Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-02 / 172. szám

6 Knmttjs&o Bánságban már fizetik a nyugdijakat, Kolozsvárra azonban még nem érkezett meg a kiutalás Látogatás a nyugdíjas szövetségnél, ahonnan százszámra küldik a táviratokat Bukarestbe (Kolozsvár, julius 31.) Az erdélyi és bánsági nyugdíjasok julius havi nyugdijának kifizetése még egyre késik. A bánsági nyugdíjasok kifizetési rendelete már megérkezett és Temesváron a mai napon, augusz­tus 1-én már megkezdik a fizetést. Valószínű, hogy a kifizetésre vonatkozó rendelet ügykezelési formasá­gok miatt késik és ezért nem érkezett még meg a teg­napi napon Kolozsvárra. Ellátogattunk a nyugdíjasok szövetségének helyi­ségébe. Amig a nyugdíjas szövetség nem éppen pazar be­rendezésű helyiségében beszélgetünk dr. Pap Vállár­ral, a nyugdíjasok elnökével, ki s bejárnak a hivatal­nokok és az érdeklődő nyugdíjasok. Természetesen ezzel kezdjük: Semmi eredmény. — Mi volt a csütörtöki távirat eredménye? — Egyelőre semmi, — válaszolja dr. Pap Valér. Reméljük azonban, hogy a napokban megtörténik az intézkedés a júliusra esedékes illetmények kiutalására. Hogyha egy pár napos késés van is, nem szabad azon­nal kétségbeesnünk. Ha már itt vagyunk, próbáljunk a mélyére hatolni a nyugdíjas kérdésnek. — Hány nyugdíjas él Jelenleg Erdélyben és a Bánságban? — 24.000 — Hány közü'ök az erdélyi és bánsági nyugdijszö- yetség tagja? — 8700. — Miért csak ilyen kevesen? — Mert a nyugdíjasok nagyrésze ravaszságban tul- tesí a rókán is. Nem iratkoznak be a szövetségbe, ne­hogy fizetniük kelljen a havi 5—20 lejeket, hanem meg­várják szépen, ölhetett kézzel, amig kiharcoljuk szá­mukra a pénzt s akkor szép csendesen kinyújtják érte a markukat. — Voltak-e eredményei a nyugdíjasok kolozsvári megmozdulásának Y — Hogy voltak-e? — nevet dr. Pop Valér. Emlé­kezhet rá, amikor kivonultunk az uccákra és hangos szóval követeltük azt, ami bennünket megillet. Buka­restben puskatussal, szuronyos fegyverekkel verték szét a felvonuló nyugdíjasokat, nálunk viszont meg­hallgatásra találtunk. — Aztán sok táviratot kell küldeni Bukarestbe? — Mi az, hogy sokat? — válaszolja Pop Valér. Egyedül a király elmére eddig 260 táviratot küldtem, mig a minisztereknek 400-at. Természetesen mind­egyikben ez áll: Pénz! Pénz! Pénz! Aztán kedélyesebben kezd beszélni: — Egyedül Vajdának 68 táviratot röpítettem ... Volt rá eset, amikor fellármáztuk az összes erdélyi megyéket s egyszerre rohantuk meg a minisztériumot. Ilyenkor ott egyik államtitkár a másikhoz szalad, a miniszterek összedugják fejüket és két-három napon belül megvan a pénz. Persze ez az egyesülés eredmé­nye, amire nem tudok elég sokszor kitérni. Szép álom. Azután a postatakarékról beszél Pop Valér, amely­nek a fizetéseket kellene házhoz szállítania. Kicsit megcsóváljuk a fejünket. Hát ez nem is lenne valami rossz, A jámbor nyugdíjas otthon ülne, szunyókálna a karosszékben s egyszer csak jönne a postatakarék kéz­besítője és: tessék!... — Minden vágyunk az, hogy sikerüljön felállítani a postatakarék intézményét, amely aztán elsején ki- kézbesitse a nyugdijakat. De hol vagyunk még ettől? Jugoszlávia már réges-régen nyélbeütötte, de nálunk még mindig elerhetetlen álom. Aztán a r.yugdljegységesitésre kerül sor: — Ezzel a kérdéssel jó hallgatni. Legokosabb, ha az ember befogja a száját cs nem szó! egy szót sem. Erre Argetoianu volt pénzügyminiszter tanított meg- bennünket, aki a nyugdijegyesités ürügye alatt sok tisztviselő illetményéből fej nélkül 67 százalékot is le­vágott. Ebből egyelőre nem kérünk. Es nem tudom, le- het-e levonni még a mostani összezsugorodott nyugdi­jakból, de hogyha sokáig hangoztatjuk ezt a problémát, még a lehetetlent io megteszik... Bukarestben nincsen adóbon Bukarestben előszeretettel hangoztatják a pénz­ügyi és pártpolitikai férfiak, hogy Erdély és az óki­rályság között nem tesznek különbséget. Lássuk csak: hol ugrik ki a nyúl a bokorból? — Bukarestben szintén ugyanilyen gyalázatosán fizetik a nyugdijakat? — Bukarestben? Sző sincs róla! Bukarestben a nyugdíjasok azt sem tudják, hogy ml az adóbon. Ez kizárólag erdélyi és bánsági mumus. Bukarest tehát a nyugdíjasok Mekkája. Oda kellene yénségére minden nyugdíjasnak vonulni, hiszen csak­nem ugyanazzal a pontossággal jutnak garasaikhoz, mint a tényleges szolgálatban lévők. — A napokban érdekes cikket olvastunk az Uni­Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitisára és segítségére. Aki szeretteinek • legjobbal lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- ' akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyyval Természetes gyógymód és táplálkozás Irta: BUCSÁNYI GYULA dr., egészségügyi főtanácsos, Morros. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Ml az em­ber természetes tápláléka? Vegetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. A zsí­rok. A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Nap­fürdés. A nap a tüdőbajoknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény ez anyagcsere bántalmaknál. Napfürdö a gyomorbántal- maknái. Napfény a női bajoknál. A gyermekek nép­fürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógy'aatását? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Ideg­ápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyógy- módok. A hideg viz, mint gyógytényező. Gyermekápo­lás. A csecsemő gondozása. A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra, A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban elő­forduló betegségek természetes gyógykezelése. Agy­vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arczaába, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbántalmak. Bél­férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Hcregyulladás. H6- lyaghurut Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyenge­ség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulua Köszvény. Légcsőhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó- folyás. Orrvérzés. Orrbüz. ParaJllzls progressiva. Pe­tefészekgyulladás. Sápkór. Szájbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulózis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövéez. Tüdő ti gulás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajok. Vértisztitd teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok. UtŐ- érelmeszesedés, stb., stb. E rnü a magyar könyvpiac szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya öregnek és fiatalnak. ■ " I Ara 120*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Ol uj, Baron E. Pop ucca 5. — VidáEieÉneJc a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. versulból. E szerint az ország közterheinek felét Erdély és Bánság viseli. — Természetesen — válaszolja Pop Valér. Ez igy is van. Mint unikumót említhetem fel, hogy Románia agrárállam lévén., s politikai pártok a gazdaelem sza­vazásának megszerzéséért ahhoz a demagóg fogáshoz nyúltak, hogy' egymást szinte túllicitálva szedték le vál­lukról a terheket. így történt meg, hogy Románia föld­művelői évenként csak 680 millió lej egyenesadót fizet­nek. Az el3ő Jogtalanság, ami az erdélyieket és bán­ságiakat érte az, bogy a holdak után vetik ki az adót. A bánsági hold, a pagon 1 és háromnegyed holdat tesz ki a mi holdunkra átszámítva. Ezt nem is kell tovább magyarázni. Az erdélyi gazda tehát ugyanannyit fizet húsz holdért, mint az ókirályságbeli ennek csaknem kétszereséért, — Azonkívül nem titok, hogy nálunk a pénzügyi szervezetek magasabb színvonalon állanak. A tisztvi­selők képzettebbek, kötelességtudóbbak és az adókive­tésnél — behajtásnál közismert szigorral járnak el. A Bánságban és Erdélyben vannak a legnagyobb iparte­lepek, gyárak, itt élnek túlnyomó számban kereskedők és iparosok, tehát mindazt a terhet, amit a gazdák nyakáról leszedtek, az övékre zúdították. — Számokban nem lehet ezt kifejezni? — kérdez­zük. — Dehogy nem! Eddig az országban a földmivelő osztály 360 millió lejt fizetett be adóba. Ugyanakkor — bár hihetetlennek hangzik — a tisztviselők és nyug­díjasok 1 milliárd 200 millión felül fizettek adót. Tes­sék ezt számitenl! ...............................mnn.^ţţţm^unn Kolozsvár, az örömtanyák városa Én nem tudom, hogy ha idegen sétái vé­gig éjjel, vagy a késő esti órákban Kolozsvár belvárosi uccáin, mit gondolhat magában. De nekem minden este, amint hazafelé banduko­lok, eszembe jut, hogy az idetévedő idegennek, nyugati kulturembernek alaposan meg lehet a véleménye rólunk. A főtéren éppen úgy, mint a kis uccákon s a széles útvonalak forgalmas gyalogjáróin, mindenütt viharosan zajlik a perdita-élet, amely olyan hangos, hogy min­den más életjelenség eltörpül mögötte. A ré­gebben csendes belvárosi uccák földszintes la­kásainak ablakaiból színesre festett arcú nők hajolnak ki, cigarettafüstöt fújnak az arrajá- rók arcába, egymás között versenyeznek, hogy melyikük tud csábosabban kiáltani az útközé- pen haladókra. Az uccasarkokon kergetőző ci- cézés, trágár beszéd, hancúrozás és az inas­gyermekek is itt találják meg szórakozásaikat. Valaki valamiért jónak látta a zárt kapuk mö­götti örömtanyákat feloszlatni, beszüntetni s az egész prostitúciót kitelepítette a belvárosi uccákra. Nem egy-két uccára, hanem minde­nikre. Családok, ha moziból, vagy színházból kilépnek, ennek a zajos éjjeli undornak kerül­nek a közepébe. Szerencsétlenül kicifrálódott, borzalmasan festett hajú nők ugrálnak mellet­tünk s körülöttük a kétes külsejű fickók, su- hancok csoportjai veszélyeztetik a polgári sze­mélybiztonságot. Az ucca bünférszkeinek ilyen felszabadulása talán még nem 'volt sehol egy, városban sem- A legpolgáribb óvári uccák ab­lakaiban is már mindenfelé ennek az éjjeli vi­lágnak a virágai virítanak. Az idegen azt gon­dolhatja, hogy itt ilyen az egész lakosság, vagy azt, hogy majd minden épületből kétes- hirii ház lett. Ezt a világot rászabadították a tisztességes életű polgárság nyakára., minden korlátozás, rendszabály nélkül. Kinek mi örö­me telik benne, hogy a bűnös, fertős, undorító örömtanyák városává tette Kolozsvárt? MOZI „ EDISON-MOZGO: Szerda, I. SNEKLÖ VAROS. Joseph Schmidt, Fritz Katnpens. 2, SZENZÁCIÓS HAROLD LLOYD vígjáték. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom