Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-06 / 176. szám
8 KUETlUjSßfä Arab fiuk — francia lányok Gyulafehérvári Párizs, aiijj ro. Bnsaada-ban e csodálatos haragoszöld oázisban a mérhetetlen szikpuszta közepén, ahol hirtelen lázasan tör elő a napjáratnyi földön mindenütt visszafojtott természet, mintha ezen a tenyérnyi helyen akarná meg mutatni, hogy mit tud, óriásra és zamatosra növesztve banánt, kókuszt, afrikai virágzást s a pálmák mindet: Jaját, ebben a lázas kis délszaki paradicsomban mutatott be az ottani ,.Transatlantic-Palace“ vezetője egy csodaszép, buzakalászszőke, kékszemü és sudár termetű angol hölgynek, aki itt, egy kis házban él évek óta és a világtól visszavonulva egy arab tevehajcsár fiúval, ki szereti és akit szeret. Bz jut most eszembe és más hasonlók afrikai utaimból, hol gyakran figyelhettem azt a döbbenetes vonzó hatást, melyet a szikár barna arabok fehér asszonyokra gyakorolnak. Az egész távoleső fajok rejtélyes egymásra hatására kellett gondolnom, mikor a párisi „Agadirbár“-ban a kávésné, rózsásarcu, tűzről pattant francia menyecske, vonakodott esti nyolc óra előtt kávét adni nekem, mert l(a- matisn van (mondta), mikor napnyugtáig böjtölni kell. De önnek csak nem! — mondtam neki — hiszen maga francia. — Természetesen — felelte büszkén az asszonyka, — de férjem után muzulmán is vagyok és tartom s betartatom vallásom törvényeit. A leánynaak nincs lelke! Férfiszemmel nehéz felfogni hogy mi vonzhatja az európai nőt a Koránhoz, mely az asszony szolgaságát foglalja törvénybe, nem tudja embernek a nőt és megtagadja tőle még a lelket is. A tizenkilencéves ra- gyogószép Bendsuliánné,, nagymüveltaégü jómódú bécsi leány, ki egy Párizsban élő marokkói arab ügyvédhez ment nőül, részben megfelelt e kételyemre. — Higyje el — mondta — a leánynak valóban nincsen lelke. A bakfisok kedves tapogatódzó ösztönét én sem tudom halhatatlan léleknek érezni és el sem tudok gondolni szebb és költőibb igazságot a Korán tanánál, hogy a nö lelkét — férjétől kapja. Ez igy is yar., csak az európaiak nem tudják. De nekem e'.h»-. heti — én tapasztalásból tudom! ... Es igy magyarázható kérem, hogy a párizsi Grésillon-negyed egész arab kolóniájában csupa ra- gyogószemü szerelmes francia asszonykát találtam az arab fiuk oldalán. Arab asszony-tragédiák. Fedig az arabok, berberek és rifkabilok vegyes házas.« ágai párizsi nőkkel nem folynak le a legkülönösebb jogi bonyodalmak nélkül. Az arab fiukat, kik pénzt gyűjteni Párizsba vándoroltak, egytöl-egyig várja odahaza a Bordj-ban a jegyes társ, a nyolc-, vagy tízesztendős Fatma, vagy Zulejka, aki fehér vászonba burkolja szép arcát, hogy férfi még a tekintő-- tévéi se illethesse ama tiz vagy tizenöt esztendeig, míg vőlegénye vissza nem tér pénzzel rakottan a távol Frengisztánból, ahol Renault-üzemekben forgatja a kalapácsot a szaladó szalag alatt. A vőlegény vagy férj vehet magának második asz- szonyt az idegenben. Az ö kötelessége mindössze any- nyi, hogy háromszor-négyszer évente a nagy ünnepeken küldjön haza asszonyának valami ajándékot. De még ha ezt elmulasztja is: az asszonynak várnia keli és hűségesnek kell lennie. És az arab faluk a poros oázisokban, a magaspartu Vad-ok oldalán epedő Sol- yeigekkel vannak tele. * Ily viszonyok között, mikre bizonyára nem gondolt a próféta, mikor a nö kötelességeit irta fel zengő Szurákba, véres drámák nem maradhatnak el. Törvényszéki tárgyalásokból emlékszem arra a fehérsza- kállu berber pátriárkára, aki valahol a Michelet-i erőd környékén szántotta a földet három házas fiával. Egyik fiú (a föld kicsiny volt és a buzaá,r esett) Párizsba ment munkásnak. A felesége otthon maradt és várta í> férjét sok évekig. De a nő szép volt és fiatal, a férj kisebbik öccsének meghalt az asszonya —- és egy napon nem lehetett titkolni többé az apa elől, hogy szeretik egymást. A hatvanhatéves apa szót sem szólt erre, de másnap hajnalbari baltát fogott, leütötte menyét. leütötte legifjabb fiát, akik megszegték a törvényt és szégyent hoztak a családra. A fiú felépült a kórházban súlyos sebéből, az asszony meghalt a kórház! ágyon és az apát a francia biró Guyanába kü.dte 15 évre. Az