Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-24 / 191. szám
4 KUEMIJsm XVII. ÉVFOLYAM. 190. SZÁM. Tanú szól hozzá a Tisza-problé&nához Albrecht Ferenc Hegedűs Nándor cs As*t«Ioss Miklós polémiájáról — Tisza sem állíthatta meg az események rohanását Véletlenül itthon vagyok Erdélyben s igy nagy érdeklődéssel olvastam el a Keleti Újság vasárnapi száában azt a vitát, amely Tisza Istvánnak 1918. évi szerepéről szól az erdélyi kérdésben. Azt hiszem, az egyetlen erdélyi ember vagyok, aki végigolvasta Tisza Istvánnak a Magyar Tudományos Akadémián őrzött irattárából mindazt az anyagot, ami Tisza Istvánnál a román nemzetiségi kérdésről egy- begyült- Asztalos Miklóshoz meleg barátság és évek óta szórós munkaközösség fűz, mégis ebben a kérdésben, Hegedűs Nándor mellé kell állanom még akkor is, ha Asztalos Miklós ezt az állásfoglalásomat, annak a kontraverziónak tudná be. mint Hegedűsnél, hogy a történelmi valóság nem egyezik meg az általunk idealizált Tisza képpel. Igaza van Asztalosnak, Tisza nagyobb annál, mintsem a történelem ité- löszéke előtt elhallgatásokra vagy egyoldalú adoráiásra szorulni. Valóban Tisza István kibírta a magyarországi Tisza-kultuszt is, de ki fogja bírni azt a történelmi átértékelési kísérletet js, amelyen át Asztalos és történettudós barátai, ma Tisza István történelmi jelentőségének félreismerésével őt a magyar történelemben elhelyezni kívánják. Ebben a polémiában, amely Asztalos és He- g*düs között folyik egy ténykérdés van, amit Asztalos Tiszáról állit és amit Hegedűs tagad, hogy Tisza „nevetett“ amikor Jancsó 1918 szeptemberében megmutatta Tiszának Lansing sürgönyét cs a bukaresti szerződést. Jancsó Benedek nekem is elmondta, hogy Tiszának megmutatta a térképet és Tisza ekkor felkiáltott: „Hiszen ezen Geszt országhatár, ez lehetetlen!“ Jancsó Benedek, aki tudta, hogy Tisza román nemzetiségi politikájának forrás- tanulmányszcrü feldolgozásával foglalkozom, azt is tudta, hogy a közte és Tisza István között 1917, és 1918. években lefolytatott levelezést ismerem, sőt egy része publikálásának mellőzésére kért, nekem többet erről nem beszélt- A Lansing féle táviratról pedig egyáltalán nem- Tisza István egyéniségének teljes félreismerése az, hogy Tisza nagy és sorsdöntő kérdéseket „nevetéssel“ intézett volna cl. Nincsenek itt a jegyzeteim, sem pedig a Jakabffy Elemér által könyvalakban ez év tavaszán közzétett forrástanulmányom Tisza István román nemzetiségi politikájáról, igy csak emlékezetből tudom megerősíteni Hegedűs néhány állítását. Tmza 1913. és 1914-cs tárgyalásainak kizárólag belső politikai indokai voltak, Tisza tárgyalásai nem is 1913-ban kezdődtek, hanem 1910-ben, amelyeket Khuen-Hédepváry megbízásából folytatott le MAhu Jánossal, e tárgyalásoknak í’észese volt Jakabffy Elemér is. Tisza 1893 szeptemberében Biharmcgye közgyűlésén állott ki a román-magyar megértés harcosául, amikor Pável püspököt államellenes tizedekkel vádolták és a megyei szabadelvű- párt lapjának a szerkesztőjét, aki Pável püspök ellen agitált, azonnal elcsapatta. Beöthy Ákossal szemben a képviselőházban is meg védte a püspököt és a bihari románokat. 1896- ban igen érdekes levélváltása van az aradi püspökkel éppen Goldis József érdekében, aki nem akarta megengedni Goldis képviselőjelölését. 1899-ben részt vesz Goldis püspöki beiktatásán, elmondja a hires pohárköezöntőt és ismerkedik meg Hangra Vazullal, aki Tisza román politikájának megértő támogatója volt, éppúgy, mint Hosszú László szamosujvári gör- hath- püspök. Tisza 1913—1914-es tárgyalásainak spontán voltára jellemző Vilmos császárral 1914 márciusában történt megbeszélése, amelyen megállapodtak abban, hogy Románia értéke a hármas szövetségre nézve bizonytalanná vált s helyette Bulgária bevonása volna kívánatos. Vilmos császár érdeklődik a román kérdés iránt is Tiszánál, de amikor később a román király a bukaresti nemet követ utján próbál az erdélyi kérdésre reátérni, a császár visszautasítja azt azzal, hogy Tisza politikáját he- lycs'i. Ez az anyag könyvemben idézve van a nagy német diplomáciai kiadvány adatai alapján. Tisza, ha semmi mást nem, de a román kérdést végig világosan látta, ismerte és egyedül ő volt az, aki nem pereventiv megerősítéssel, amire az idő már késő volt, hanem békés tárgyalásokkal akarta megoldani. 1914-es tárgyalásokat Ferencz Ferdinánd borította fel, akinek Vaida Sándorral és a román politikusok Icai való összeköttetései ma már közismertek- Ferencz Ferdinánd föderativ államot és Erdélynek Romániával való egyesítését Ígérte ezzel szemben nagyon nehéz volt többet adni. Jancsó Benedek tett-e a történeti Erdély újjáélesztésére Tiszának javaslatot vagy sem, nem lehet megállapítani. Tisza iratai között legalább nyoma nincs, Jancsó se emlitette élőt tem soha. Világos, hogy 1918 októberben erre az idő már késő volt, hiszen Jászi novemberben Aradon sokkal többet ajánlott, de, az se kellett- Erdély- autonómiáját 1914 őszén I- Károly román király kérte Vilmos császártól, eiinek a tárgyalásnak anyaga tanulmányomban közzé is tétetett. Asztalos válaszának oldalvágása, hogy Tisza kiesett 1918 októberében a magyar közélet; közvetlenebb kérdéseinek átéléséből, mert a szerencsétlen délszláv probléma helyszíni megoldásával kísérletezett, szintén nem üt. Mert, ha Tisza 1918 októberében kiesett a magyar élet intézéséből a délszláv kérdés miatt, akkor nem róható rá ezidőből a felelősség az autonomista tárgyalások elmaradásáért és Erdély határainak védtelenségéért- Akkor történelmi felelőssége csak a délszláv kérdésben van. Messze vezetne, hogy ebben mennyi a Tisza felelőssége. egy ad hoc megbízatás keretében, amely mindössze ha két hétig tartott. Tisza István a magyar integritás utolsó politikusa volt. Világosan látta, hogy az integri cás csakis a 67-es mii keretében tartható fenn és védhető meg, lemondást követelt nemzetétől, annak elemi jogairól, hogy fenntartson egy olyan constructiót, amelyben a magyarság viszonylag a legjobban elhelyezhető. Tisza valóban későn érkezett a magyar közéletbe. Az erők kialakultak, mozgásban voltak és nem mi, hanem azok becsülik tnl Tisza erejét, akik azt hiszik, hogy a nagy összeomlást egyedül Tisza feltarthatta volna- A viharfelhők régen gyűltek már a monarchia felett, amikor Tisza István az arénába ért- Történelmi evolúció kikerülhetetlen fátuma volt-e ez, vagy elhibázott politika, ez valóban a történelmi Ítélkezés kérdése. De az objektiv történelem nemcsak Tiszát, hanem egy kapkodó cs akaratgyenge királyt, egy senilis és eynikus miniszterelnököt, egy dekadens és romlott politikai életet és az igazi magyarság hiányát is ott fogja keresni a vádlottak padján. Bánffyhunyad, 1934 aug- 19. Albrecht Ferenc. (Paris, augusztus 21,). Gard megyében Pont- Esprit városka közelében borzalmas autószerencsétlenség töxiént vasárnap. A szerencsétlenség, amely nyolc ember életét oltotta ki, a végzetes véletlennek halmaza folytán állott elő. Egy autó, amelyen három férfi és három nő ült, a vasúti sorompónál összeütközött egy motorbiciklivel, amelyen egy házaspár ült. Mindkét jármű felborult s a súlyosan sebesült- utasokat maga alá temette. Mielőtt a sebesültek elmozdulhattak volna, a sorompónál elrobogott egy személyvonat, amely mind a nyolc sebesültet a fel- ismerhetellenségig összeroncsolta. Éppen ezért személyazonosságukat még nem sike1934 könyvnapi olcsó kiadványok Kaphatók a „Keleti Újság“ kiadóhivatalában Cluj—Kolazsvár, Baron L. Pop u. 5. szám alatt. Éfct jém Jókai Mór: Ai aranyember. 451 oldat, ccntenná- Lei riumi kiadás, gyönyörű színes kartonboritékban ... 78 Szász Károly: A világirodaiam nagy époszai, 4000 oldalas, hatalmas 2 kötet, díszes vászonkötésben 183 Makkal Sándor: Táltoskirály, egészvászonkötés 144 Babits: Az európai irodalom története. 320 oldat, 100 illusztráció, egfszvászonkötésben .......... 96 Földes Jolán : Mária jól erőit. 264 otda', kötve 84 Molnár Ferenc: Pál uccai fiuk. Rendes ára 150 lej, könyvnapi kiadás csak........................................... 60 Török Sándor: Az Idegen város. Rendes ára 3Ü0 le], könyvnapra kötve csak .................... . 81 Ady összes versel. Propaganda kiadás 600 oldal, egészvászonkötésben, hófehér papíron ..................... 120 Vidékieknek a könyv ára cs 10 lej portóköltség elizetcs beküldése után azonnal szállítjuk. Bármely könyv három kötetének egyszerre történő megrendelése és az összeg előre való beküldése esetén, portóköltséget nem számítunk Borzalmas autószerencsétlenség 8 halottal Nizza és Nagykanizsa mellett is tragikus autószerencsétlenség történi rült megállapítani. A sorompóőrt letartóztatták, mert az a gyanú ellene, hogy a sorompót nem eresztette le kellő időben. Súlyos autószerencsétlenség történt Nizza mellett is. Egy autó három utasával nekiszaladt egy kid korlátjánál: és a folyóba zuhant. Mindhárom utas életét vesztette. Nagykanizsától jelentik: Egy autó összeütközött egy személyvonattal. A vonat elkapta az autót és nagy távolságin hajította. Az autó egyik utasa Moiser József cipész, meghalt, másik utasát haldokolva szállították be a kórházba.
