Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-19 / 187. szám

4 1! Ez a hirdetés csak egyszer jelenik meg ü Páris szeptember hóban a legszebb ! Erdész Imre mérnök utalási irodája szeptember 1 —18 közt immár 27-edszer rendez Párisi tarsasutazást. Nem venne-c Ön is részt benne? 2 nap Velencében, 1 nap Milano- ban, 10 nap Parisban. Legelegánsabb szállókban, legérdekesebb progiamokkal, leg­kitűnőbb vezetőkkel. Már nem sok szabadhely van, — ne habozzék, kérjen prospektust mégma.Cim: Birou de Voiaj Ing. Erdész, Bucureşti, Ca!. Victoriei lGS/ielefon 4-07/02. ..................................................H»iHOH!!!’|)!M HI I HW Kézdívásárhelyrői még augusztusban Marosvásárhelyre költözik a rom- kafh­taniióképzö Az c^yellco romániai kaih. tanítóképző vándorul ja Csiksomlyótói Marosvásárhelyig - Az áthelyezéssel kapcsolatosan négy évfolyamos katbolikus gazdasági iskolát állítanak fel Radnóton (Marosvásárhely, aug. 17. Saját tud.) A' gyulafehérvári, latin szertartást! egyházmegye igazgatótanácsa a Kolozsváron tartott leg­utóbbi ülésén véglegesen elhatározta a kézdi- vásárhelyi róm- kath. tanitókópzőnek áthelye­zését Marosvásárhelyre. Az áthelyezésről szóló hivatalos értesítés most érkezett meg a püspöki főhatóságtól a marosvásárhelyi kath- főgimnáziumhoz, mely­nek impozáns, modern épületében fog elhelye­zést nyerni — s hisszük, hogy végleges otthont is — a tanítóképző. A főhatóság rendeleté sze­rint augusztus 24-ig meg is kell történnie az intézet átköltöztetésének, hogy zavartalanul lehessen megkezdeni a közeledő ü.j iskolai évet. Mint illetékes helyről értesülünk, megtör­tént az intézkedés abban az irányban is, hogy a kettős tanintézetnek, t. i. a négyosztályu gimnáziumnak és a három évfoljmmu képző­nek közös tanári kara legyen és pedig a követ­kező összeállításban. A marosvásárhelyi kath. főgimnázium ta­nárai közül tizen továbbra is az intézet kötele kében maradnak, úgy mint: Lóky Jenő igaz­gató. Baer Ferenc, Daróczi László, Gámpe Jó­zsef, Marty Pál, Petrcs Kálmán, Pongrácz Tamás, Salamon Lajos, Szeptmiklósi Ferenc, és Tóth Sándor tanárok. A többiek közül Ba­logh Antalt a radnóti gazdasági iskolához, Heinriich Lászlót a kolozsvári, Lerchenfeld Ernőt a szekelyudvarhelyi főgimnáziumhoz helyezték át, mig Jánosy Gerő 57 éves tanárt, kinek 35 éves szolgálata van, nyugdíjba kül­döttek. A kézdivásárhelyi tanítóképző tanári ka­rából az intézettel együtt nyolcán fognak át­jönni Marosvásárhelyre. Az igy áthelyezett ta­nárok: Kovács András igazgató, Jánkv János, Koncz Lajos, Nagy István, Szőcs Lajos, Zsö- gön Zoltán, Murányi Endre és Belea György­A főhatósági intézkedésnek megfelelően a marosvásárhelyi gimnázium mellett működő finevelő intézet is közös bennlakásul fog szol­gálni a kettős intézet növendékeinek cs ennek igazgatója továbbra is Petres Kálmán paptu­IVIÍóra Ferencs Daru uccáfól a Móra Ferenc uccáig Benue találjuk keserű gyermekkorát, ame’yet a leg­jobb apa, anva és a legszeret bb tanárok sem tud­tak raegédesiteni, benne találjuk küzdelmes diák­ságát, szereimé, házasságát, szegedi újságírását. Pankát, a pesti sikereket, a Vadembert, az irói ju­bileumot, a díszdoktorátust és a véget szinte az utolsó napig. Egyszerű élet, de tele aunyi örömmel és fájdalommal, amennyi csak emberéletbe belefér. Soha magyar iró olyan köze! szivünköz nem jutott, mint Móra Ferenc ezzel a könyvével. Ära agész- vásxonkötésben 163 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megren delése esetén portómentesen szállítjuk. nár marad. A tanítóképző mellett gyakorló iskolának a beállítását is elrendelte a főhatóság- A kath. gimnázium épületében már meg is kezdték a tanítóképző kívánalmai szerint szükségessé vált átalakítási munkálatokat s igy a gimná­ziumban végzett rövid helyszíni szemle is meg­győzött minket arról, hogy egy modern, kénye­lemmel berendezett gazdag szertárral és könyv tárral felszerelt intézet várja falai közé a jó- hirnevü, ősi, székely „csiksomlyói tcinitókcp- zőtmelyet a esiki székely testvéreink bizo­nyos elfogultságból még akkor is ezen a néven emlegettek, amikor annak Csíkszereda, vagy Kézdivásárhely volt a működési helye­Marosvásárhely magyar társadalma ért­hető örömmel fogadja Románia egyetlen róm- kath. magyar tanítóképzőjének a székely tó vá­rosba történt áthelyezését. Nem is beszélve ar­ról a helyzeti előnyéről, hogy Marosvásárhely inkább a vasúti forgalomba esq s igy köny- nyebben megközelíthető, központibb fekvésű városa a Székelyföldnek, mint Kézdivásáiheiy, más fontos szempontok is szükségszerűen java­solták a képzőnek ebbe a városba való áthoza­talát. A magyar felekezeti iskolák mai gond- terhes sorsa, a tornyosuló nehézségek között is élni és fejlődniakarás ösztönös szavai paran­csolták igy, hogy ez a nagy múlttal biró és nagy reményekre jogosító középiskolánk az élénkebb kulturéletet élő és fejlettebb zeuei kultúrájú Marosvásárhelyre kerüljön, ahol minden adottság és lehetőség megvan a jö­vendő magyar tanítóság kulturális fejlődésére, tökéletes kiképzésére. Gazdasági iskola Radnóton. A képző áthelyezésével kapcsolatosan még egy másik figyelemreméltó uj intézményt is cletro hivott az egyházmegye igazgatótanácsa. Radnóton gazdasági iskolát létesített ugyanis, mely f. év október 15-én kezdi meg működé­sét. Ebbe az iskolába négy elemi osztályt vég zett növendékek iratkozhatnak he. Az iskola négy évfolyamból All és mindenik évfolyam 6 hónapi elméleti és 6 hónapi gyakorlati részre van beosztva. Az elméleti részt csak ebben az iskolában hallgatják a tanulók, ellenben a gyakorlati részt elvégezhetik akár az iskolá­val összekapcsolt gazdaságban, akár más gaz­daságban. Az iskola mellett internátust is felállíta­nak, melyben havi 400 lejért kapnak lakást és teljes ellátást a növendékek. De még ezen ol­csó dij mellett is egész, vagy fél internă tusi kedvezményt nyújtanak azoknak, akik- a gya­korlati idő alatt nagy szorgalomról tesznek ta­núságot és a segélyre tényleg rászorulnak. Ă gazdasági iskola tanári kara az igazga­tón kivül három tanárból s egy jószágigazga­tóból áll. Információnk szerint Balogh Antalt, Darvéri Lászlót és Szentmiklósi Ferencet ne­vezte ki tanárokká a főhatóság, míg jószág- igazgatóvá a radnóti uradalom igazgatóját: Botár Árpádot. Tódor József. XVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM. miMlI l'WIWWBWW—WWMWBMBBMW* Uj pánszláv politika felé Oroszországnak most megkötött nemzetközi szerződései között legfigyelemreméltóbb a Bulgá­riával kötött szerződés. Bulgária sokáig vonako­dott a szovjettel diplomáciai összeköttetésbe lépni,' aminek az az oka, hogy Bulgária félt a kommu­nizmus megerősödésétől. A hol paraszt, hol ma-* 1 ccdón mozgalmakként jelentkező megmozdulások egy része mindig kommunista alászinezésü volt cs a baloldali elemek a vas ököl ellenére is eröteh jcs földalatti politikai tényezőknek bizonyul!;* ţ Bizonyos, hogy az uj kormányzat, amely erősen diktatórikus jellegű