Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-01 / 171. szám
6 KeiítiUjskg szerű és előrelátó deficit, amiből azonban sokaknak busás hasznuk volt. Felsővisón azonban nem elégedett meg eny- nyivel a CAPS. Ha már nőm lehetett a vasútépítés után hasznot csikarni az erdőből, valahonnan mégis pénzt kellett előeremtcni. Megalakították hát a CAPS szövetkezetét, ahonnan a munkások a legelemibb élelmiszereket, a kenyeret és szalonnát jóval magasabb áron kapták meg, mint a magánkercskedésekben. Az élelmiszert itt voltak kötelesek beszerezni annak ellenére, hogy túl kellett fizetniük az arát. A liberális párt annakidején bevezette a vizsgálatot a CAPS íelsővisói ügyvitelébe, de a kézzelfogható eredmény csak annyi lett, hogy a vezető állásokba a párt emberei ültek be s ezzel egyidejűleg természetesen fátyol borult a további vizsgálatra. Érdekes, hogy a már amar osszigeti ellenőrző bizottság soha sem talált hiányt Felső visón. Amikor a bizottság kiszállt, az üzlet- vezetőség jó előre értesült a vizsgálatról és mindent elsimítottak. Most aztán, hogy erélyes vizsgálatot indítottak be, sok zavaros és homályos ügyre derült fény, amelyeket most boncolgat és próbál kibogozni a máramarosszigeti törvényszék. A felsővisói CAPS-iizem pénztárnoka, egy minden előképzettség nélküli, egyszerű munkás, Kraftschik, aki pénztárnoki tisztsége ellenére is csak az egyszerű munkások fizetését húzta- Közvetlen felettessé Alariu mérnök volt. Tőle függött Kraftschik egész jövője, boldogulása. Akkor dobhatta ki a mérnök az állásából, amikor jónak találta. Természetes, hogy Alariu üzleti ügyeiről Kraftschiknak hallgatnia kellett. Az első vizsgálatot a CAPS élelmiszerszövetkezetében tartották, ahol a várakozásnak megfelelőleg szászezer lejes hiányt találtak. Bukarestből a vizsgálat szigorú továbbfolytatását és kiterjesztését rendelték el, megindult tehát a vállalat elszámolási könyvéinek felülvizsgálása is. Egész váratlanul jelentek meg a vállalatnál és rövid vizsgálat után 600 ezer lejes hiányra derült fény, amire Alariu mérnököt és Kraftschik pénztárnokot letartóztatták és beszállították a máramarosszigeti ügyészség fogházába. Julius 26-án aztán tárgyalásra került a sor a Barbuceanu-—Botos tanács előtt. A tárgyalás alkalmával zsúfolásig megtelt visóiakkal a terem. A letartóztatott mérnök és pénztárnok természetesen nem akarta vállalni a feielőssé- vet s mindegyik magáról akarta lerázni a sikkasztás vádját, ugyanakkor a másikra hárítani. Baciu ügyész szenzációs nyilatkozata fordította meg a vallomások menetét, aki kijelentette, hogy Alariu mérnök a vizsgálat alkalmával Pillér vizsgálóbíró jelenlétében felkérte őt, hogy néhány, ránézve terhelő nyugtát semmisítsenek meg. Pillér ezt a kijelentést megerősítette. A hosszas tanúkihallgatások után dr. Pite, Kraftschik védője megjegyzéseket tett a tárgyalást vezető elnök eljárására, aki Krafftschikot megintette. Az elnök ezért dr. Pitét ríndre utasította. Az ügyvéd magyarázatot kért az elnöktől, mire Barbuceanu jegyzőkönyvre vétette az ügyet. Erre dr. Pite és védőtársa, dr. Setiu lemondtak Kraftschik védelméről. Az elnök péntekre halasztotta a tárgyalást, amikor már az ügyvédi kamara gondoskodott Kraftschik védelméről, amelyet ugyancsak két ügyvéd látott el. Pénteken egész napon át folyt a tárgyalás, délután a védők és az ügyész tartották meg beszédeiket. Az itéletkihirdetést szombatra tűzték ki. Szombaton azonban véleménymegoszlás támadt a bírók között, igy egy harmadik bíróval egészitették ki a tanácsot, aki mivel, még nem ismeri tökéletesen a por anyagát, ezért az ügyben uj tárgyalást rendeltek él. Felsővisón és egész Máramarosmegyében osztatlan nagy érdeklődéssel várják a törvényszék ítéletét. Lezuhant egy Uatonui Mdvopldn a mám nini strand közelében A mechanikus kiugrott, de az ejtőernyő nem nyílt ki és ronccsá zúzódott — Két tisztet holtan huztdk ki a gép romjai alól (Bukarest, julius 31) Egy katonai hklroplán hétfőn délben szerencsétlenül járt a mamaiei tengerparton. Három vizirepülőgép gyakorlatokat végzett, miközben az egyik, amelyen Doslea Octavian hadnagy, Benciusi főhadnagy és Duniitru Filmrea. mechanikus ültek, 250 méter magasságból hirtelen lezuhant a mamaiei (sfrmd közelében■ A mechanikus ejtőernyővel kiugrott a zuhanó repülőgépről, szerencsétlenségre azonban nem nyílott ki, úgy, hogy Dumitru Filmrea a földre zuhanva szörnyethalt. Ugyanilyen tragikus sors érte a gépen maradt két lisztet is, akiket a gép romjai alatt holtan találtak. A szerencsétlenséget a fnrdöző közönség ezrei nézték végig■ A gép egyébként Canara község és Mamaia között zuhant le. Mi történt a világháború idején Moszkvába menekített 314 milliárd értékii román aranyfedezettel, állami kincsekkel és Mária királyné ékszereivel? Románia raiitdezideíg hiába sürgette a hatalmas értékek vissza adását — Az orosz—román diplomáciai viszony helyreállilásátó várják a kérdés rendezését (Bukarest, julius 30.) A román-orosz diplomáciai viszony heíyreállitása időszerűvé tette a világháború idején Romániából Oroszországba szállított kincseknek, állami értékpapíroknak, a román Nemzeti Bank aranykészletének és a rmoán valuta aranyfedezetének közel két évtized óta megoldatlan kérdésének rendezését is. A Román Nemzeti Bank igazgatója, I. C. Baicoainu részletes ismertetést állított össze Románia aranykészletének és a Jegybank kincseinek Oroszországba való szállítása körülményéiről és történelmi lefolyásáról. A Banca Naţionala igazgatójának ismertetése szerint az 1916. év december havában, amikor az ellenséges német, osztrákmagyar hadsereg komolyan veszélyeztette Moldovai, ahova Románia kincseit és aranykészleteit me- nékítették, a Bukarestet már elfoglaló német hadsereg elöl, _a Nemzeti Bank igazgatósága a kormány jóváhagyásával elhatározta, hogy egész aranykészletéi, amely nemzeti kincs volt, Mária királyné hatalmas értéket képviselő ékszereivel együtt Moszkvába szállítja. Az orosz kormány képviselői írásos kötelezettséget vállaltak a román kormánnyal és a Nemzeti Bankkal szemben, hogy megőrzik és visszaszolgáltatják az óriási értékű kincseket, amelyeket az 1917. évi február 16-án a moszkvai Kreml várának páncélszobáiban helyeztek el. Azután kitört az orosz forradalom, 1917. évi március 14-én pedig az ideiglenes orosz kormány elnöke, Lwov herceg kijelentette, hogy a maga részéről is elismeri a román államkincsek megőrzésének és a Nemzett Bank magánvagyonának megőrzési és visszaszolgáltatási kötelezettségét. Az 1917. évi julius havának végén, mielőtt a véres marasestii ütközet a román és német csapatok között kezdetét vette, a román kormány elövi- gyázatból Moszkvába szállíttatta a Nemzeti Bank többi értékeit is és a Komán Állami Jelzálogintézet és Leiét pénztár, a Román Tudományos Akadémia, az állami múzeumok, a zálogházak és számos inagán pénzintézet és intézmény értékeit., A koalíciós orosz kormány is Írásos kötelezettséget vállal a román értékek sértetlen megőrzésére és teljes egészükben való visszaszolgáltatására. Milyen értékű kincseket és aranyat szállítottak Romániából Oroszországba? A Romániából Oroszországba menekített első szállítmányban az 1738 vasládában a Nemzeti Bank aranykészletét szállították el 314 millió 580 ezer 456 aranylej értékben és Mária román királyné ékszereit két. vasládában, összesen hétmillió lej értékben. A második szállítmány a következő értékeket tartalmazta: A Nemzeti Bank arany- és étkészletét, 574 ezer 523 aranylej értékben, 18 vasládában a Nemzeti Bank levéltárát és 500 millió aranylej értékű állami értékpapírokat és letéteket, összesen 1 milliárd 593 millió 762 ezer 197 aranylej értékben, továbbá 1621 vasládában készpénzt, ékszereket. Az Állami Letétpénztárnál elfekvő magánosok bet étjeit, közintézmények alapjait, összesen 7 milliárd 500 millió aránylej értékben. Moszkvába szállítottak tehát Romániából 3519 vasládát, amelyek 9 milliárd 416 millió 417 ezer 177 aranylej érteket képviseltek. A Moszkvát a szállított hatalmas érték Baicoainu igazgató becslése szerint, jelenleg 313 milliárd 754 millió 748 ezer 525 lej mai értéket képvisel. Ebből az ötszögből a Nemzeti Bank arany- készlete és aranyrudjaink értéke 10 milliárd 166 millió 269 ezer 358 lejt ér meg a mai becslés alapján. Ebből a hatalmas értékből a mai napig semmi sem került vissza Romániába. Románia többször sürgette az orosz szovjetkormánynál az állami kincsek, a Jegybank értékeinek és Mária királyné ékszereinek visszaszolgáltatását, de eddig eredménytelenül. Az 1922. évben Genfben megtartott gazdasági konferencián, amelyen Szovjetoroszország is képviseltette magát, újólag szóba került a kérdés, de eredménytelenül. Egyes híresztelések szerint a romániai értékek az orosz forradalomban megsemmisültek, másik verzió szerint a szovjetkormány külföldön értékesítette a Román Nemzeti Bank és az Állami Letétpénztár aranykészletét, biztosat azonban nem lehet tudni ebben az ügyben, mert a szovjetkormány a mai napig nem nyilatkozott hivatalosan, hogy a Moszkvába szállított hatalmas értékek sorsa nii lett. A román-orosz dlpiomáciai viszony helyreállítása titán valószínűleg sor kerül a világháború idején Romániából az akkor szövetséges Oroszországba menekített aranyfedezet és állami kincsek kérdésének rendezésére is. Uj könyvek: Béréiül Miklósáé: Sz. Bertalan éjszaka, kötve tej 117 Török Soplre: Hintz tanársegéd úr ..... „ <)(j lan!ív g Wolf: Égre njiló szeai ............ „ „ 00 f’aszarr Uálior : Monpti ......................... ,, ,, 117 Minden egyes kötet díszes ’vászonkötésben, hófehér papíron. Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Ko 'ozsvir, '■Sáron L.Pop ucca 5. Dldekinekc a pénz és IV tét portó, előzetes beküldése esetén azonnal szallttiuk, Ha a ren- ■ detés 200 léjét meghaladja, portókőltséget nem számttunk
