Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-15 / 183. szám

I XVII. ÉVFOLYAM. SZÁM. KtllTlUjsKS miesif..? Nincs kedvesebb ember „anyagot“ kereső új­ságíró számára Vaula Sándornál. Ö az a politikus, aki mindig megmenti egy ötletszegény újságíró helyzetét. Sohasem tér ki a nyilatkozás elől és min­dig van valami mondanivalója. És még attól sem kell tartani, hogy ismétlésekbe bocsátkozik, ónért teperamentuma, örökösen angardban álló tréfa­csináló kedve a legszeszélyesebb megnyilatkozá­sokba ragadja s könnyen előfordulhat, hogy amit tegnapelőtt, mint legkategórikusabb álláspontot szegezett le, azt ma ugyanolyan határozottsággal megcáfolja. A Budapesti Hírlapnak adott interjú­ban, mint a demokrácia tántoríthatatlan bajnokát üdvözölhetjük a legnevezetesebb kolozsvári adó­fizető polgárt. Olyan lelkes demokrata, mint ke­vesen még a mai román politikusok közül. Mint feltétlenül jóhiszemű embernek, csakis felcdékcny- sége számlájára írhatjuk azt, hogy nemrégiben, mint miniszterelnök a vasgárdistákkal kacérkodott is közfelfogás szerint neki köszönhetjük, hogy a vasgárdista propagandának lángjai olyan ma­gasra csaptak, hogy még a liberális kormány mi­niszterelnökét is megölték. Ez azonban már régen volt. Nem csoda, ha Vaida is megfeledkezett róla. Mint impulsiv embernek, el is hisszük, hogy a de­mokráciáról vallott nézeteket abban a pillanatban lélekkel érezte át. De megbocsát a volt miniszter- elnök ur, mi az ilyen demokráciában, amilyenben ma élünk és amilyent Vaida is képvisel, sehogy sem tudunk már hinni. Lehet, hogy reakciósoknak fognak érte bélyegezni, de nem titkoljuk el azt a szerény véleményünket, hogy az ilyen demokrá­ciát, _a pokolba kívánjuk. * „Csak“ tizenöt százaléka bukott meg az Írás­belin a Kolozsvárt vizsgára állott kisebbségi ta­nároknak, Anghelescu miniszter bizonyára büsz­kén fog hivatkozni erre a százalékszámra, mint a vizsgáló bizottság objektivitásának és pártatlan­ságának bizonyítékára. Ez a tizenöt százalék azon­ban egy csomó összeomlott egzisztenciát jelent és egyúttal dokumentuma annak a szeszélyes és ötlet­szerű közoktatásügyi politikának is, amely teljesen indokolatlanul fosztotta meg a jól megérdemelt nyári pihenéstől a magyar iskolák tanárait és fe­lesleges vegzaluráknak tett ki például tornataná­rokat is, akik óráikon jóformán még magyarul sem beszélnek, meri a tornagyakorlatoknál tudvalevő­leg nem az előadás, hanem a bemutató gyakorlat a fontos. Mert, ha igaz az, hogy tizenöt év után mindenkinek kellene már románul beszélnie ebben az országban, akkor az is igaz, hogy tizenöt év múlva végre meg kellene már szűnnie a kisebbsé­gek folytonos nyugtalanitásának és a legválogu- totiább módszerekkel való háborgatásának. A „merényletről" így nyilatkozott: — Hogy a képet összetörték, nem olyan nagy baj. Ha valaki elvesztette a fejét s megtette, nem kell ül­dözni. Hiszen csak egy kép volt, képet kapnak eleget s tegyenek újat. Intézkedem, hogy a policia kezéből a képügy kikerüljön. Egy inspektort fogok leküldení, hogy az ügyet egészen lezárja. Dr. Cretu közbeszólt: — Elkövethette valaki gyűlöletből, vagy azért, hogy a tanítóságnak ártson. — Igen. Valaki elvesztette az eszét, — felelt rá a miniszter. A visszavont tilalom. A kurzus letiltására nézve kijelentette, hogy több oldalról bizonyos ügyekre nézve jeLentést kapott, ame­lyek miatt a tanfolyamot le kellett zárnia, de vissza­vonja ez intézkedését és Írásban is kiadja a rendeletet. Még sok minden szóba került. Ezek között kijelen­tette, hogy a vizsgákkal és kurzusokkal nem akarja a szegény tanítókat anyagilag sem megnyomorítani. Nem akar senkinek a kenyerére törni, csak azt kí­vánja, hogy annyi idő után tudjanak a tanitók romá­nul. — Maguk jó! tudnak románul, — mondta Tóth és Erdélyi felé fordulva, — mindenki igy beszél? — Igen, a fiatalok csaknem mind jól tudnak, — kapta a feleletet. Dr. Cretu ismét közbeszólt:-— Mégis jó lenne, ha kivétel nélkül, minden tanitó Vizsgára rendeltetnék. M^m0Métx0k /Mmúk A legcsodásabb természet ölén, modern komfort -e nyaralóhelyek a külföld bármely üdülőhelyével felveszik a versenyt.­VASÚT a kényelmes utazás minden lehetőségét nyújtja; elegáns és gyors vonatok. Az idő ngy ki­rándulásokra, mint nyaralásra kedvező. Kár lenne, ha szabadságát nem használná fel, hogy Romániát mégis- tnerje. Keresse fel nyaraló- és fürdőhelyeinket, amelyek az egész évi munka után nagyszerű üdülést nyújtanak. Mindenütt alkalma lesz gyors és olcsó telefonkapcsolat révén cégével vagy lakásával állandó összeköttetésben maradni. Az országban való nyaralás előbb emlitet! előnyei mellé kell még sorolni azt is, hogy üzleti és ma­gánügyei tekintetében teljesen gondtalan lehet. Még ha cégétől vagy lakásától több száz kilométerre is lenne, hála a Román Telefontársaság messzeágazó hálózatának és a gyors kiszolgálásnak állandóan beszélhet lakásával vagy üzletbarátaival. Megerőltetés nélkül, nagy költsé­gek nélkül megvédheti mindenütt érdekeit és ugyanak­kor üdülhet is. erőt gyűjthet a további munkára. Mielőtt kirándu- lásra menne. hívja fel az illető hely telefonhivatalát és a- dassa meg a szolgálat­ban levő telefonos kis­asszony által az összes felvilágosításokat az i- dőjárásra, elszállásolási lehetőségekre stb. vo­natkozólag. Költséget és felesleges utazást taka­rít meg. ■ ■lUU.IlUIIUKJUH I — Ez a benyújtott listák alapján történik. Már meg van állapítva a vizsgázók névsora, — felelt a mi­niszter. Ezek történtek Sinaiában, ezek hangzottak el a miniszteri nyaralóban. A magyar a felelős kormányférfiak kijelentéseit készpénznek veszi. Szeretnénk, ha lefelé, a legutolsó felügyelőig mindenki annak venné. Szeretnénk, ha nemcsak vasárnapi, mise utáni hangulatnak, ha nem­csak nyugateurópai, mondjuk párisi pillanatnyi póz­nak vennék, hanem szent, megmásíthatatlan, minden­kire kötelező, vaskövetkezetességgel végrehajtandó pa­rancsnak és kötelességnek a sinaiai palotában elhang zott miniszteri szavakat. • Augusztus 12-én reggel megkezdődtek a kisebbségi tanitók vizsgái! Aggódó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom