte ki a történtek felett. — A francia diplomácia — mondotta Barthou — tudomást szerzett arról és rendkívüli mértékben rosszalja, hogy Jugoszláviának előzetes tudomása volt a készülő puccsról, a lázadóknál jugoszláv fegyvereket és töltényeket találtak cia-jugoszláv szövetséget is,, valamint :a .Franciaország által támogatott kisantantot .is. maga ellenirányúié, bekeritési, politikának Ítéli. A Földközi tengerre és a Keletre vonatkozóan a franciák arra hivatkoznak, hogy Olaszország az 1928. május 30-iki török-olasz egyezménnyel lemondott mindén- igényről Anatoliárá. ‘.vonatkozólag, s- megelégedett', bizonyos .gazdásági .éh kereskedelmi''előnyökkel. A Földközi tengeri 'egyensúlyra nézve pedig a francia politika arra- 'u.tal, hogy Franciaország a Keleten csak a sziria.i mandátummal van érdekelve, ellenben Angliának ott három ilyen területe van: Irak, Palesztina, T’raiiszjordan. Etiopia és Libya szintén olyan.kérdések, melyek francia álláspont szerint, nein: egyedül Franciaországot illetik az olasz igények szempontjából. és a jugoszláv kormány menedéket adott a lázadóknak. A francia kormány nagy idegeskedéssel fogadja a jugoszláv kormány eme magatartását, amellyel az európai egyensúlyt zavarja meg. Pápán indul Ausztriába Berlini jelentések szerint ma, amint meg érkezett az -osztrák kormánynak Papén követi elismerése, azonnal intézkedtek a bécsi követi tisztség sürgős elfoglalásáról. Papén Hitlerhez sietett, akivel megbeszélést folytatott és csütörtökön reggel már utazik is Becsbe. Beavatott helyeken úgy tudják, hogy Papennek elhatározott szándéka az ausztriai nemzeti szocialista mozgalmak megszüntetése. Bizonyos, hogy Papennel Németországban nem ért mindenki egyet ebben a kérdésben s a Bajorországban dolgozó osztrák légió, habár hivatalosan az ellenkezőjét mondják, nem szüntette be a működését. A'légió tagjai egyenruhát viselnek és Frauenfeld vezetésével intézik az ausztriai agitáliót. Papennek tudomása van árról, hogy az osztrák kormány hatalmas irat* csomót készített, amit Géniben a Népszövetséghez akar benyújtani a Németországból eredő agitációnak rengeteg bizonyítékával. , Párisi lapjelentósek szerint elvben meg. Líbiában és Tuniszban tényleg szembenállnak egymással az olasz és a francia érdekek, de ha _ mondják Párisban — a Népszövetségen olasz kezdésre sor kerül az afrikai mandátumok uj ej., osztására, az érdekelt hatalmak bizonyára méltányosak tesznek. Tuniszban az olasz igényt erősíti az a tény, hogy az 1926-iki népszámlálás szerint Tuniszban 71 ezer franciával szemben 89 ezer olasz él. Ellentétel támasztott, a két ország között az 4 tény is, hogy Franciaország nemcsak szívesen! adott menedék helyet az emigráns olaszoknak, dé az uj honossági törvény által nemzetiségüktől is egykettőre megfosztja őket. Vajjen mindezeket az ellentéteket eiiminálui fogja-e- a római vizit?
