Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-18 / 186. szám

KeletîUjsxg XVII. ÉVFOLYAM. 186. SZÁM. KimWWWaaWgIBaWgWHIUW'AMIIIITIWirWWiIWiTMiiyril Merenţa vezérigazgató ígérete ellenére fel­mondó levelet kaptak a temesvári vasutasok Magy megdöbbenés és izgalom a temesvári magyarság bőrében lami vállalatokba. A kormányhoz emlékirattal fór­ául az egyesület, amelyben javasolja a közigazga­tási törvény módosítását a városok románositása érdekében. Más alkalommal a filmeknek nemzeti szempontból való cenzúrázását követeli, amire nézve a cenzúrahivataltól Ígéretet is kap. 1934 márciusában tiltakozik az ellen, hogy a magyarok igen gyakran utaznak Magyarországra és kéri a kormánytól és a Nemzeti Banktól, hogy deviza- megszoritásokkal az ilyesmit tegye lehetetlenné. Majd határozatilag kimondja, hogy az antirevizió céljából adatokat gyűjt a magyar uralom alatt a románok részéről elszenvedett „üldözésekről és embertelen kegyetlenkedésekről“. Az egyesület foglalkozik a szomszédállamokban uralkodó vi­szonyokkal is s célból alelnöke Marinescu egye­temi tanár utazásokat tett s erről az egyesületben és az egyetemen több előadás keretében számolt be. A legfurcsább azonban az, hogy az egyesület a kormánytól követelte, hogy tanulmányozás és véleményadás végett a fontosabb törvényjavaslato­kat az egyesülethez eljuttassa. Ezzer az egyesülettel hosszasabban foglalkoztunk, mert az a körülmény, hogy magába egyesíti a román politikai pártok vezetőit, a legnevesebb román intel- lektueleket és közéleti férfiakat. Ezeknek munkássá­gát és teintélyét használja fel, hogy eszméit a román tömegek között, propagálja. A szereplő személyiségek biztosítják — amint fennebb láthattuk, — hogy hiva­talos körök is figyelembe vegyék kívánságait. A román sajtó is legnagyobb örömmel támogatja ezt a mozgal­mat, hiszen még az aránylag szelidhangu Bontania Noua is hasonló, húrokat penget, amikor felhívja a ro­mánokat, hogy szövetkezetekbe tömörüljenek és ne vásároljanak kisebbségi kereskedőktől és iparomtól. Követeli az államtól, hogy a román iparosokat mentse fel az adókötelezettségtől, vagy legalább is adjon je­lentős könnyítéseket, hogy a román iparosok és keres­kedők a versenyben győzzék le a kisebbségieket. A lap az alkotmánynak heves védelmezője, de amikor ki­(Temesvár, augusztus 16.) Óriási izgalmat és megdöbbenést váltott ki Temesvár magyar­ságának köreiben, hogy Temesváron mind­azok a vasúti munkások, akiket az elsőfokú fegyelmi bizottság a román nyelv nem tudá­sának, többnyire alaptalan vádja cimén elbo­csátásra Ítélt, ez év szeptember elsejére fel­mondó levelet kaptak. Tudvalevő, hogy Mereufa igazgató Ígére­tet tett arra. hogy 1935 decembere előtt egyet­len vasúti iparost, vagy munkást nem bocsá­tanak el. Annál furcsább ez a váratlan és indokolat­lan felmondás, mert a Magyar Párt az orszá­gos központ utasításához híven közbenjárt a vasutasok érdekében és az elsőfokú Ítéleteket megfellebbezte a szintén Temesváron székelő másodfokú fegyelmi bizottsághoz, amely a tár­gyalást is kitűzte már ez év szeptember 17-ére. Ilyenformán az elsőfokú fegyelmi bíróság Íté­lete nem is jogerős, de a vasutasokat mielőtt ügyük tárgyalásra került volna, kitessékelik és igy valószínűleg ügyüket, mint akik a tár­gyalás idejében nincsenek is már a vasút kö­telékében, tárgyalni sem fogják. A vasutasok, akik jogosan biztak a legma­gasabb helyről származó Ígéretekben, ame­lyek a törvénytelen elbocsátásokkal szemben még egyévi türelmi időt biztosítottak szá­mukra, csalódottan tették ezt az Ígéretet is a többi teljesítetlen Ígéret mellé, hogy koldus- ' bottal a kezükben induljanak cl kerékbetört egzisztenciájuk utján a csendes, de biztos pusz tulás felé­Coroiu, fiirfftedi I»Ió vezér tíztagú bandájával megszállott és kirabolt egy regáti városkát Lopott lovakon éjfélkor érkeztek a városba, a rendőrséget fefegyverezték és a leggazdagabb polgárok házait kirabolták Aki elleti álloll: könyörtelenül lelőtték — \ csendőrség nagy apparátussal üldözi a rablóbandát sebbségiekről van szó, megfeledkezik, hogy ez a kíván­ság az alkotmánnyal szöges ellentétben van. Hosszadalmas volna azt a rengeteg esetet felsorolni, ami bizonyítja, hogy a románositás most már türelmetlen tempót akar felvenni. Kiragadtuk azonban a legilletékesebbek maga­tartását és célkitűzéseit, hogy az erdélyi ma­gyarság figyelmét felhívjuk az újabb támadá­sokra. A magyarság kisebbségi élete el sem képzelhető a városok nélkül, illetve azoknak intellektuell iparos- és kereskedőrétege nél­kül. Éppen azért kötelességünk létünk ellen irányuló eme újabb támadások ellen véde­kezni. Csak akaraterőnktől függ és kitartá­sunktól, mert a szívósság a legerősebb táma­dást is sikerrel utasítja vissza. Ennek módo­zataival azonban egy későbbi számban fogunk foglalkozni. Dr. Fogarasi Géza. (Botoşani, augusztus 16.) Párját ritkitó vakmerő rablótámadással fosztotta ki egy hír­hedt bandita Stefanesti városkát. A rabló romantika legrendkivülibb lapjai sem tudnak ilyen hallatlan esetről, amikor a banditák a szó szoros értelmében elfoglallak és pár óráig megszállva tartottak egy kis várost. A megyebeli csendőrség már hosszú idő óta hajtóvadászatot folytat egy Coroiu nevű hír­hedt rablóvezér ellen, aki bandájával az egész környéket rémületben tartotta. Mindezideig nem sikerült ártalmatlanná tenni a banditákat, sőt még rejtekhelyüket sem tudták meg­állapítani. Csütörtökre virradó éjjel Coroiu tiz tagú rablótársaságával együtt megrohant egy dornestii tanyát és hatalmába kerítette a birtokos nyolc legjobb lovát Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobbal lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- ‘ akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyvval Természetes gyógymód és táplálkozás Irta: BUCSÁNYI GYULA dr., egészségügyi főtanácsos, főorvos. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Ml az em­ber természetes tápláléka? Vegetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. Ä hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. A zsí­rok. A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Nap­fürdés. A nap a tüdöbajoknál. A nap a lcöszvénynél. Napfény a szlvbántalmak kezelésénél. A napfény az anyagcsere bántalmaknál. Napfürdő a gyomorbántal- maknál. Napfény a női bajoknál. A gyermekek nap­fürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógyhatásút? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Ideg­ápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyógy- módok. A hideg viz, mint gyógytényezö. Gyermekápo­lás. A csecsemő gondozása, A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra, A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban elő­forduló betegségek természetes gyógykezelése. Agyú vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arezsába, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbántalmak. Bél- férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Heregyullad is. Hő- lyaghurut. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyenge­ség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulus, Köszvény. Légcsöhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó- folyás. Orrvérzés. Orrbüz. Faralizis progressiva. Pe­tefészekgyulladás. Sápkór, Szájbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulőzis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövész. Tüdő tá gulás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajók. VértisztltŐ teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok. Ut3- érelmeszesedés, stb., stb. E mü a magyar könyvpiac szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya üregnek és fiatalnak. n ) i Ára 120*— lej. Kapható a Keleti Újság Kiadóhivatalában 0!u3, Baron Ti Pop ucea 5. — VidÓKieKneK a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. A banditák ezután lóháton elvágtattak Stefa nesti városba, ahova éjféltájban érkeztek meg Első dolguk volt, hogy lefegyverezték a városka pár emberből álló rendőrségét és késedelem nélkül hozzáfogtak a fosztogatáshoz. Hogy a lakosságot megfélemlítsék, folyton lövöldöztek és Tudósé közrendőrt, aki meg­próbálta szembeszállni velük, egyszerűen le­lőtték. Miután pedig nem tarthattak attól, hog..; munkájukban valaki megzavarhatja ők?"., sorra vették a tehetősebb polgárok házait. Első­nek Avram Grisaru terménykereskedő házát „vették be“, a házbelieket az ebédlőszobába terűtek és kiszedték belőlük, hogy hol tartják a pénzüket. Innen százezer lej zsákmánnyal távoztak. Grisaru után Veniaminovici posta- főnöic házát rohanták meg és innen mintegy Ötszázezer lejt éi'ő ékszert vittek magukkal. Puricovici borkereskedő dulakodni kez­dett a rablókkal, mire azok rettenete­sen összeverték és a házból minden értékes tárgyat elemeitek. Heggel felé a banditák megelégelték ->z amúgy is bőven kamatozó fosztogatást és úgy, ahogy érkeztek, lóháton elvágtattak. Az éjszakát a lövöldözésektől halálra lé- mült lakosság dermedt rémületben töltötte és senki sem mert arra gondolni, hogy segítséget kérjen. A rablók távozása után aztán értesítet­ték Manóit őrnagyot, a megyei csendőrlégió parancsnokát, akinek intézkedésére nagyszámú csendőrség indult a foszto­gatók üldözésére. Eddig azonban még azt sem állapították meg, hogy a rablók merre vették útjukat. MOZI EDISON-MOZGÖ: Péntek. I. POMPEI VÉGNAPJAI. (Korda Mária és Várkonyl Mihály). II. LOS-ANGELESI OLIMPIASZ. (Éne­kes István). III. JERRY ES MEDOR vígjáték. IV. HÍRADÓ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom