Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-15 / 183. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 183. SZÁM KELETI ÜJS&G mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnwm u.i h.umsmmbhbmrivhm lt—juimmmmh Üdülés a tengeren 7 teljes nap .......................... Lei 1800 11 99 99 .......................... j> 2900 Ebben az árban hennfoglaltatik: lakás a sátortáborban, teljes ellátás, dijak, kirán­dulások Mamaia-ba és Tu slaba stb, valamint a vasúti jegy Eforiába és vissza Jelentkezések a WAGONS LITS COOK utazási irodánál Cluj, Piaţa Unirii 18. Vajda szorosabb kapcsolatot sze­retne Magyarországgal és elmenne a vámunióig is Beszél a demokráciáról és kisebbségekről egy budapesti lapnak adott nyilatkozatában (Kolozsvár, augusztus 13) Vaida Sándor a magyar kormányhoz közelálló Budapesti Hírlap-nak nyilatkozott a román-magyar vi­szonyról és az erdélyi magyarság helyzetéről. A nyilatkozatot közli a Patria is, Vaida hiva­talos lapja és azt mondja róla, hogy határkö­vet jelent a román-mugyar baráti kapcsolatok kiépítésében. — Egész életemben — mondotta Vaida — és egész politikai pályafutásom alatt őszinte hive voltam a demokráciának. Mindig a szó nemes és felemelő értelmében fogtam fel és négyszer volt alkalmam már mint kormány­elnöknek, hogy ezt a demokráciát megvalósít­hassam. De sohasem sikerült, mert minden tár­sadalmi szervezet idővel megteremti a maga arisztokráciáját. Ez alól még az orosz szovjet sem kivétel. Az összes jelszavak és elvek el­lenére minden demokratikus kísérletnél kiter­melődik egy vezető osztály, ez a réteg okozza azután a korrupciót és az erkölcsi lezüllést és sok más a demokratikus államokat jellemző bajt. Hogy mi lesz a jövő legkielégitőbb be­rendezkedése, nem tudhatom, de hiszek a mai fiatalságban, amely megtalálja a helyes utat, mert a mai ifjúság jobb, mint amilyenek mi voltunk­A Maniuhoz való viszonyával kapcsolat­ban elmondja, hogy lehet közöttük ellentét, le­het szakadás, lehet, hogy ez nem fog bekövet­kezni, de amikor nagy nemzeti érdekek forog­nak kockán, mindig meg fogják találni a mód­ját, hogy egy táborban legyenek. — Őszintén óhajtom, — folytatta a volt miniszterelnök — bogy Boniánia cs Magyar- ország között baráti kapcsolat és szoros együtt működés jöjjön létre. Sokra becsülöm Göm­böst, még nagy dolgokat vártam és várok tőle- Minden rádióbeszédét nagy tetszéssel hallgat­tam. Határozott férfiú, a tett embere. Vámunió Magyarországgal — Hogy köztünk és a magyarok között , őszinte lelki közeledés jöhessen létre, Magyar- országnak nagy belső átalakuláson kell ke­resztülmennie. Azonban nem tudom, mi lehet akadálya a szoros gazdasági együttműködés­nek, vagy éppen vámuniónak a két ország kö- zött. Ilyenformán a határok el jelenték*, éledné­nek és nem tudom, mennyiben volna a romá­niai magyarnak sorsa rosszabb, mint a magyar országinak­— A revízió kérdését félre lehetne tenni, mert megoldása a történelem folyásától és nagy változásaitól függ. — Azonban senki sem kérheti Magyaror­szágtól, hogy lemondjon a revízió kérdéséről, mert senki sem hinne a lemondás őszinteségé­ben. Akárhogy is alakul azonban a jövő, meg kell találjuk a módot ahhoz, hogy békében él­jünk egymás mellett­A fegyvergyártás veszélyezteti a békét Ezután a biztonság kérdésére tért át Vaida. — A világvezető férfiúink — mondotta — szakadatlanul a béke szükségességét hirde­tik. Amig azonban a fegyvergyártási ipar ér­dekei uralkodnak az emberiség érdekein, non hihetek a békében. A jelenlegi béke biztosíté­kát nem a lefegyverkezésben, hanem a bizton­ság kérdésének minél szerencsésebb megoldá­sában látom. E tekintetben Barthou Genfben bátor kijelentéseket tett- Az emberiség szá­mára tragédiának tartom azt, hogy a kormá­nyok az államok jövedelmének jórészét fegy­verkezésre áldozni kényszerülnek, mennyi szép és csodás dolgot lehetne megvalósítani e rette­netes összegekből. Az érdekeknek hatalmas üt­közése uralkodik ma a világon és a kirobba­nás bármely pillanatban bekövetkezlietik. Mi azonban, akiknek valamelyes szerepünk van a népek sorsának irányításában, mindent meg kell tennünk a béke érdekében­A kisebbségek, Ezután a kisebbségi kérdésre tért át Vaida s ezzel kapcsolatban a következő kijelentést tette: . « — Mi románok, nagyon hosszú ideig ettük a keserű kisebbségi kenyeret, éppen ezért na­gyon jól megértjük a mi kisebbségeinket. Azonban nálunk felfogásbeli különbség van a régi urakkal szemben. Mi nem ismerünk mást, csak román állampolgárokat és nem tudunk kisebbségekről. Szabad választásokat rendez­tünk és az erdélyi magyar népnek sikerült szép számú képviseletet gyűjteni a parlamentben Ez a legjobb bizonyíték arra, hogy mi nem nyomjuk el a kisebbségieket. — Az a tény, hogy az erdélyi magyarok szűkös anyagi körülmények között élnek, nem lehet panaszkodási ok a kisebbségek részéről, mert az erdélyi románok is ugyanazokat a ter­heket viselik és ugyanolyan nehézségekkel — Önök panaszkodnak a román nyelvi vizsgákért.' A romániai magyarok érdekében óhajtjuk, hogy minél jobban ismerjék meg az állam nyelvét. Ha valaki tizenöt év alatt nem volt abban a helyzetben, vagy nem akarta meg tanulni — érdekei ellenére — az állam nyel­vét, az megérdemli, hogy elbukjon a vizsgán és viselje annak következményét- Az állam nyelve ismeretében van a kisebbségi nemzet legnagyobb ereje. Mit csináltunk volna mi és hova jutottunk volna, ha annak idején nem ismertük volna tökéletesen a magyar nyelvet! Senkit sem akarunk érzelmeiben sérteni, mert mi is álmodoztunk annak idején „a szent ro­mán földről“. Tehát csak annyit akarunk, hogy az, aki itt él, lojális állampolgára legyen az országnak­7 Virágzik a Genciana A turista örömek közé tartozik a növény­világ virágzásának a megfigyelése is, hiszen egy szép mezei virágcsokor nemcsak esztétikai szempontból köti le a virágszedés iránti hajla­munkat, hanem egyúttal kedves emléke is ki­rándulásainknak. A kolozsvári Bükkerdőnek egyik különle­gessége, hogy augusztusban megjelenik a sö­tétkék, gyümölcsalaku kelyhekből álló fürtös- virág: a Gyógytárnics (Genciana), mely nem is olyan régen még a Bükk aljában is dúsan tenyészett, most aztán az erdőirtás teljesen fel- szoritotta a Bükktetöre és az Arpád-csucsra, hol különben mindig leg gazdagabban tenyé­szett­Az idén az a ritka eset történt, hogy az el­ső példányok félig Irinyiit bimbóit már jutius 22-én sikerült bokrétába kötni■ Végre a múlt vasárnapon viharos mennydörgések közt irigy lésreméltó zsákmánnyal vonultunk a turista- ház fedele alá, sőt az eső elől ott már összese- reglctt nagy társaság legtöbb tagjának a ke­zében is ott virított a Genciana­Nem érdektelen egy kis névsort föl jegyezni kik a „Gcnciana-szüreten“ résztvettek: Dr. Pá­ter Béla az EKE elnöke, Brutsi László az idei első Genciana-példány meglelője, dr. Ferencz József a rejtek-utak fölfedezője, Niklász Ágos­ton és leányai, az ifjú Mesütz-pár, Kispál László, Sumida utépitömérnök, dr. Miké Lő­rinc és neje, dr. Jancsó Ödön, Bohonyi Vil­mosáé és e sorok hója, kinek impozáns bokré­tájából a jelenvoltak legfiatalabb hátizsákos turistahölgye Deák Évike is részesült, sőt utó­lag Retezár Katica énekmüvésznő is, ki jelen­leg Kolozsváron rokoni körben tart nyári pi­henőt budapesti elfoglaltságai mellett. Felhívjuk tehát a helybeli turistáié figyel­mét a még esetleg egy két hétig virágzó gyö­nyörű Genciana-ra, mely megérdemli, hogy megszerzéséért megmásszak Kolozsvár 800 mé­tert meghaladó és szubalpin növényzetű legma­gasabb hegytetőjét. Za-la. — Nem lesz infláció Eszakamerikánatr Washingtonból jelentik: Hivatalos körök cáfol­ják a Wallstreeti elterjedt azon híreket, hogy az amerikai kormány inflációt akarna be­vezetni. A hirek a kormány ezüstpolitikájával kapcsolatban terjedtek el. A beszolgáltatott ezüst ellenében a jövő héten kezdik kibocsátani az ezüst kötelezvényeket. Azonban csak nyolc­vanmillió dollár értékben kerül kibocsátásr i ih'en kötvény, tehát inflációról nem lehet szó. — A csikszentdomokosi postamester poli- tizál. Csikszentdomokosról jelentik: A posta­mestereknek mint ismeretes, december 1-ére felmondottak. A csikszentdomokosi postames­ter nem várta meg ezt a terminust, hanem már most átadta a helyét. Meg is érkezett az utóda, egy erdélyi román, aki jól beszél magyarul. Működését azzal kezdette a szinszékely falu­ban, hogy egy árva szót sem beszél magyarul s követeli a felektől. hogy kizárólag román nyelven beszéljenek a hivatalban. Szerinte ti­zenhat esztendő alatt mindenki megtanulha­tott románul. A postamester ur nyilván nincs tudatában annak, hogy a posta alkalmazott van a közönségért és nem fordítva. A meglec­kéztetett közönség nem szívesen veszi igénybe ilyen körülmények között a postát, mert nem akarja magát kitenni gorombaságoknak s könnyen megtörténhetik, hogy a postamester ur munkanélkülivé válik a saját hivatalában. — Fellendült Magyarország romániai áru­forgalma, Bukarestből jelentik: A Románia felé irányuló magyar árukivitel az utóbbi idő­ben nagyon fellendült, mert a román-magyar kereskedelmi mérleg erősen aktiv Románia javára- A világhírű Rimamurányi vállalat vasúti nyersanyagok szállítására kapott meg­bízást. Jelentős üzleteket kötött a Ganz— Danubiusz villamossági társaság is. A Szántó és Hajós villamossági társaság százezer fran­cia frankra kapott megrendelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom