Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-22 / 189. szám
4 Keimff/saa XVII. ÉVFOLYAM. 189. SZÁM. A régi Magyarországon a román famfólc ecf'y liar mad« nem fiadoft magyaru! Mostanában a magyar tanítókat, vasutasokat és postásokat újabb és újabb nyelvvizsgára kényszerítik. Teljes készséggel elismerjük, hogy az államnak joga van megkövetelni közszolgája tót teljesítő polgáraitól, hogy hivatalos nyelvét ismerjék. A tanítókra még fokozottabban áll ez, mert hiszen nekik még tanítani is kell az állam nyelvét az iskolában. Magyarországon is voltak erre vonatkozó törvények és rendeletek, de azokat sohasem hajtották végre olyan szigorúan, mint most nálunkStatisztikai adatokkal is tudjuk ezt bizonyítani. A népszámlálások 1890. óta kimutatták a magyarul tudókat foglalkozásuk szerint és az adatok közölve is vannak a népszámlálási kötetekben! A háború előtti három évtizedben pédául a tanítókra vonatkozólag az adatok ezt a képet mutatják: A tanítók adatai. lS90-ben, léhát 11 évvel az 1879. évi XVIII, törvénycikk megalkotása után, amely valamennyi népiskolában elrendelte a magyar nyelv kötelező oktatását és a tanítói képesítést is a magyar nyelv tudásához kötötte, még mindig 1994 tanító volt Magyarországon, aki saját bevallása szerint nem tudott magyarul. Magára Erdélyre nem kevesebb,, mint 723 jutott e számból; az itteni tanítóknak 19.4%-a, vagyis majdnem egyötödrésze 11 évvel a törvény meghozása után még mindig nem ismerte az állam nyelvét. Nem tudunk esetet arra, hogy' egy' tanitót is elmozdítottak volna állásából minden nyugdíjigény nélkül csak azért, mert nem írjeit meg a törvény követelményeinek. Igaz, hogy a következő népszámlálások már fokozatosan jóval kevesebb magyarul nem tudó tanitót mutatnak ki, de ez természetes követkézmenye volt annak, hogy az öregek fokozatosan kihaltak (egy részük meg is tanulhatott magy'arul), a fiatalabb nemzedék pedig már a magyar nyelv ismeretével került ki a tanítóképzőből. Még igy is, 31 évvel a törvény meghozatala után, közel 200 volt azoknak a tanítóknak (száma, akik nem beszélték az állam nyelvét, még késésbe taníthatták azt. Ezer román tanító, aki nem bőszéi magyarul. fí. valóságban azonban még jóval több leheteti I,a magyarul nem tudó tanítók száma, mint amennyit a népszámlálások jeleznek. A kultuszminiszterek a tanfelügyelők utján évről-évre adatokat szereztek be a tanitók magyar nyelv tudásáról és ezek az adatok, amelyeket 1892 óta a Magyar Statisztikai Évkönyvek is közölnek, jóval magasabb számokat mutatnak, ösz- szehasonlitásul csak a népszámlálási évekből közöljük az adatokat. A népszámlálás szerint a tanitók közül magyarul nem tudott Ev szám szerint % 1900 668 2.5 1910 171 0.5 A magyar kultuszminiszter adatgyűjtése szerint a tanitók közül keveset vagy semmit sem tudott magyarul Iskolai év szám szerint of 70 1900/901 1575 5.4 1910/11 322 1.0 Látszik, hogy a népszámlálásnál a magyarul kc- vesettudó, tehát a magyar nyelvet oktatni nem képes tanitók jó része magyarul tudónak jelezte magát, mert a tanfelügyelők megállapításai ugyanabban az időben átlagosan több mint kétszer annyi magyarul nem tudó tanítóról számolnak be. Az 1300/901. tanévről Erdély adata külön is megvan a tanfelügyelők jelentésében. Ezek szerint az erdélyi 15 megyében 802 tanító nem bírta a magyar nyelvet oktatóképességgel (L. az 1901. évi Statisztikai Évkönyvet), akiknek túlnyomó többsége román volt. A magyarországi román tanítókat számítva, tehát legalább 1000-re (a román tanitók egyharmadára) rúgott azoknak a román tanítóknak száma, akik 21 évvel a törvény meghozatala után még mindig .nem tudtak magyarul. (Szrttmár, augusztus 2(1) Pillanatok alatt terjedt el a városban az a megdöbbentő hir, hogy az Astra utolsó közgyűlésén elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki, amely előkészítse az Iparos Otthon elvételét. A szomorú hir annál is inkább valónak bizonyult, mivel most a járásbíróság vezetője hivatalos jelentést tétetett magának az Iparos Otthon tulajdonjogának telekkönyvi állapotáról és a jelentés alapján az Iparos Otthon nevén állott emeletes ház tulajdonjogát egyik napról a másikra A vasutasok és a