Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-15 / 183. szám
I XVII. ÉVFOLYAM. SZÁM. KtllTlUjsKS miesif..? Nincs kedvesebb ember „anyagot“ kereső újságíró számára Vaula Sándornál. Ö az a politikus, aki mindig megmenti egy ötletszegény újságíró helyzetét. Sohasem tér ki a nyilatkozás elől és mindig van valami mondanivalója. És még attól sem kell tartani, hogy ismétlésekbe bocsátkozik, ónért teperamentuma, örökösen angardban álló tréfacsináló kedve a legszeszélyesebb megnyilatkozásokba ragadja s könnyen előfordulhat, hogy amit tegnapelőtt, mint legkategórikusabb álláspontot szegezett le, azt ma ugyanolyan határozottsággal megcáfolja. A Budapesti Hírlapnak adott interjúban, mint a demokrácia tántoríthatatlan bajnokát üdvözölhetjük a legnevezetesebb kolozsvári adófizető polgárt. Olyan lelkes demokrata, mint kevesen még a mai román politikusok közül. Mint feltétlenül jóhiszemű embernek, csakis felcdékcny- sége számlájára írhatjuk azt, hogy nemrégiben, mint miniszterelnök a vasgárdistákkal kacérkodott is közfelfogás szerint neki köszönhetjük, hogy a vasgárdista propagandának lángjai olyan magasra csaptak, hogy még a liberális kormány miniszterelnökét is megölték. Ez azonban már régen volt. Nem csoda, ha Vaida is megfeledkezett róla. Mint impulsiv embernek, el is hisszük, hogy a demokráciáról vallott nézeteket abban a pillanatban lélekkel érezte át. De megbocsát a volt miniszter- elnök ur, mi az ilyen demokráciában, amilyenben ma élünk és amilyent Vaida is képvisel, sehogy sem tudunk már hinni. Lehet, hogy reakciósoknak fognak érte bélyegezni, de nem titkoljuk el azt a szerény véleményünket, hogy az ilyen demokráciát, _a pokolba kívánjuk. * „Csak“ tizenöt százaléka bukott meg az Írásbelin a Kolozsvárt vizsgára állott kisebbségi tanároknak, Anghelescu miniszter bizonyára büszkén fog hivatkozni erre a százalékszámra, mint a vizsgáló bizottság objektivitásának és pártatlanságának bizonyítékára. Ez a tizenöt százalék azonban egy csomó összeomlott egzisztenciát jelent és egyúttal dokumentuma annak a szeszélyes és ötletszerű közoktatásügyi politikának is, amely teljesen indokolatlanul fosztotta meg a jól megérdemelt nyári pihenéstől a magyar iskolák tanárait és felesleges vegzaluráknak tett ki például tornatanárokat is, akik óráikon jóformán még magyarul sem beszélnek, meri a tornagyakorlatoknál tudvalevőleg nem az előadás, hanem a bemutató gyakorlat a fontos. Mert, ha igaz az, hogy tizenöt év után mindenkinek kellene már románul beszélnie ebben az országban, akkor az is igaz, hogy tizenöt év múlva végre meg kellene már szűnnie a kisebbségek folytonos nyugtalanitásának és a legválogu- totiább módszerekkel való háborgatásának. A „merényletről" így nyilatkozott: — Hogy a képet összetörték, nem olyan nagy baj. Ha valaki elvesztette a fejét s megtette, nem kell üldözni. Hiszen csak egy kép volt, képet kapnak eleget s tegyenek újat. Intézkedem, hogy a policia kezéből a képügy kikerüljön. Egy inspektort fogok leküldení, hogy az ügyet egészen lezárja. Dr. Cretu közbeszólt: — Elkövethette valaki gyűlöletből, vagy azért, hogy a tanítóságnak ártson. — Igen. Valaki elvesztette az eszét, — felelt rá a miniszter. A visszavont tilalom. A kurzus letiltására nézve kijelentette, hogy több oldalról bizonyos ügyekre nézve jeLentést kapott, amelyek miatt a tanfolyamot le kellett zárnia, de visszavonja ez intézkedését és Írásban is kiadja a rendeletet. Még sok minden szóba került. Ezek között kijelentette, hogy a vizsgákkal és kurzusokkal nem akarja a szegény tanítókat anyagilag sem megnyomorítani. Nem akar senkinek a kenyerére törni, csak azt kívánja, hogy annyi idő után tudjanak a tanitók románul. — Maguk jó! tudnak románul, — mondta Tóth és Erdélyi felé fordulva, — mindenki igy beszél? — Igen, a fiatalok csaknem mind jól tudnak, — kapta a feleletet. Dr. Cretu ismét közbeszólt:-— Mégis jó lenne, ha kivétel nélkül, minden tanitó Vizsgára rendeltetnék. M^m0Métx0k /Mmúk A legcsodásabb természet ölén, modern komfort -e nyaralóhelyek a külföld bármely üdülőhelyével felveszik a versenyt.VASÚT a kényelmes utazás minden lehetőségét nyújtja; elegáns és gyors vonatok. Az idő ngy kirándulásokra, mint nyaralásra kedvező. Kár lenne, ha szabadságát nem használná fel, hogy Romániát mégis- tnerje. Keresse fel nyaraló- és fürdőhelyeinket, amelyek az egész évi munka után nagyszerű üdülést nyújtanak. Mindenütt alkalma lesz gyors és olcsó telefonkapcsolat révén cégével vagy lakásával állandó összeköttetésben maradni. Az országban való nyaralás előbb emlitet! előnyei mellé kell még sorolni azt is, hogy üzleti és magánügyei tekintetében teljesen gondtalan lehet. Még ha cégétől vagy lakásától több száz kilométerre is lenne, hála a Román Telefontársaság messzeágazó hálózatának és a gyors kiszolgálásnak állandóan beszélhet lakásával vagy üzletbarátaival. Megerőltetés nélkül, nagy költségek nélkül megvédheti mindenütt érdekeit és ugyanakkor üdülhet is. erőt gyűjthet a további munkára. Mielőtt kirándu- lásra menne. hívja fel az illető hely telefonhivatalát és a- dassa meg a szolgálatban levő telefonos kisasszony által az összes felvilágosításokat az i- dőjárásra, elszállásolási lehetőségekre stb. vonatkozólag. Költséget és felesleges utazást takarít meg. ■ ■lUU.IlUIIUKJUH I — Ez a benyújtott listák alapján történik. Már meg van állapítva a vizsgázók névsora, — felelt a miniszter. Ezek történtek Sinaiában, ezek hangzottak el a miniszteri nyaralóban. A magyar a felelős kormányférfiak kijelentéseit készpénznek veszi. Szeretnénk, ha lefelé, a legutolsó felügyelőig mindenki annak venné. Szeretnénk, ha nemcsak vasárnapi, mise utáni hangulatnak, ha nemcsak nyugateurópai, mondjuk párisi pillanatnyi póznak vennék, hanem szent, megmásíthatatlan, mindenkire kötelező, vaskövetkezetességgel végrehajtandó parancsnak és kötelességnek a sinaiai palotában elhang zott miniszteri szavakat. • Augusztus 12-én reggel megkezdődtek a kisebbségi tanitók vizsgái! Aggódó.