sem fog élve visszatérni többé. Az özvegy- gyó lett fiú azonban békén él Párizsban egy kedves francia lánnyal. Válni csak a férjnek szabad! Kegyetlen az arabok törvénye és a becsületnek n * gas az ára Afrikában. A férfi bármely percben elhagy hf.t.ia nejét, ha megfelelő kijelentést tesz a kádi, vagy a </iid (polgármester) előtt. De a nőnek semmi körülmények között sincs a válásra joga. Végül 1930. május 4-én a francia törvény kiterjesztette az arab nőkre is a válás jogát. Akkor akadt is egy merész araab aszsznr-y, aki a francia civilhatóságná! válókeresetet adott be férje ellen, ki nyolc esztendeje magára hagyta gyermekeivel, Párizsból levelet sem irt neki sok éve, de elválni vonakodott. A francia bíróság ki is mondotta a válást hűtlen elhagyás címén, a férfi hibájából. Hanem a férj otthonmaradt barátai még aznap éjjel megölték az asszonyt, hogy tisztára mossák meggyalázott barátjuk becsületét. Francia törvény nem törheti meg az Izlám rendelkezéseit, de maga a Korán nyújt kivezető utat: hisz a válás, megy, minden további nélkül, percek alatt. Csak a férfinek kell azt kérnie. Hanem a férfi pénzen vette szüleitől a leányt és pénzért adja vissza nekik. A nö szülei vissza kell hogy fizessék neki a hozományt. Válás-Tásár A nyugati emberek úgy gondolkoznak, hogy a fér'i, ha már évekig élvezte a rózsaláncokat, legrosz- szabb esetben sem követelhet annyi pénzt, amennyit az üde leányért évekkel azelőtt adott. Ezt az európai véleményt félénken ki is fejtettem Ahmed barátom előtt, de ő nagyon elszörnyedt európai értetlenségemen. — Tiz évvel ezelőtt — mondotta. — mikor én házasodtam, egy jóravalő kislány feleségnek a duar-ban általában 1000 frankba került. De próbálja meg most: a legcsuunyábbért is elkérnek mingyárt 4000 frankot, ha többet nem. Az csak világos, hogy aki most, mikor az asszony négyezret ér, lemond róla, annak legalább is négyezret kell érte kapnia. ( Székelykor eszi ur, augusztus 4.) Nagy meglepetés érte a kisebbségi tanítók számára rendezett székeiykereszturi tanfolyam résztvevőit. A közoktatásügyi miniszter ugyanis meglepcléss/eriileg a nyelvvizsga- kurzust egyszerűen betiltotta és az előadások már meg is szűntek. A betiltás okát nem kozták nyilvánosságra. Valószínűleg összefüggésben van az ismeretes Ang hetesen kép-afférral, ami miatt két kisebbségi tanítót le is tartóztattak, a székelyuelvarhelj i ügyészségre kisértek. de az ügyészség a meghurcolt tanítókat szabadlábra helyezte. A betiltás rendkívül elkeserítette a tanfolyam résztvevőit, akik nemcsak a vármegyéből, hanem Csikbói is számosán vettek Gyulafehérvári és sárdi fajborok 1 16—28 lejért literenként kaphatók kivitelre Reg. María 13 sz. a. Asszubor 50 lej A francia törvény sokszor megpróbálta az ilyen válás-vásárokat eltiltani, de semmire se ment vele. A válólevélnek szabott ára van a Grésillon-negyedben. Ha megalkudtak benne az Európában dolgozó férfi a az Afrikában maradt örömszülok, a férfi prokurát ad a jegyző előtt valamely otthoni barátjának, hogy az mondja ki nevében és helyette a caid előtt otthon a válóformulát, amivel azután az asszony felszabadul és ismét férjhez mehet. Benedek Knioly. részt rajta, hogy az augusztus 10-én kezdődő nyelvvizsgára kellőképpen elkészüljenek. Mondanunk sem kell, hogy a tanfolyamon való részvétel a súlyos anyagi helyzetben levő kisebbségi tanítók számára nagy anyagi megterhelést jelentett. Ha csak azt a minimális 1200 lejt is vesszük számításba, amelyet a kurzusért íizetmök kelleţt, több mint 150 ezer lejt kellett kiizzadniok a szerencsétlen tanítóknak. Ebhez járultak egyéb költségek is, amelyek idegen helyen elkerülhetetlenek. Most mindez a nagy áldozat a betiltás miatt kárba veszett. A tanfolyam résztvevői kísérletet tettek, hogy a minisztérium továbbra is engedélyezze a kurzust. MEGJELENTA HERNES vasati menetrendkönyv legújabb (34 ) nyári kiadása! Érvényes 1934. jalias 25-íőI! Tartalmazza a C.F..R vasutvonalainaknyári menetrendjeit a mai napig történt összes változtatások alapján. Teljes! Tökéletes! Ára 45*— lej. Pontos! Az Anghelescu-kép miatt betiltották a keresztár! tanítói nyelvtanfolyamot Százötvenezer lej veszett kárba a betiltás miatt l