és csak egy igen kis számú csoportnak a hangulatát tükrözteti vissza, nem szívesen paktált volna a kommunistákkal. De a körülmények arra is rákényszeritették. A kisan- tant államok, aztán Magyarország is felvették a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal cs a po­litikai észszerüség ebben az esetben Bulgáriának is azt diktálta, hogy siessen kihasználni azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a diplomáciai fölvé­tellel kapcsolatosan jelentkeznek. Bulgária külpolitikai álláspontja azonban Oroszországgal szemben éppen annyira nem tisz­tázott, mint más államokkal szemben. A jelek sze­rint Bulgária és Jugoszlávia készek megbékülni egymással, ennek előfeltétele azonban, hogy Bul­gária a macedón belső mozgalmakat teljes erővel megfékezze. Olyan hírek vannak forgalomban, hogy a Balkán-paktum égjük titkos pontja sze­rint, amennyiben nem oszlatják föl a macedón for­radalmi szervezeteket, a szomszédok megszállják Bulgáriát. Innen magyarázható, hogy a jelenlegi bolgár kormány olyan erővel látott hozzá a ma­cedón-forradalmi mozgalom letöréséhez, ami pél­dátlan a világháború utáni Bulgária történelmé- bén. Hiszen Macedónia szabadságharca szivéhez nőtt ügye Bulgáriának, a macedón probléma egy­beesik Nagybulgária ideáljával és ha Bulgária kormánya tőrdöfést akar adni Macedónia testébe, ez tökéletesen annyi, mintha a saját legnemesebb részét döfné keresztül. Igaz, hogy a macedón szervezet vezetőit min­den vérdij ellenére sem sikerült elfogni, ami azt mutatja, hogy a bolgár kormány még sem meri a. harcot a macedónokkal szemben olyan energiával felvenni, mint ahogyan azt sajtója és propagan­dája hii’deti. Amikor a bolgár kormány macedón- ellenes hadjáratot hirdet: kommunistákat keres és hajszol mindenütt és bármennyire is teljesnek látszik a béke Bulgária és a szovjet között, a íili- popoli kommunista-per lefolytatása azt mutatja, hogy Bulgária megbékélése a szovjettel tele van a legkülönbözőbb mentalis rezervációkkal. A filipo- poli-per tanúsága szerint aug. 1-ére ki akartál? ki­áltani Bulgáriában a szovjetet, le akarták gyil­kolni a mai vezetőket és az összeesküvésben a had­sereg tagjai is résztvettek. Ilyen előjelek mellett nagyon is indokolt a félelem Bulgáriában, hogy a szovjetbarátságból politikailag az országra sok haszon nem háromolhatik. A kérdést meg kell nézni Oroszország szem­pontjából is. Oroszországról föltételezhető, hogy nem elsőrendű céljai között szerepel Bulgáriának kommunista alapon való forradalmositása és nem vár túlságos gazdasági előnyöket a Bulgáriával való összeköttetésből. Ellenben Oroszország ré­széről messzemutató politikai célok jelentkeznek. Az orosz népi imperializmus természetéhez tarto­zik, hogjüia már a kommunizmust nem terjeszt­heti, terjeszti, istápolja a pánszlávizmust. Bulgá­ria a világháború előtti években függvénye volt a cári politikának és az orosz szovjet most tulaj­donképpen a háború előtti cári politikához kanya­rodd: vissza. A szláv gondolat erősödése ma már élettel teli jelszó lett Oroszországban is, ahol a kommunizmus szertelen »cgetációjában a nemze- ties gondolái virágai is kiszínesednek. így látják ezt a tárgyilagos külföldi lapok is és ezúttal le­tevéseikben aligha csalatkoznak. ? EDISON-MOZGÖ: Saombat. I. POMPEI VÉGNAPJAI. (Korda Mária és Vlrkony! Mihály). TI. LOS-ANGELESI OL1MPIASZ. (Ene- kes István). III. JERRY ES MEDOR vígjáték. IV. HÍRADÓ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom