Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-19 / 187. szám
o KeletiUjjag ■Hután— umumim,ui XVII ÉVFOLYAM. IS?. SZÁM. Szakmaron romlott húst eszik a lakosság, mert a vágóhídi igazgató rádiózni akar (Szatmár, aug- 17.) Az egész város egészsége ellen elkövetett merényletről rántja le a leplet a mészáros ipartársulat beadványa, melyet a polgármesteri hivatalhoz nyújtott he. A beadványban öt mészáros 750 kg. hús megromlásáért teszi felelőssé a várost és 10.900 lej kártérítést követel. A beadvány elmondja, hogy már régen észrevették, hogy a hütő kamarából reggel kivett húsoknak szaga van, sőt több esetben romlott a lius. Az okát ennek csak most tudták megáila- pitani. Rájöttek, hogy a vágóhídi igazgató éjssakánként leállítja a hűtőnek motorjait, hogy rádiózni tudjon, minek következtében a Icaira rákban másnapra f elraktározott hús megromlik. A mészárosok társulata a legerólyesebb megtorlást követelte és a károk megtérítését is. A vágóhídi igazgató elérheti a rádió által nyert élvezetet akkor is, ha a motorokat ie- blokkoltatja, amint azt minden polgár büntetés terhe alatt megtenni köteles- Amelyik közegészségügyi közeg ilyen merényletre képes, ötvenezer ember egészsége ellen, megérdemli, hogy állásától fegyelmi utón azonnal leváltsákUj ostrom készül a csillagos ég titkai ellen öt méter átmérőjű üvegtömböt öntöttek, hogy megépíthessék a világ legnagyobb távcsövét Azok az óriási áldozatok, amelyeket csillagászati műszerek előállítására fordítanak, nem jelentenek kidobott pénzt. A csillagászatnak a gyakorlati élet terén nagy hasznát veszi az emberiség. Gondoljunk csak arra, hogy csillagászati ismeretek nélkül a földrajz tudomány és hajózás gyermekkorukat élnék, gondoljunk arra a sok eredményre a fizika és kémia terén, amelyeket a csillagászatnak köszönhetünk. A legújabb csillagászati kutatások a világegyetem legtávolabbi képződményeit, azokat a ködfoltokat vették vizsgálat alá, amelyek a térben a mi Tejutunkkal egyenlő rangú csillagszigetek. A kutató csillagászat ma olyan átmérőjű térben folytatja vizsgálatait, amelyet a másodpercenként háromszázezer kilométerrel haladó fénysugár több százmillió év alatt szel át. Ezek a kutatások sem hiábavalóak, mert ezek vannak hivatva annak a kiderítésére, hogy a naprendszer a föld és az ember milyen helyzetet foglalnak el a Világ- egyetemben? Ezek a kutatások fogják kideríteni, hogy milyen a Világegyetem berendezése s milyen a fejlődési törvények kormányozzák életét? Korunk legnagyobb távcsövei. A csillagászati távcsövek általában két rendszer szerint épülnek. Azokat a távcsöveket, amelyek nagyjában a mindennapi használatban ismeretes látcsövek rendszerét követik, refraktoroknak nevezik. Az olyan távcsöveket, amelyekben a fénysugarat görbefelületü, nagyitó tükör fogja fel, reflektoroknak hívják. Mindkét rendszer megfelelő lehet bizonyos célú vizsgálatokra. A tükrös távcsövek előállítása, szerelése és kezelése azonban könnyebb, mint a refraktoroké. Ezért újabban az óriás méretű távcsöveket reflektor rend- szerüeknek építik. A távcső tulajdonképpen mesterséges, óriási szem. ügy foghatjuk fel a távcső nyilasát, legyen az lencse vagy tükör, mint egy mesterséges pupillát. Minthogy a felfogott fény mennyisége négyzetesen nö a tárgylencse átmérőjével, világos dolog, hogy minél nagyobb a távcső lencséje, annál kedvezőbbek az észlelési viszonyok. Ez r.agyon fontos, különösen olyan távol lévő képződményeknél, mint a legtávolabbi álló csillagok és a ködfoltok, mert ezek nagyon gyenge íényerejüek. Például egy harminc centiméter átmérőjű távcső, vagyis az emberi pupillának hatvanszoros átmérőjével biró lencse, háromezerhat«zázszor fényesebben mutat egy csillagot, mint a szabad szem. Bár eszményileg véve a legnagyobb csillagok is csak pont formájában jelentkeznek a látómezőben, mégis a nagy fényerő lehetővé teszi, hogy a leggyengébb csillagokat is észlelhessék a csillagászok. Világos dolog, hogy minél rövi debb gyujtótávolságu ugyanazon átmérőjű lencse, sunai kevésbé nagyit, de annál fényerősebb. Ennek a ténynek óriási hasznát veszik a csillagászati fényképezésnél. Jelenleg a világ legnagyobb refraktora az észak- amerikai Yei kés csillagvizsgálóé. Tárgylencséjének átmérője százkét centiméter, gyujtötávolsága pedig tizennyolc méter. Annak idején lencséje négyszázezer arany márkába került. Az északamrrikai Wilson obszervatóriumban van a jelen idők legnagyobb műszere, a két és félméter átmérőjű, vagyis száz collos úgynevezett Hooker-tükör. Ez az óriás távcső kétszázezerszer erősebb az emberi szemnél. Segítségével ezerötszáz millió csillagot sikerült fénykép'emezeken rögzíteni. Kalifornia kitűnő levegő viszonyai mellett nagyszerű felvételeket sikerült készíteni ezzel az óriás tükörrel a legkülönfélébb égi képződményekről. A Mount Wilson obszervatórium tükrös távcsövének fényfogó felülete olyan pontos, hogy az előre kiszámított görbületi értéktől csak nyolcszázezred résszel tér el. UJ óriási szem terve. A Hooker-tükörrel elért nagyszerű eredmények hatása alatt a legkülönfélébb terveket készítették még nagyobb távcsövek megépítésére. Számolni kellett Csak Riró Lajos: A búzát azért learatják Asigray Juliánná: Kristály muzsika Zsigray Juliána : Szűcs Mara házassága Majthényi György: Arany Málinko í’satbó Kálmán: Masksra Gosztonyi Á:lám; Horoszkóp D.-né Lengyel Laura: A császár udvarában Székely Tibor: Mátyás tér—Rózsadomb Székely Tibor: Örök szövetség Dénes Gizella; Tavaszi buzavetés 60 köte tenkint a MAGYAR REGÉNYEK !! sorozata !! Vidékieknek 70 lej előre be- küldve, szállítás azonnal. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában, Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5 sz. Lei B ibay József: Vándorlegények „ „ Istenem, igy élünk „ „ Menekülj a szerelemhez Kosáryné: Egy hordó bor „ Álom' Matolcsy Andor: Ellenség Falu Tamás: A halottak is cinek Suránvi Miklós: Dávid és Góliát Farkas Imre: Az iglóí diák 150 lejen felüli rendelésnél portót nem számítunk. Uj regény a Régi Kolozsvárról NAGY PÉTER: A FŐTÉRI NAGY HÁZ c. érdekes meseszövésii regényujdonsága a hatk- szavu muzsikáló óra finomságával idéz egy darab életet a város múltjából. Előrelátható- Ing a könyv sikere meg fogja közelíteni szerző Ó, kedves Kolozsvár c. könyvének óriási sikerei annál is inkább, mert a könyv árát a kiadó nagyon mérsékelten csak 40 tejben szabta meg. Kapható minden könyvkereskedésben és a kiadó Minervánál Ctuf-Kolozsvár, Str. Reg. Máriát. ...... azonban a nagyobb távcsöveknél állandóan fokozódó technikai nehézségekkel és a növekvő költségekkel. Végül is úgy döntöttek, hogy öt méter átmérőjű, tehát kétszáz collos tükröt fognak önteni. Mai technikái fel- készültségünket alkalmasnak találták arra, hogy ilyen óriási üvegtömbpt lehessen készíteni. Ez a távcső olyan gyengeíényü csillagokat is mutatni fog, amelyek hatvanmiüiószor gyengébb fényüek azoknál a csillagoknál. amelyek szabad szemmel még éppen láthatók. Az uj távcső fényerejére a legjobb példát az veti, hogy a távcsőben meglátnánk egy tölünk hatvanötezer kilométer távolságban égő gyertya-lángot. Megöntötték az óriási üvegtömböt. Titokban, minden feltűnés nélkül dolgoztak az óriási, öt int tér átmérőjű tükör elkészítésén. Már a számitó munka sem volt könnyű, de mennyire nehezebb volt a technikai kivitel. Úgy határoztak, hogy nem kvarcból, hanem pyrex üvegből öntik meg a hatalmas üvegtömböt. 1934 január 27-én fogtak az öntés technikai kiviteléhez és 1934 március 25-én öntötték meg a hatalmas üvegtömböt. Súlya 20 ezer kiló. Az öntés az amerikai Corning üveggyárban történt, öntés alkalmával mintha kozmikus erők végzete avatkozott volna be a dologba, nehány, az öntőformába ágyazott foglalat darab vált le a formáról és került az öntvénybe. Sikerült azonban a kellemetlen darabokat kihalászni és azt állítják, hogy semmi hátrányos befolyással sem lesz ez a kis incidens a tükör minőségére. Az öntéssel még nem értek véget a technikai nehézségek. Az óriási öntvénynek naponta csak néhány fokkal szabad lehűlnie. Négy hónap alatt 1500 fokról 500 fokra hütik le, azután még iassubbá válik a hűtési folyamat. Hűtés alkalmával időnként ugyanazon a hőfokon több napig állani hagyják az üveget, nehogy valahol repedések keletkezzenek benne az egyenlőtlen lehűlés következtében. Anderson és Pease fizikusok állandó felügyelete alatt áll az üvegtömb és villamos me- legitökcszüiékke! gondoskodnak arról, hogy ne tudjon hirtelen lehűlni. Ha az üvegtömb lehűlése hirtelenül történnék meg, szétpattanna, mint a kiforrósitott és hideg vizbe dobott üveggömb. Valószínűleg másfél évig fog tartani, amig az üvegtömb a szobai levegő hőmérsékletére hül le. Ekkor kezdődik aztán az évekig tartó csiszolási munka. A tükör felületén lévő legkisebb kiemelkedés, amely a milliméter húszezred részénél nagyobb, használhatatlanná teszi a távcsövet. Ezért a csiszolásánál óriási gonddal kell eljárni. Csak nagy megszakításokkal lehet a csiszolást végezni, mert félórai csiszolás után a jelentkező hő miatt az üveg megváltoztatja térfogatát. Valószínű, hogy a tükröző felületet nem ezüstből, hanem alumíniumból fogják a technika minden rafinériájával a csiszolt felületre juttatni. És ha kész lesz az óriás távcső ... Ha az óriás távcső tükre készen van, meg kell építeni magát a távcsövet. Ehhez félmillió kilogram, legfinomabb acélra lesz szükség és a legbonyolultabb gépezeteket fogják megszerkeszteni a távcső mozgatására. Olyan érzékeny műszerekkel fogják felszerelni, hogy a távcsövei való méréseket a csillagász testéből kisugárzó hőmérséklet is befolyásolja majd. Hőmérőivel az egy-két kilométer távolságban égő gyufaszál hőfokát is le lehet mérni. Az uj távcsövei olyan csillagokat fognak lefényképezni, amelyeknek fénye egy- mílliárd év alatt jut el hozzánk. Kiszámíthatatlan ma még, hogy miiyen eredményeket fog adni az uj távcsövei végzett megfigyelések és fényképezések sorozata. Az ember azonban sohasem pihen. Máris uj, óriási tükör építését tervezik. Ennek átmérője tiz méter lenne. Kedvező viszonyok között a Holdat úgy mutatná, mintha tizenhét kilométernyire volna tölünk, a Marsot háromezer kilométernyi közelségbe hozná. Egyelőre azonban ezek csak tervek. A csillagászok és a müveit emberiség figyelme néhány év múlva bizonyára néni hiába fog Kaliforniának egy hegycsúcsa felé fordulni, amelyen a most megöntött óriás tükör fog az ég végtelenjébe kémlelni, hogy újabb csodákról adjon hirt a kutató embernek. Dr. Szász Pereni}