Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-13 / 182. szám
TVJL ÉVFOLYAM. 182. SZÁM. KniTiüjsm 5 ír r edí e n t i z iwrnsi óm Nagy a gyanúm, hogy ezen a héten, nagyon sokan kutatták át gondosan Íróasztaluk fiókját, böngésztek a könyvszekrényükben, a ruhaszekrények tetején és talán még a padlásra is fölmentek, hogy saját elhatározásukból, ügyészségi rendelet nélkül házkutatást tartsanak önmaguknál. A tor- dai gyárigazgató esete ugyanis méltán idézhetett elő lelkiismeretfurdalást, félelmet és aggodalmat sok magyar emberben. Hiszen, ha csak az kell két és félévi börtön kiszabásához, hogy irredentának, vagy kommunistának bélyegezhető könyveket és röpiratokat „rejtegessen“ valaki a lakásán, akkor hasznos dolog sietve eltávolítani minden gyanús és veszedelmes papírhulladékot, mert a tégla mindenkinek a fejére eshetik és egy véletlen, vagy rosszindulatú feljelentés könnyűszerrel ugyanabba a helyzetbe hozhat bármelyikünket, mint azt a két berlini német-zsidót, aki minden valószínűség szerint nem magyar irredentizmust szítani jött Erdélybe, hanem kenyeret keresni és üzleteket csinálni. No most már: hogyha a Léwy testvérek államellen izgatást, vagy más hasonló bűncselekményt követtek el azzal, hogy a budapesti pályaudvaron kíváncsiságból megvásárolt, tagadhatatlanul irredenta jellegű és cimii füzetet hazahozták és Tordán a fiókjukban felejtették, mennyivel több plauzibitalitás volna abban az ügyészi vádiratban, amely egy, az én lakásomon talált szokványos pesti propaganda-füzetre építené fel jogi eszmemenetét. Csak le kellene másolni a kolozsvári ügyészség iktató hivatalának naplójából az ellenem megindított sajtópörök sorszámait és olyan hatalmas vádirat kerekedne ki belőle, hogy minden királyi ügyész büszkeséggel forgathatná. Sietek azonban védelmemre felhozni, hogy az ördög, még ha én is vagyok, nem olyan fekete, mint ahogy azt a falra festik és a rengeteg sajtópör közül még egy sem jutott el odáig, hogy csak egy is jogerőssé váljék közülük. Pedig hát tizenöt év óta folyik már ez a társasjáték köztem és vád igen tisztelt képviselője között. Ami egyébként engem illet, világéletemben szenvedélyes olvasó, sőt könyvvásárló voltam mindig. Néha-néha, — megesik az is, hogy csak kéthároméves időközökben _ Budapesten is meg szoktam fordulni, szorgalmasan elolvasom az ottani lapokat, de irredenta könyveket sohasem vásároltam, sőt nem is igen olvastam, Tudtommal tehát semmiféle gyanús röpirat nem bujkál a lakásomon. De elfogult is lehetek, meg a memóriám is cserben hagyhat. Ki emlékszik például arra, hogy mondjuk, 1912-ben nem küldtek-e a cimomre tiszteletpéldányul egy füzetet, amely azóta is ott há- nyódhatik valamelyik rejtett fiókomban s amelyet ha egy házkutatás napvilágra hoz, azt lehet kisütni belőle, hogy én az irredentizmusra tervszerűen készültem már a világháború előtti években is és innen magyarázható meg az a szorgalom, amellyel mostanában törvényszéki tárgyalásokra járok. St. Ch vistia ti (i leány-penziónátus Gyönyörű egészséges fekvéssel. sok fenyvsserdő köze,ében Elemi-és f :> iskola nyilv. joggal, továbbképző tanf.-ok. Nyelvek Háztartás. Varrás. Oktatás zenében* Festés. Képzőművészetek. —• Nyári és téli sportok. Frnhsdarf, AÍsó- Ausztria, Aspangvasut. Nagyszerű alka’om a német ás francia nyelv megtanulására Prospektus Mivel azonban köztudomásúlag hanyag ember voltam és vagyok, a házkutatást mindezek ellenére sem tartottam meg a lakásomon. Jöjjön, aminek jönnie kell. Mondjuk, fatalista vagyok és arra az álláspontra helyezkedem, hogy sorsát senki sem kerülheti ki. Azon azonban mégis elgondolkoztam a kínos eset apropójából, hogy tulajdonképpen miért is vagyok irredenta? Még a lexikont is elővettem, hogy pontos tájékozódást merítsek belőle az irredentizmus lényegéről. És okosabb azután sem lettem. A Révai lexikon 10. kötete nagyon röviden elintézi ezt a kérdést, amely pedig mai életünkben olyan domlnálóan fontos szerephez jutott. Szóról- szóra ezt írja ugyanis: Irredenta (ol.) a. m. meg nem váltott, fel nem szabadított, 1. Italia irredenta. — Komán I.-nak nevezik a dákórománizmust O. Dákorománok), amely az összes romáciakta területeket Romániával akarná egyesíteni. Persze, ezt a lexikon kötetet még 1914-ben adták ki és azóta az „akarná“-hói beteljesedés lett. A Révai lexikon szerint tehát én semmi körülmények között nem vagyok irredenta. De úgy érzem, hogy ezzel homlokegyenest ellenkező megvilágításból sem nevezhet senki joggal irredentának. Amikor még Erdély román katonai megszállás alatt volt, valamennyien biztosan tudtuk azt, hogy Erdély hovatartozása már eldöntött kérdés és a csatolt területek rövidesen integráns részei lesznek Romániának. Bőven lett volna időm arra, hogyha ezzel a helyzettel nem békülök meg, bejelentsem azt a szándékomat, hogy Magyarországra költözöm. Én ezzel szemben bejelentettem igényemet á román állampolgárságra, hivatalos kifejezéssel élve.: optáltam a román állampolgárságot. Azóta éppen úgy korábbi foglalkozásomat űztem, mint román állampolgár, _ mert időközben uj állampolgárságomat törvényes formák szerint el is ismerték _és semmi olyant nem követtem el, ami arra a gyanúra adhatott volna okot és alapot, hogy „fel akarnám szabadítani“ Erdélyt. Tudomásom szerint állampolgársági kötelezettségeimnek mindenben eleget tettem, a legtöbb bajom persze az adófizetéssel volt, de még ebben a tekintetben sem illethet megrovás, mert valahogy ez az ügyem is mindig rendeződött, kémkedni már csak azért sem kémkedtem soha, mert ezt a foglalkozást valamennyi között a legutolsónak tartom akár magyar, akár román vonatkozásban. Összeesküvésen sem törtem sohasem a fejemet, amit különben a sziguranca talán még jobban tud, mint jómagam, ül int választópolgár kötelességszerüen leadtam minden esetben a voksomat, sőt még azrt is elárulom, hogy egy Ízben, amikor a kolozsmegyei sze- nátorságra nem volt magyar jelölt, Socol Aurélra szavaztam. Ilyen körülmények között sehogvse megy a fejembe, hogy ugyan miért volnék én irredenta? És velem együtt miért jegyzik meg ezzel a politikailag megbélyegzésre szánt szóval Románia közel kétmillió magyarját? A logikus az volna, hogy a román állam örömmel fogadja el feltétlen igazságnak azt a kijelentésemet, hogy semmi közöm az irredentizmushoz, hiszen Romániának az az érdeke, hogy a világ előtt is demonstrálja, hogy állampolgárai bármilyen nyelvűek,, vagy vallásuak, jó állampolgároknak vallják magukat. Ha azonban azóta, hogy a Révai lexikon inegKerüljük el a hónalj alatti izzadó* kellemetlen szagát ODO-RO-NO használatával, Ha nem is észlel nedvességet a hónaij alatt, mégis izzad. Ez egy romboló hatású savat képez az ön toalettjére és kellemetlen szagja eltávolítja barátait, óvakodjon tehát a hónalj alatti izzadástól és használjon hetenkint kétszerODO-RO-NO'1 amely eredeti amerikai gyártmány. Odo-Ro-No kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jllatszerüzíetekben. FONTOS: Utasítson vissza minden Odo-Ro-No üveget, melyeţ nem légmentesen lezárva adnak önnek és nincsen ellátva az QDQRO-00 üveg nyaka garancia szailaggal. Fölerakat Románia részére: „Societatea Generală de Parfümerie şi produse chmice“ Str. Luterană No. 6, BUCUREŞTI. jelölt kötete megjelent, az irredentizmus kifejezés más értelmet kapott és azt jelenti, hogy mindenki, aki magyar anyanyelvét szabadon akarja használni, aki nem hajlandó panaszszó nélkül kidobatni nemzeti hovatartozásáért magát az állásából, aki tiltakozik ellene, hogy különleges és törvénybe nem gyökerező nyelvvizsgák elé állítsák, aki épp úgy meg akar élni ebben az országban magyar létére, mint bármelyik többségi állampolgár, ha ezek a fogalmak mind az „irredenta“ összefoglaló szóhoz tartoznak, akkor őszinte bűntudattal bevallom, hogy irredenta vagyok. Legalább is any- nyira, mint az a tordai gyárigazgató, aki egy számára érthetetlen nyelven irt propaganda-füzetet felejtett bűnös rosszindulatból a fiókjában. (a—J ISKOLA-ROVAT I————1 * Beiratkozás a cluji magyar tannyelvű áll. fia felső kereskedelmi iskolába. Az 1934—35, tanévre az első osztályba beiratkozhatnak mindazon 14—17 éves növendékek, akik a gimnázium, vagy tanítóképző intézetek 4 osztályát végezték és kereskedelmi pályára készülnek. A gimnáziumok felső tagozatára képesítő felvételi vizsga nem szükséges. Kellő számú jelentkezés esetén internátusi elhelyezés is lehetséges. Beiratások augusztus 20-tóí szeptember 5-ig tartanak mindennap az igazgatói irodában. Egyenruha, sapka és tornaruha kötelező. Tandij évi 2600 lej. Szegénysorsu tanulók megfelelő előmenetel és magaviselettel tandíj- kedvezményben részesülnek. A tandij 3 részletben fizetendő. Minden szükséges felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5* 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Az Erzsébet pincében Központi fűtés. Hideg-meleg folyó- egVDÍncér rendszer» viz. Az étterem• és havéhdz* y ' . ban minden este szalonzene, SHF* Menü; t'Sö P. ^ÍiiliÍlj!Ülli±íUÍi!lililÍill^ÍEíÍllíl!ÜSi.^)illl!illiiil±illHiiiiillii±llililiilllllll^iÍli!lilllÍíi@^ililiii(iillfiJhi|iijüíiiliii^lllilllll{ll!SÍIÍill!iilli!SIISI!llililiíSiiiililiÍIÍÍÍi±]illilllÍlÍl
