Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-02 / 172. szám
6 Knmttjs&o Bánságban már fizetik a nyugdijakat, Kolozsvárra azonban még nem érkezett meg a kiutalás Látogatás a nyugdíjas szövetségnél, ahonnan százszámra küldik a táviratokat Bukarestbe (Kolozsvár, julius 31.) Az erdélyi és bánsági nyugdíjasok julius havi nyugdijának kifizetése még egyre késik. A bánsági nyugdíjasok kifizetési rendelete már megérkezett és Temesváron a mai napon, augusztus 1-én már megkezdik a fizetést. Valószínű, hogy a kifizetésre vonatkozó rendelet ügykezelési formaságok miatt késik és ezért nem érkezett még meg a tegnapi napon Kolozsvárra. Ellátogattunk a nyugdíjasok szövetségének helyiségébe. Amig a nyugdíjas szövetség nem éppen pazar berendezésű helyiségében beszélgetünk dr. Pap Vállárral, a nyugdíjasok elnökével, ki s bejárnak a hivatalnokok és az érdeklődő nyugdíjasok. Természetesen ezzel kezdjük: Semmi eredmény. — Mi volt a csütörtöki távirat eredménye? — Egyelőre semmi, — válaszolja dr. Pap Valér. Reméljük azonban, hogy a napokban megtörténik az intézkedés a júliusra esedékes illetmények kiutalására. Hogyha egy pár napos késés van is, nem szabad azonnal kétségbeesnünk. Ha már itt vagyunk, próbáljunk a mélyére hatolni a nyugdíjas kérdésnek. — Hány nyugdíjas él Jelenleg Erdélyben és a Bánságban? — 24.000 — Hány közü'ök az erdélyi és bánsági nyugdijszö- yetség tagja? — 8700. — Miért csak ilyen kevesen? — Mert a nyugdíjasok nagyrésze ravaszságban tul- tesí a rókán is. Nem iratkoznak be a szövetségbe, nehogy fizetniük kelljen a havi 5—20 lejeket, hanem megvárják szépen, ölhetett kézzel, amig kiharcoljuk számukra a pénzt s akkor szép csendesen kinyújtják érte a markukat. — Voltak-e eredményei a nyugdíjasok kolozsvári megmozdulásának Y — Hogy voltak-e? — nevet dr. Pop Valér. Emlékezhet rá, amikor kivonultunk az uccákra és hangos szóval követeltük azt, ami bennünket megillet. Bukarestben puskatussal, szuronyos fegyverekkel verték szét a felvonuló nyugdíjasokat, nálunk viszont meghallgatásra találtunk. — Aztán sok táviratot kell küldeni Bukarestbe? — Mi az, hogy sokat? — válaszolja Pop Valér. Egyedül a király elmére eddig 260 táviratot küldtem, mig a minisztereknek 400-at. Természetesen mindegyikben ez áll: Pénz! Pénz! Pénz! Aztán kedélyesebben kezd beszélni: — Egyedül Vajdának 68 táviratot röpítettem ... Volt rá eset, amikor fellármáztuk az összes erdélyi megyéket s egyszerre rohantuk meg a minisztériumot. Ilyenkor ott egyik államtitkár a másikhoz szalad, a miniszterek összedugják fejüket és két-három napon belül megvan a pénz. Persze ez az egyesülés eredménye, amire nem tudok elég sokszor kitérni. Szép álom. Azután a postatakarékról beszél Pop Valér, amelynek a fizetéseket kellene házhoz szállítania. Kicsit megcsóváljuk a fejünket. Hát ez nem is lenne valami rossz, A jámbor nyugdíjas otthon ülne, szunyókálna a karosszékben s egyszer csak jönne a postatakarék kézbesítője és: tessék!... — Minden vágyunk az, hogy sikerüljön felállítani a postatakarék intézményét, amely aztán elsején ki- kézbesitse a nyugdijakat. De hol vagyunk még ettől? Jugoszlávia már réges-régen nyélbeütötte, de nálunk még mindig elerhetetlen álom. Aztán a r.yugdljegységesitésre kerül sor: — Ezzel a kérdéssel jó hallgatni. Legokosabb, ha az ember befogja a száját cs nem szó! egy szót sem. Erre Argetoianu volt pénzügyminiszter tanított meg- bennünket, aki a nyugdijegyesités ürügye alatt sok tisztviselő illetményéből fej nélkül 67 százalékot is levágott. Ebből egyelőre nem kérünk. Es nem tudom, le- het-e levonni még a mostani összezsugorodott nyugdijakból, de hogyha sokáig hangoztatjuk ezt a problémát, még a lehetetlent io megteszik... Bukarestben nincsen adóbon Bukarestben előszeretettel hangoztatják a pénzügyi és pártpolitikai férfiak, hogy Erdély és az ókirályság között nem tesznek különbséget. Lássuk csak: hol ugrik ki a nyúl a bokorból? — Bukarestben szintén ugyanilyen gyalázatosán fizetik a nyugdijakat? — Bukarestben? Sző sincs róla! Bukarestben a nyugdíjasok azt sem tudják, hogy ml az adóbon. Ez kizárólag erdélyi és bánsági mumus. Bukarest tehát a nyugdíjasok Mekkája. Oda kellene yénségére minden nyugdíjasnak vonulni, hiszen csaknem ugyanazzal a pontossággal jutnak garasaikhoz, mint a tényleges szolgálatban lévők. — A napokban érdekes cikket olvastunk az UniMinden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitisára és segítségére. Aki szeretteinek • legjobbal lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- ' akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyyval Természetes gyógymód és táplálkozás Irta: BUCSÁNYI GYULA dr., egészségügyi főtanácsos, Morros. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Ml az ember természetes tápláléka? Vegetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. A zsírok. A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Alkohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Napfürdés. A nap a tüdőbajoknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény ez anyagcsere bántalmaknál. Napfürdö a gyomorbántal- maknái. Napfény a női bajoknál. A gyermekek népfürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógy'aatását? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan használjuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Idegápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyógy- módok. A hideg viz, mint gyógytényező. Gyermekápolás. A csecsemő gondozása. A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra, A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban előforduló betegségek természetes gyógykezelése. Agyvérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arczaába, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbántalmak. Bélférgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágytalanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Görcsös havibaj. Hányás. Hasmenés. Hcregyulladás. H6- lyaghurut Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyengeség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulua Köszvény. Légcsőhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó- folyás. Orrvérzés. Orrbüz. ParaJllzls progressiva. Petefészekgyulladás. Sápkór. Szájbüz. Sárgaság. Székrekedés. Szédülés. Skrophulózis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövéez. Tüdő ti gulás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajok. Vértisztitd teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok. UtŐ- érelmeszesedés, stb., stb. E rnü a magyar könyvpiac szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya öregnek és fiatalnak. ■ " I Ara 120*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Ol uj, Baron E. Pop ucca 5. — VidáEieÉneJc a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. versulból. E szerint az ország közterheinek felét Erdély és Bánság viseli. — Természetesen — válaszolja Pop Valér. Ez igy is van. Mint unikumót említhetem fel, hogy Románia agrárállam lévén., s politikai pártok a gazdaelem szavazásának megszerzéséért ahhoz a demagóg fogáshoz nyúltak, hogy' egymást szinte túllicitálva szedték le vállukról a terheket. így történt meg, hogy Románia földművelői évenként csak 680 millió lej egyenesadót fizetnek. Az el3ő Jogtalanság, ami az erdélyieket és bánságiakat érte az, bogy a holdak után vetik ki az adót. A bánsági hold, a pagon 1 és háromnegyed holdat tesz ki a mi holdunkra átszámítva. Ezt nem is kell tovább magyarázni. Az erdélyi gazda tehát ugyanannyit fizet húsz holdért, mint az ókirályságbeli ennek csaknem kétszereséért, — Azonkívül nem titok, hogy nálunk a pénzügyi szervezetek magasabb színvonalon állanak. A tisztviselők képzettebbek, kötelességtudóbbak és az adókivetésnél — behajtásnál közismert szigorral járnak el. A Bánságban és Erdélyben vannak a legnagyobb ipartelepek, gyárak, itt élnek túlnyomó számban kereskedők és iparosok, tehát mindazt a terhet, amit a gazdák nyakáról leszedtek, az övékre zúdították. — Számokban nem lehet ezt kifejezni? — kérdezzük. — Dehogy nem! Eddig az országban a földmivelő osztály 360 millió lejt fizetett be adóba. Ugyanakkor — bár hihetetlennek hangzik — a tisztviselők és nyugdíjasok 1 milliárd 200 millión felül fizettek adót. Tessék ezt számitenl! ...............................mnn.^ţţţm^unn Kolozsvár, az örömtanyák városa Én nem tudom, hogy ha idegen sétái végig éjjel, vagy a késő esti órákban Kolozsvár belvárosi uccáin, mit gondolhat magában. De nekem minden este, amint hazafelé bandukolok, eszembe jut, hogy az idetévedő idegennek, nyugati kulturembernek alaposan meg lehet a véleménye rólunk. A főtéren éppen úgy, mint a kis uccákon s a széles útvonalak forgalmas gyalogjáróin, mindenütt viharosan zajlik a perdita-élet, amely olyan hangos, hogy minden más életjelenség eltörpül mögötte. A régebben csendes belvárosi uccák földszintes lakásainak ablakaiból színesre festett arcú nők hajolnak ki, cigarettafüstöt fújnak az arrajá- rók arcába, egymás között versenyeznek, hogy melyikük tud csábosabban kiáltani az útközé- pen haladókra. Az uccasarkokon kergetőző ci- cézés, trágár beszéd, hancúrozás és az inasgyermekek is itt találják meg szórakozásaikat. Valaki valamiért jónak látta a zárt kapuk mögötti örömtanyákat feloszlatni, beszüntetni s az egész prostitúciót kitelepítette a belvárosi uccákra. Nem egy-két uccára, hanem mindenikre. Családok, ha moziból, vagy színházból kilépnek, ennek a zajos éjjeli undornak kerülnek a közepébe. Szerencsétlenül kicifrálódott, borzalmasan festett hajú nők ugrálnak mellettünk s körülöttük a kétes külsejű fickók, su- hancok csoportjai veszélyeztetik a polgári személybiztonságot. Az ucca bünférszkeinek ilyen felszabadulása talán még nem 'volt sehol egy, városban sem- A legpolgáribb óvári uccák ablakaiban is már mindenfelé ennek az éjjeli világnak a virágai virítanak. Az idegen azt gondolhatja, hogy itt ilyen az egész lakosság, vagy azt, hogy majd minden épületből kétes- hirii ház lett. Ezt a világot rászabadították a tisztességes életű polgárság nyakára., minden korlátozás, rendszabály nélkül. Kinek mi öröme telik benne, hogy a bűnös, fertős, undorító örömtanyák városává tette Kolozsvárt? MOZI „ EDISON-MOZGO: Szerda, I. SNEKLÖ VAROS. Joseph Schmidt, Fritz Katnpens. 2, SZENZÁCIÓS HAROLD LLOYD vígjáték. ^
