Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-23 / 190. szám

wwuuw, Keietiujssg XVII. ÉVFOLYAM. IS.9- SZÁM. A régi Magyarországon Ä «*OH¥ian fansSók eţjylig&riiiafcIaL roem tudóit magyarul Mostanában a magyar tanítókat, vasutaso­dat és postásokat újabb és újabb nyelvvizsgára kényszerítik. Teljes készséggel elismerjük, hogy az ál­lamnak joga van megkövetelni közszolgáin tol teljesítő polgáraitól, hogy hivatalos nyel­vét ismerjék. A tanítókra még fokozottabban áll ez, mert hiszen nekik még tanítani is kell az állam nyelvét az iskolában. Magyarorszá­gon is voltak érre vonatkozó törvények és ren­delőtök, de azokat sohasem hajtották végre olyan szigorúan, mint most nálunk­Statisztikai adatokkal is tudjuk ezt bizo­nyítani. A népszámlálások 1890- óta kimutat­ták a magyarul tudókat foglalkozásuk szerint és az adatok közölve is vannak a népszámlá­lási kötetekben. A háború előtti három évti­zedben pédáúi a tanítókra vonatkozólag az adatok ezt a képet mutatják: • A tanítók adatai 1890-ben, tehát 11 évvel az 18T9. évi XVIII, tör­vénycikk megalkotása után, amely valamennyi nép­iskolában elrendelte a magyar nyelv kőtelező oktatá­sát és a tanítói képesítést is a magyar nyelv tudásá­hoz kötötte, még mindig 1994 tanító veit Magyarorszá­gon, aki saját bevallása szerint nem tudott, magyarul. Magára Erdélyre nem kevesebb,, mint 723 jutott e sjámből; az itteni tanítóknak 19.4%-a., vagyis majd­nem egyötödrésze 11 évvel a törvény meghozása után még mindig nem ismerte az állam nyelvét. Nem tu­dunk esetet arra, hogy egy tanítót is elmozdítottak volna állásából minden nyugdíjigény nélkül csak azért, mert nem felelt meg a törvény követelményeinek. Igaz, hogy a következő népszámlálások m,ár fo­kozatosan jóval kevesebb magyarul nem tudó tanitót mutatnak ki, de ez természetes következménye volt annak, hogy az öregek fokozatosan kihaltak (egy ré­szük meg is tanulhatott magyarul), a fiatalabb nem­zedék pedig már a magyar nyelv ismeretével került ki a tanítóképzőből. Még igy is, 31 évvel a törvény meghozatala után, közel 200 volt azoknak a tanítóknak száma, akik nem beszélték az állam nyelvét, még ké­résbe taníthatták azt. Ezer román tanító, aki nem beszél magyarul. a valóságban azonban még jóval több lehetett^ a magyarul nem tudó tanitók száma, mint amennyit a népszámlálások jeleznek. A kultuszminiszterek a tan felügyelők utján évröl-évre adatokat szereztek be a tanitók magyar nyelv tudásáról és ezek az adatok, amelyeket 1892 óta a Magyar Statisztikai Évkönyvek is közölnek, jóval magasabb számokat mutatnak. Ősz- szchasonlitásul csak a népszámlálási évekből közöljük az adatokat. A népszámlálás szerint a tanitók közül magyarul nem tudott ÉV szám szerint % '( 1900 668 2.5 1910 171 0.5 . A magyar kultuszminiszter adatgyűjtése . szerint a tanitók közül keveset vagy semmit sem tudott magyarul Iskolai év szám szerint % 1900/901 1575 5.4 1910/11 322 1.0 Látszik, hogy a népszámlálásnál ; 1 magyarul ke­vesettudó, tehát a magyar nyelvet oktatni nem képes tanítók jó része magyarul tudónak jelezte magát, mert a tanfelügyelők megállapításai ugyanabban az időben átlagosan több mint kétszer annyi magyarul nem tudó tanítóról számolnak be. Az 1900/901. tanévről Erdély adata külön is megvan a tanfelügyelők jelentésében. Ezek szerint az erdélyi 15 megyében 802 tanitó nem birta a magyar nyelvet oktatóképességgel (L. az 1901. évi Statisztikai Évkönyvet), akiknek túlnyomó több­sége román volt, A magyarországi román tanítókat számítva, tehát legalább 1000-re (a román tanitók egy harmada raj rúgott azoknak a román tanítóknak száma, akik 21 évvel a törvény meghozatala után még mindig nem tudtak magyarul. (Szatmár, augusztus 20-) Pillanatok alatt terjedt cl a városban az a megdöbbentő hiy, hogy az Astra utolsó közgyűlésén elhatároz­ták, hogy bizottságot küldenek ki, amely elő­készítse az Iparos Otthon elvételét. A szomorú hir annál is inkább valónak bizonyult, mivel most a járásbíróság vezetője hivatalos jelentést tétetett magának az Iparos Otthon tulajdon­jogának telekkönyvi állapotáról és a jelentés alapján, az Iparos Otthon nevén állott emele­tes ház tulajdonjogát egyik napról a másikra A vasutasok és a postások. '»íost lássuk, hogy a vasutasok és postások ho­gyan álltak magyarul tudás dolgában a régi Magyar- országon. A tisztviselőket itt figyelmen kivül hagyhat­juk, mert hiszen azok aligha láthatták el szolgálatu­kat a magyar nyelv tudása nélkül. A statisztika mégis kimutat l900-ban 60, 1910-ben pedig 35 vasúti tisztvi­selőt, továbbá 1900-ban 70, 1910-ben 26 posta- és távir- datisztviselőt, aki nem tudott magyarul. Pedig itt és az előbbi adatoknál nincs figyelembe véve Horvát-Szla- vonország, amelyre vonatkozólag a magyar nyelv is­meretére vonatkozó törvények nem voltak érvényben, vagy — mint a vasútnál — nem voltak szigorúan vég­rehajtva. A román kormányzat most még a szegény vasúti és postai altiszteket és egyéb alkalmazottakat is nyelv­vizsgának veti alá és azokat is könyörtelenül elbo­csátja. Ezzel szemben a háborelötti Magyarországon ezrével voltak vasúti és postai alkalmazottak, akik az állam nyelvét nem tudták, a magyar állam mégis meg­tűrte őket, az időre bízván a viszonyok javulását. De. beszéljenek maguk az adatok: Ebből magyarul nem tudott Év Összes szám szám szerint 1. Vasúti segédszemélyzet: 1900 53.807 4836 9.0 1910 91.479 5366 5.9 2. Posta-távirda-személyzet: 1900 7.184 663 9.2 1910 12.417 769 6.0 Úgy a vasúti, mint a postai szolgálatban eszerint 9, később 6%-ot tett azoknak a száma, akik nem tud­tak magyarul. A valóságban ez az arány itt is több lehetett, mert hiszen ezeknek az alkalmazottaknak ér­dekükben állott, hogy magukat magyarul tudóknak tüntessék fel. Mégis azt látjuk, hogy még szám sze­rint is több magyarul nem tudó van 1910-ben, mint tíz évvel előbb. a tényleges' tulajdonos meghallgatása nélkül átírta a szatmári Ipartestületi Otthon nevére, pedig ilyen jogi személyiség a városban nem is létezik. Az Iparos Otthon palotájának telkét ■1910- ben szerezte meg, akkor ezen a néven állott: Szatmár-Németii Iparos Otthon 1911-ben emel ■ ték a palotát. A világháború ki törése folytán erősen megcsappant az itthon maradt iparosok áldozatkészsége, az Iparos Otthon anyagi gon­dok közé jutott és ez a körülmény az itthon­mar adttakat rászorította, hogy a szanálás ter­vével foglalkozzanak. Előbb kisebb kölcsönt kértek, később pedig fel is ajánlották az Iparos Otthon épületét a városnak megvételre. A közgyűlés a forradalmi kormány idejében hozott is egy határozatot, mellyel a kérdéses ingatlant megveszi, azonban a szerződés nem jött létre. A félbemaradt vétel­ből kifolyólag akadt sok olyan irányzat, amely az épület tulajdonjogát ezen hatálytalan vétel alapján kérdésessé akarta tenni. Igaz ugyan, hogy a háború alatt az Iparos Otthon vezetősége és az általános Ipartestület vezetősége egy vo!t, de kizárólag az adminisz­tráció megkönnyítése céljából, anélkül azon­ban, hogy a két külön jogi személyiséggel 'bíró egyesület egyesítésére, vagy elidegenítésére valaki is gondol: volna- A zavaros háborús idők alatt történt egy helytelen bejegyzés a telekkönyvbe, .azonban az iparosság 192S-bán azt helyesbítette illetve a tulajdonjogot vissza­írták az Iparos OB hon nevére. A mostani bírói végzés elrendeli, hogy hiva­talból igazittassek ki igy az Iparos Otthon neve: Szatmári Általános Ipartestületi Otthon, hivatkozással az í956-ban kelt téves végzése". Bírói Ítéletről van szó, annak indoklásával a fellebbezésnek módjában van vitába ,szállana Az iparosság mindent megtesz, hogy az Iparos Otthon jogtalan elvételét megmásítsa, mert az.Otthon elvétele a legfájdalmasabb magyar sérelem lenne, amely feldúlná az egész város kisebbségének belső békéjét örök időkre. a romániai spar ORSZÁGOS NAGY MINTAVASARA BUCUREŞTI, PARCUL CAROL 4 Őfelsége a király védnöksége és. N. Theoiforescu ipari és kereskedelmi mi­niszter elnöksége alatt. Kormánybiztos: Cezar Popesscu. A nemzeti ipar teljes részvéteivel. 1934 SZEPTEMBER 6-TÖL SZEPTEMBER 30-iGÜ Az ipari vállalatok kívánságára a jelentkezési határidőt augusztus 25-i; meg- hos-zabbitották. Felkéretnek az iparvállalatok, hogy a jelentkezési űrlapokat augusztus hó 25-ig küldjék be a kormánybiztosságnak Strada Clemenceau 6. Később beérkező kéréseket nem vesznek figyelembe. Kovács Alajos dr. El akarják venni a szatmári Iparos Ott honi

Next

/
Oldalképek
Tartalom