postások. Most lássuk, hogy a vasutasok és postások hogyan álltak magyarul tudás dolgában a régi Magyar- országon. A tisztviselőket itt figyelmen kivüi hagyhatjuk, mert hiszen azok aligha láthatták el szolgálatukat a magyar nyelv tudása nélkül. A statisztika mégis kimutat 1900-ban 60, 1910-ben pedig 35 vasúti tisztviselőt, továbbá 1900-ban 70, 1910-ben 26 posta- és távir- datisztviselöt, aki nem tudott magyarul. Pedig itt és az előbbi adatoknál nincs figyelembe véve Horvát-3zla- vonország, amelyre vonatkozólag a magyar nyelv ismeretére vonatkozó törvények nem voltak érvényben, vagy — mint a vasútnál — nem voltak szigorúan végrehajtva. A román kormányzat most még a szegény vasúti és postai altiszteket és egyéb alkalmazottakat is nyelvvizsgának veti alá és azokat is könyörtelenül elbocsátja. Ezzel szemben a háborelőtti Magyarországon ezrével voltak vasúti és postai alkalmazottak, akik az állam nyelvét nem tudták, a magyar állam mégis megtűrte őket, az időre bizván a viszonyok javulását, De beszéljenek maguk az adatok; Ebből magyarul nem tudott Év Összes szám szám szerint . 1. Vasúti segédszemélyzet; 1900 53.807 4836 9.0 1910 91.479 5366 5.9 2. Posta-távirda-személyzet: 1900 7.184 663 9.2 1910 12.417 769 6.0 Úgy a vasúti, mint a postai szolgálatban eszerint 9, később 6%-ot tett azoknak a száma, akik nem tudtak magyarul. A valóságban ez az arány itt is több lehetett, mert hiszen ezeknek az alkalmazottaknak érdekükben állott, hogy magukat magyarul tudóknak tüntessék fel. Mégis azt látjuk, hogy még szám szerint is több magyarul nem tudó van 1910-ben, mint tíz évvel előbb. Kovács Alajos dr. a tényleges tulajdonos meghallgatása nélkül átírta a szatmári Ipartestületi Otthon nevére, pedig ilyen jogi személyiség a városban nem is létezik. Az Iparos Otthon palotájának telkét. 1910- ben szerezte meg, akkor ezen a néven állott: Szatmár-Németii Iparos Otthon 1911-ben emel ték a palotát. A világháború kitörése folytán erősen megcsappant az itthon maradt iparosok áldozatkészsége, az Iparos Otthon anyagi gondok közé jutott és ez a körülmény az-itthon- maradttakat rászorította, hogy a szanálás tervével foglalkozzanak. Előbb kisebb kölcsönt kértek, később pedig fel is ajánlották az Iparos Otthon épületét a városnak megvételre. A közgyűlés a forradalmi kormány idejében hozott is egy határozatot, mellyel a kérdései ingatlant megveszi, azonban a szerződés nem jött létre. A félbemaradt vételből kifolyólag akadt sok olyan irányzat, amely az épület tulajdonjogát ezen hatálytalan vétel alapján kérdésessé akarta tenni. Igaz ugyan, hogy a háború alatt az Iparos Otthon vezetősége és az általános Ipartestület vezetősége egy volt, de kizárólag az adminisztráció megkönnyítése céljából, anélkül azonban, hogy a két kil l ön jogi személyiséggel biró egyesület egyesítésére, vagy elidegenítésére valaki is gondolt volna- A zavaros háborús idők alatt történt egy helytelen bejegyzés a telekkönyvbe, azonban az iparosság 192f>bari azt helyeshitette illetve a tulajdonjogot visszaírták az Iparos OB hon nevére. A mostani birói végzés elrendeli, hogy hivatalból igazittassek ki igy az Iparos Otthon neve: Szatmári Általános Ipartestületi Otthon, hivatkozással az 193ti-ban kelt téves végzésre. Birói Ítéletről van szó, annak indoklásával a fellebbezésnek módjában van vitába szál lám. Az iparosság mindent megtesz, hogy az Iparos Otthon jogtalan elvételét megmásítsa, mert az Otthon elvétele a legfájdalmasabb magyar sérelem lenne, amely feldúlná az egész város kisebbségének belső békéjét örök időkreA ROMÁNIAI IPAR ORSZÁGOS NAGY MINTAVASARA BUCUREŞTI, PARCUL CAROL 4 rr Őfelsége a kirá!^ védnöksége és N. Theotforescu ipari és kereskedelmi miniszter elnöksége alatt. Kormánybiztos: Cezar Popesc«, A nemzeti ipar teljes részvételével. 1934 SZEPTEMBER 6-TÓL SZEPTEMBER 30-IGü Az ipari vállalatok kívánságára a jelentkezési határidőt augusztus 25-ig meghosszabbították. Felkeretnek az iparvállalatok, hogy a jelentkezési űrlapokat augusztus hó 25-ig küldjék be a kormánybiztosságnak Strada Clemenceau 13. Később beérkező kéréseket nem vesznek figyelembe. El akarfák verni! a szatmári Iparos Otthont
