Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-17 / 185. szám

XVII, ÉVFOLYAM. 185. SZÁM. Keleti ujsjús 5 a Kij áró-kullancsok akaszkodnak a magyar vasutasok nyakába Meghatalmazásokat és nyilatkozatokat iratnak alá velők, amelyekben követelésük 80 százalékáról leipondatfák őket (Csíkszereda, augusztus 15.) Mi is tájékoz­tattuk az érdekelt vasutasokat és a magyar közvéleményt dr. gróf Bethlen Györgynek, e hó elsején és másodikén Bukarestben Mereufa államvasuti vezérigazgatóval a nyelvvizsga sikertelensége címén elbocsátásra ítélt ma­gyar vasutasok ügyében folytatott tárgyalá­sairól. Mereuta vezérigazgató akkor bizonyos Ígé­reteket tett a kérdés megnyugtató megoldá­sára. Ezek az Ígéretek azonban, sajnos, még a levegőben lógnak. Az újsághírekre megmozdult a kijárók hada. Ügynökök járják keresztül-kasul az or­szágot és gyűjtik a szerencsétlen, uceára do­bott, a kétségbeesés szélén lévő magyar vasuta sok meghatalmazását. Felháborító azoknak a meghatalmazásoknak a szövege. Magyar for­dításban közlünk egyet belőle, amellyel a Szé­kelyföldet elárasztották: Meghatalmazás. Alulírott (név, foglalkozás, lakóhely) ezennel jelen írásommal megbízom és felha­talmazom Popovici Gheorghe ügyvédet, la­kik Bucureştiben, dr. Petry Gyula ügyvé­det, lakik Nagyváradon és Komjáthy Fe­renc Lanka’igazgatót, lakik Nagyváradon, hogy eljárván nevemben, értem és -megbízá­somból, akár együttesen, akár külön-külön, felvehessék a Casa Autonoma pentru Ajuto­rarea şi Ocrotirea Personalului CFB-től, vagy más nyilvános pénztártól (pénzügy­igazgatóság, stb.) azokat az összegeket, ame lyek részemre mint nyugdíj, fizetés, járan­dóság utalványoztalak és beleegyezem abba is, hogy jogérvényesen elismerhessék nevemben a pénz felvételét. Az összes pénz- felvételi jogok biztosíttatnak jelen ügyirat­ban foglalt minden egyes megbízottam ja­vára is, akár egyedül dolgozik és függetle­nül, helyettesítési joggal. Kelt, stb. Utána a következő magyarnyelvű nyilat­kozat vár aláírásra: Alulírott (név, lakás, foglalkozás) ezennel kötelezőleg kijelentem, hogy nyug­díj iránti kérésem kedvező elintézése érde­kében fizetni fogok (ügyvéd neve) ügyvéd urnák a javamra utalványozott hátralékos nyugdíj és fizetés összegéből 80%, azaz nyolc van százalékot és felhatalmazom nevezett ügyvéd urat, hogy helyettem és nevemben felvett összegből saját részére levonjon 80% tiszteletdijat. Kelt, stb. A visszaélés nyilvánvaló. Mert vagy sike­rül a vasutasok jogait biztosítani és akkor minden kijárás nélkül mindenkire vonatkozni fog a CFR intézkedése, vagy, azzal is szá­molni kell, hogy a kérdést kedvezőtlen döntés fogja kisérni és akkor fölösleges volt az egyé­nenkénti megbízás, amely ki tudja még mi­lyen kötelezettségekkel jár az Írott szövegen túl. A Magyar Párt, mint a múltban, úgy a jövőben is, teljesen önzetlenül őrködik vasutas testvérei jogai fölött, nem szükséges tehát, hogy a kijárók hadával szemben vállalt köte­lezettségeket vegyék az élet terhei alatt amúgy is görnyedező vasutasok a nyakukba. (k. i.) Jíu lius 25 — történelmi távlatból Mussolini erélyes közbelépése akadályozta meg a bíborul — talán világháborúi — Rossz csere volt a nemzeti szocialisták számára Dollfuss helyeit Schuschnigg (Becs, augusztus 15.) Nem egészen félesz­tendő alatt másodszor történt meg, hogy fegy­verek szóltak bele Ausztria belpolitikájába. Először február 16-án esett ilyen beleszólás, igazábul: beledördülés. Akkor — emlékezetes! — a szociáldemokrata munkásság szervezeteit zúzták szét a kormány csapatai. Másodszor — az ember alig tudja hinni, hogy csak három hét előtt történt mindez, annyira történeti távlatba kerültek már e napnak eseményei — julius 25-én került sor fegyveres összetűzésére. Ezúttal a pemzeti szocialisták lázadását kel­lett letörni. A katonai művelet sikerült. Váj­jon olyan maradéktalanul-e, mint a szociál­demokratákkal szemben? Meglátjuk­Julius 25-én egyébként több forgott koc­kán, mint egyedül a kis Ausztria békéje. Hogy a népmesék stílusában szóljunk: csak paraszthajszálon múlott, hogy a belpolitikai csatározások nem terjedtek át a külpolitiká­nak még veszélyesebb, még alááknázottabb te­rületére, —- hogy nem szélesedtek ki csatácá, háborúvá, sőt — Uram bocsáss! — világhá­borúvá­A puccs sikerét Mussolini akadályozta meg. Ami a puccsot, mely világpolitikai ese­ménynek lendült, a polgárháború szűk keretei közzé szorította vissza, Mussolini mozgósítása volt. Az a gyors és elhatározott gesztus, mely olasz katonaságot parancsolt az osztrák ha­tárra. Hogy a Duce ilyen végsőkig kiélezett intézkeésekkel fog reagálni a lázadásra, ezt még Rintelen, Ausztria római követe és a puccs strohmannja sem sejtette. Az elővigyá­zatos olasz diplomácia tehát a Dollíuss-kor­mány követének báránybőrébe bujt nácifarkas előtt is leplezni tudta a voltaképpeni szándé­kait. Még pedig szó szerint az utolsó percig, hiszen Eintelen julius 25. reggelén érkezett repülőgépen Kómából Bécsbe, hogy beteleped­jék a rég áhított kancellári stallumba. A Duce mozgósítása tettekkel juttatta ki­fejezésre, amit Baldvin a maga országára nézve egyelőre csak beszédben formulázott meg, nevezetesen, hogy akárcsak az angol lé­gihatár a Rajnánál, az olasz határ Kufstein­nél kezdődik. Aki átlépi, nem Ausztriával, ha­nem voltaképpen Olaszországgal áll szemben. Ezt a kockázatot egyelőre nem merte vállalni sem Németország, sem Jugoszlávia. így, a Mussolini elhatározottsága folytán történt, hogy a puccs nem hagyta el a belpolitika ba- tármesgyéjét. Neki köszönhető, hogy csak az alantas szerepű emberek merészkedtek elő benne, a kicsi és mindenre kapható zsoldosok, viszont a tulajdonképpeni mozgatóerők meg­maradtak a háttérben, a kulisszák mögött. Ez­zel az összezsugorodott puccsal azután egy­kettőre végeztek a kormánycsapatok. A puccs tehát külpolitikailag szörnyű fiaskó volt. Megmutatta, hogy az olasz-osz­trák intimitás a fegyverbarátságig terjed és igy veszedelmes kikötni vele. Ennek a belpo­litikában sem maradhat el a hatása. Az osz­trák nácik javarésze kétlaki és számitgató lé­lek. Hordja rendületlenül a hazafias front pi- ros-fehér-piros jelvényét, viszont odahaza már őrzi a ládafiában a barna pártkönyvet, hogy győzelem esetére is biztosítva legyen. Ezek a kommerciális alapon álló politikusok most menekülni fognak a náci táborból. Nem biz­FLIT ROVARPOR ELPUSZTÍTJA a poloskákat, bolhákat és a han­gyákat LEGYEK, SZÚNYOGOK ÉS MO­LYOK ELLEN A LEGBIZTOSABB. SZER A HIRES FLIT-FOLYADÉK, tonságos hely többé számukra! De egyéb rossz következménnyel is járt a puccs az osztrák nemzeti szocialistákra nézve. A Dollfuss halála semmiféle irányban nem hozott előnyt a politikájuknak. Minde­nekelőtt: a kancellár legyilkolásának kisérő körülményei világszerte ellenszenvet váltot­tak ki. Az állami gépezetet sem zavarta meg a kancellár kidőlése. Dollfuss nem volt egyed­uralkodó, nem esett a monokrácia őrületébe, igazi munkatársai voltak, akikből könnyen tellett utódra. És az utód, akire történetesen a választás esett, dr. Schuschnigg, sok olyan tulajdonsággal jeleskedik, amelyek nagy elő­nyöket jelentenek Ausztria hivatalos politikája számára, tehát súlyos hátrányokat azokra nézve, akik ezt a változási felidézték. Sehuechnigg és Dolltuss. Schuschnigg mélyebb kultúrájú az elődjé­nél, alaposabb elméleti felkészültségű és ez már hónapok előtt megadta számára a lehetőséget, hogy az osztrák önvédelmi harcot ideológiailag is alátámassza. Dollfuss védekezése nácizmus ellen ösztönszerü cselekedet volt, a katholikus hivő, az osztrák kulturember lázadozott benne. Schuschnigg viszont a németség szabadság- harcát látja Ausztria küzdelmében. A különböző kiindulási pontnak, elméleti beállítottságnak messzemenő gyakorlati követ­kezményei vannak. Uollfuss sohasem küzdött teljes erejével a nemzeti szocialisták ellen. A nemzeti elemek egyesítése voTt az eszményképe és a hitleristákat is jó nemeteknek tekintette. A jobbját egyre békére nyújtotta feléjük. A kétkulcsosokat megnyugtatta ez a gesztus és a meggyőződéses nácikat nem kevésbé. Mert tudták, komoly veszedelem nem érheti őket. Ellenfelük félkézzel, félerővel harcol. Schuschniggnál más a helyzet. A februári eseményekkel édes-kevés köze volt, tehát a mun kások szemében homo novus, akivel a múltúk, a véres sérelmeik megtagadása nélkül teleped hetnek le tárgyalni. A nácikkal szemben kér­lelhetetlen harcot hirdet, tehát széjjelfoszlik a büntetlenség hite, amely kilengéseikhez eddig nagy mértékben erőt adott. Ez az elgondolás vezette az osztrák kor­mányt akkor is, amidőn a Papén agrémentját nem kötötte különleges feltételekhez. Céltalan­nak látta ezeket a kikötéseket és különben is úgy találja, hogy a kis Ausztria és a nagy német birodalom egyenlőtlen harcát a világ- politikai helyzet és a nagyhatalmak állásfog­lalása dönti el, Ausztria maga képtelen annak eldöntésére. Energiáit 1chát a belpolitikára kell koncentrálnia, ahol minden szabadság mellett a maga erejéből is példás rendet tud tartani és felfelé Ívelő gazdasági lehetőségeket tud biztosítani, ha... Ha a hatalmak a maguk és a világbéke érdekében idő távolságban tart­ják tőle a testvér-ellenség: t. <f. J-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom