Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-30 / 196. szám
pvis#í Öbáz BUDAPEST V. 4 tnxmerar No. SC286—ŐST. •V.î " v ••' ST Csütörtök, ?.934. augusztus 30. — El&fizetéei áruk belíöldön: Egész évre 800, félévre 4f'0, S**ffj«iévre 260, egy hóra 70 lej. Magyarországon: EíJk évre 80, félévi o 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.30 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM. — 196. SZÁM. Felelős nerkesztő: SZÁSZ E N D E E. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cl aj. Báron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 308. — LevSaim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Ötéves közmunkaterv Délkelet-Európára Japán minden békenyilatkozata ellenére is lázas hábőrus készülődés van a mandzsu-orosz határon (Tokió, augusztus 28.) A japán külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatot adott ki a keleti vasút körül folyó tárgyalásokról. Készségesen felajánlja, hogy közvetít a szovjet és a mandzsu kormány között. Főfeladatának tekinti, hogy az ügyet gyors elintézéshez juttassa. r&> A mandzsu kormány is nyilatkozott az ügyben, amelyben kijelenti, hogy barátságos megegyezésre törekszik és megjegyzi, hogy a szovjet alkalmazottak letartóztatása nincs öszefüggesben a keleti vasúttal kapcsolatos tárgyalásokkal. Á tárgyalásokat mielőbb folytatni szeretné. Londoni sajtó jelentése szerint a Távolkeleten újból háborús idők vannak. Carbin, Csinking cs Ceeibar közelében a japán és mamdzsu csapatok fedezékeket építenek s a városokat drót-sövényekkel veszik körül. Az orosz határ mentén több uj katonai kórházat állítottak fel. Ugyanakkor az oroszok is lázasan készülnek a háborúra. Wladivosztokból érkező utasok szerint a város a háborús készülődés képét mutatja. A jelekből Ítélve, az orosz hadsereg szárazföldön, vizen és levegőben egyaránt nagyban készülődik a háborúra. Példátlan arányú sztrájk készül Amerikában (Washington, augusztus 28.) Amerikában újabb sztrájk réme fenyeget. Ha a munkaviszályt nem sikerül eloszlatni, olyan hatalmas arányú sztrájk tör ki, amilyenre még nem volt példa a világon. A textilmunkások sztrájkba- Iépéséről van szó, akiknek szervezetéhez ötszázezer munkás tartozik. Sztrájkjukhoz csatlakoznak a rokonszakmák munkásai is. s így körülbelül egymillió munkás fogja beszüntetni a munkát. A sztrájk valószínűleg a munka ünnepén, szeptember 4-én fog kitörni. (Genf, augusztus 28.) A Népszövetség vezető köreiben elhatározták, hogy az uj nép- szövetségi teljes ülés elnökségére Schuschnigg kancellárt hívják meg. Kérdéses azonban, hogy Schuschnigg elfogja-e fogadni a közgyűlés elnökségét, mert ebben az esetben heteket kellene Genfben tartózkodnia. Genfben nagy nyugatalanságot kelt, hogy a szovjet fölvételét fogja kérni a Nép- szövetségbe. Svájci kormánykörökben azt hiszik, hogy a Népszövetség leple alatt a szovjetkormány kommunista propagandát fog folytatni. Svájc mozgalmat indított, hogy Hollandia, Lengyelország is nemmel szavazzanak, de mindennek csak elvi jelentősége van, A fenyegető amerikai sztrájk elkerülése érdekében Roosevelt elnök kormánya óriási erőfeszítéseket tesz. Különösen a déli államokban nagy a veszély, ahol a munkásság kézi fegyvereket és gépfegyvereket szerez %e, a gyártulajdonosok pedig fegyveres védörséget szerveznek. A textilmunkások vezetője kijelentette, hogy a textilmunkások követelése összhangban áll Roosevelt gazdasági terveivel, éppen ezért reméli, hogy a kormány támogatni fogja a munkásságot küzdelmében. amennyiben a szovjet felvételéhez a tagok kétharmadának szavazata szükséges és ez biztosítottnak látszik. Megtartják az európai oépkisebbségí kongresszusi Bernből jelentik, hogy a tizedik népkisebbségi kongresszus Bernben összeült. A kongresz- sziis igyekezni fog azt a megkezdett munkát, amelyet Németország részéről szétugrasztott népkisebbségek az eddigi genfi népkisebbségi konferenciákon végeztek, továbbfolytatni- A konferencia egyik legfontosabb tárgy pontja a Lengyelországnak a kisebbségi jogvédelem általánosítására irányuló javaslatának letár- gyalása lesz. Á párisi Carnegie-alapitvány nagyszámú tanulmány publikálásával is igazolta a közelmúlt évek folyamán, hogy a francia tudományos körök figyelme egyre intenzivebben fordul a Dunamedence felé s annak problémáiban látja az európai krizis egyik fókuszát. Nemrég hagyta el A. Tibal professzor „Az európai agrárállamok válságáról“ szóló könyve a sajtót s most hat szerző tollából nyert újabb szempontokból megvilágítást Közép-Európa jelenlegi helyzete a „UEurope centrale et la erise“ cimíi kiadványukban. Különösen érdekes ez a könyv, mert a hat szerző között Hantos Elemér is szóhoz jut és érdekes beállításban tárgyalja Magyarország törekvéseit a dunai államok általános erdekszempontjainak a keretében. A legeredetibb és leggyakorlatibb oldalról azonban Francis Delaişi professzor nyúl a kérdéshez és elméleti fejtegetés és ismertetés helyett megvalósítható konkrét tervvel veszi ki részét a. krizis leküzdésére irányuló nemzetközi építőinunkábóh Délkelet-Európára vonatkozó tanulmányterve a mostanában annyira divatos „ötéves közmunkaterv“ címet viseli, de nem utópisztikusabb, mint volt kivitele előtt annyi más, később megvalósított nagyvonalú és ideális terv a múltban. A világháború utáni gazdasági fejlődés az agrárállamok fokozódó indusztrializálása felé tendál. Ez a folyamat — miután a mai élet ritmusa a lassú fejlődést nem tűri — nagyfokú elszegényedés veszélyét hordja magában (1. Oroszország), hacsak az ipari fejlődés magasabb fokán álló államok nagy kölcsönökkel a most fejlődésnek induló tőkeszegény agrárállamok segítségére nem sietnek. Erre azonban a mai gazdasági clzárkózottság korában alig akad példa, hiszen a gazdasági válság csirája éppen a bizalom válságában rejlik- Tőke van, csak bizalom nincs • •. Hiszen vannak ma már pénzintézetek (Svájc), ahol a betétek után nem hogy kamatot nem fizetnek, hanem még őrzési dijat szednek s a Crédit Lyonnais utolsó mérlege is 5 milliárd gyümölcsözően ki nem helyezhető tőkefelesleget mutat ki. Töke tehát van, csak a bizalomban van krizis. Ezért üdvözöljük most örömmel az „Ötéves közmunkaterv“-et, mert éppen ezen a ponton közeledik felénk a régi bizalom őszinte szándékával és Delaisi professzor nagy horderejű terve reményt nyújt, hogy a komoly_és_rentábilis üzletlehetőség a szükséges tőkét is kimozdítja végre mesebeli várából. A gazdasági válság legsúlyosabb szimp- tomája — állapítja meg kétségtelen igazsággal a szerző, — hogy „Stock“-ok, föl nem vet';, el nem helyezhető árufeleslegek vannak, ami harcot és kutatást involvál uj fogysztóterületek után. Ebben a harcban pánikszerűen hatna és lázba hozná az egész világgazdaságot a hír, hogy valahol a földgömb másik végén egy szigetet fedeztek fel, 60 millió — hozzánk hasonló kultúrájú, civilizáciöju .és igényű — lakóval s a középkorba illő termelési eszközökkel meg gazdasági berendezéssel. A hírrel járó . reakció'és üzleti megmozdulás a legérzékenyebben reagáló elképzelést is meghaladná- Évtizedekre szóló prosperity kora nyiina újból Európára. Ezt a képzelt világot azonban nem kell felfedezni, mert meg van, sőt egész közel Nyugat- Európához- Ez a világ Délkelet-Európa, ahol a nagyvárosokban a nyugati civilizáció vivSdatisclmă^jţpiials: a jani ja 1c fel a népszorelségi ©Iraoltsecşef Iüa«yY «aY'ugffaSamsâţJ Svájciján» a SEOvjelraefc a Népszövetségbe való belépése mial!
